Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-01 / 129. szám

Szeged, 1915. junius* 1. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A romániai nép tüntet a béke mellett. Zajos tüntetések Oroszország ellen. — Éltetik a békét és a kormányt. A román közhangulat most ír.egy át azon a változáson, amely az entente szimpátiát a jobbik belátással fogja felváltani Ez a 'hangulat árad immár ki a russzofil sajtó hasábjairól is, sőt az eddig enten te-harát Urtiversul —gmelv Románia legolvasottabb lapja — nyíltan a szemébe vágja Oroszországnak, hogy Romániának nincs szüksége rá., Tegnapelőtt Plojesten és Bukarestben zajos tüntetések voltak a kormány mellett és a háború ellen. Ezekről a következő jelentéseket kaptuk: Bukarest, május 28. Plojest város szociáldemokratái és munkásai vasárnap nagy béke pry iilés t t a r to 11a k. Az első felszólaló, Marincsru szerint csak azok (kivárnák a háborút, akik önző és személyes áron hatalomra akarnak jutni. Nekünk — mondotta a szónok — ebben n kiáltásban kell kitörnünk: „Le a háborúval!'' Dr. Calin a következőket mondotta: Nagy veszedelem előtt állunk, amelyet min den erőnkkel le kell küzdenünk. Az ország legnagyobb ellensége az orosz, ép ezért fel kel! ellene lépnünk és a semlegességet követelni. Chrislescii a többek .között ezeket mondotta: A munkásosztályok nem akarnak háborút. A háború a munkásosztályokra csakis kimondhatatlan nyom/rt és rémítő Ínséget hoz, hasznára csak azoknak lesz, akik drága bőrüket biztonságba helyezik. Petrescu ügyvéd annak a véleményének adott kifejezést, hogy a földmivelők sem akarják a háborút. Dr. Arbore kisasszony azokról a rémítő fájdalmakról beszélt, amelyeket az asszonyoknak, illetve a nőknek kell elszenvedniük a háború miatt. A következő szónok Albu, Szerbia tragikus sorsáról Szól, amelyet a háború egy óriási kórházzá és egy véghetetlen temetővé változtatott át. Az utolsó felszólaló, Costlji, ezeket mondotta: Az uralkodó osztályokat meg kell arról győznünk, hogy Románia munkásosztályai nem akarják a háborút. — Oroszország csak azért kezdett háborút, hogy a Balkán népeit az igája alá hajtsa, A háború a Balkánon 25.000 gyermeket tett árvává és rémítő nyomort idézett elő. A gyűlés után a néptömeg a szabadságszobor elé vonult, ahol hatalmas tüntetést rendezett a béke mellett. Bukarest, május 28. A Calea-Mosilorban, a bukaresti iparosok klubjában, tegnap rendkívül pépes összejövetel volt, amelynek öszszes szónokai, az ország összes részeinek képviselői a legnagyobb nyomatékkal fordultak a háborús izgatók ellen. A gyűlés befejeztével a résztvevők a háború ellen tüntetve vonultak az Amitica termébe, ahol a cipész iparosok tartották kongresszusukat. Itt Take Gcorgcscn és Dinescu beszélt a háború ellen és azok mellett, .akik a fegyveres semlegességért küzdenek. Georgescu ezeket mondotta: A háborúra izgatók menjenek a nép közé és nézzék meg azt a nyomort, amelyben él. Akkor be fogják látni azt, liogy a nehéz munkát végző nép nem kívánja a háborút é's csakis a béke 'kell neki. Azoknak a kiáltására, akik azt hirdetik: Le Ferdinánd királlyal! Le a Bratianu-kormánnyal! — azoknak azzal kell 'felelnünk, hogy szivünk mélyéből kiáltsuk: — Éljen az uralkodóház! Éljen Ferdinánd király! Éljen a bölcs Bratianu-kormány! Az izgatókat meg kell győznünk arról, liogy a nép a békét, csakis a békét akarja. — Éljen a kormány! Le a háborúval! -- kiáltások mellett vonult /azután a tömeg végig az utcákon. HÍREK oooo A li áza d ó m y n tesség megáll a pi f ása törvénytelenül történi Szegeden, (Saját tudósítónktól.) A hétfői tanáiosiilésen érdekes ügyről referált dr. Thuróczjj Mihály 'főügyész. 'Bemutatta, a hatásköri bíróság. Ítéletéi, amely most érkezett hozzá és amelyből kiltünik, hogy Szegeden eddig törvény ©'.lenes módon állapította meg a házadómentességet a pénzügy igazgatóság. Az 1909. .évi hatodik törvénycikk szerint — mondta a főügyész — tizenkét évi, illet fiiéig tizenhat évi adómentesség illeti meg .Szegeden az 1910/12. -évben épült uj és toldalék épületeket. Ennek dacára a szegedi pénzügyig,azgatésá^g az eleje került egyes ideiglenes adómentességi eseteikben csak 10, illetve 12 évig engedélyezte az ,adómentességeket, A tör vén-yli atóisági hi zottéágn a k tu d.omására jutott ©z a törvényellenes, ideiglenes házadómontességi inegál lapít ás és föliratot küldött a pénzügyminiszterhez, hogy ez ügyieket vegye revízió alá és az ideiglenes házadómentességet terjessze .ki hivatalból 12, illetve 10 csizten dőre. A miniszter azonban a föl iratban foglalt álilitásclk valódiságát nem ismerte el s elutasította a kérelmet- A törvényhatósági bizottság ezen sérelmes miniszteri leirat ellen bírói panasszal élt az nlikctiinányhiztcisitéki törvény alapján a közigazgatási birósiáiglioz. Teleszky János pénzügyminiszter ez ellen hatásköri kifogással élt. A közigazgatási bíróság azonban hatáskörét megállapította és miután a pénzügyminiszter a kifogást továbbra is. f ön tartotta, a kérdés eldöntó-e <> hatásköri bíróság elé került, A hatásköri bíróságnak a város hatóságával hétfőn délelőtt közölt ítélete megállapította. a közigazgatási bíróság által hozott határozat helyességét. A közigazgatási bíróság most már érdemileg is határozni fog. A hatásköri bíróság teljes egészében helyesnek fogta föl a város hatóságának álláspontját. Beigazolódott ugyanis, hegy az ideiglenes házadómentesség megállapítása törvényellenes módon történt Szegeden, A közigazgatási bíróság érdemi Ítélete után az egyes érdekelt -háztulajdonosokat hivatalból -fogják értesíteni s fölhívják majd őket, hogy hirói panaszukat nyújtsák be. — LAPUNK KÉZBESÍTÉSÉ, A „DCImagyarország kiadóhivatala a jövőben fokozott gonddal kivan őrködni -azon, hogy a lap kézbesítése a kora reggeli órákban a legpontosabban történjék. Nagyon kérjük tehát igen tisztelt előfizetőinket, hogy a lap késedelmes, hibás kézbesítését a kiadóhivatalnak jelenteni szíveskedjenek, hogy minden sérelmet nyomban orvosolhassunk és a további tévedéseknek vagy mulasztásoknak elejét vehessük. 1 — Drasche I ázár Alfréd. Két nagyvárad újságíró, Hegedűs Nándor és Székely János a következő indítvánnyal fordult a VHOSZ. közgyűléséhez: a) fejezze ki a közgyűlés elismerését a miniszterelnökség' sajtóosztályának a háború óta a vidéki újságírói munka .megkönnyítésére s az újságírói érdekek támogatására irányuló sokoldalú tevékenysége felett; b) fejezze ki a közgyűlés köszönetét és háláját Drascbe-'Lázár Alfréd miniszteri tanácsosnak a vidéki zsurnalisztikával szemben táplált igazi jóindulatáért; c) kérje fel a közgyűlés az elnökséget, liogy a Szövetség határozatáról őt alkalmas módon, esetleg küldöttségileg értesítse. A VHOSz. közgyűlése minden bizonnyal egyhangú örömmel fogja határozattá emelni a két nagyváradi kartárs indítványát. A határozat értékén kétségtelenül némi csorbát ejt majd, hogy hasonló indítványokat gyakran tesznek üzleti és erkölcsi szervihzmusból. Nagyon helyes, hogy ezt az indítványozók is megemlítik. Ez az oka annak is, hogy a Délmagyarország szerkesztősége szükségesnek tartja ez alkalommal' a közönség figyelmét ráterelni a miniszterelnöki sajtóosztály értékes .munkásságára s hogy illetékes körök figyelme újságírók részéről is felhivassék arra az előzékeny, finom meg- és hozzáértő szellemre, amelyben Drasche-Lázár a sajtóiroda élén is működik. Konvenció és kényszer sokszor hoz olyan helyzetbe embereket, hogy a hatalmon levőkről kivételes elismeréssel nyilatkozzanak. Meg kell .mondani tehát, hogy az újságírókat szivük és megyőződésük vezeti, amikor figyelmük Drascbe-'Lázár felé fordul. — Kouf- Róbertet szabadságolták A hivatalos lap közli, hogy Kouff Róbert 46. igyalűigezredbeli ezredest saját .kérelmére, a megejtett felülvizsgálat .eredményéhez képest 3 hónapra szabadságolták. — Dr. Redílch „ózsef temetése/Vasárnap délután 3 órakor tömették el általános részvét mellett dr. Rcdlich József orvest. A gyászszertartás a zsinagóga udvarán volt, amely egészen megtelt az elhunyt tisztelőivel, barátaival és nagyszámú rokonaival. A temetésen megjelentek Szeged egész orvosi kara és a város előkelőségei. Dr. Löw Immánuel főrabbi, akinek a megboldogult nagybátyja volt, .könnyezve búcsúztatta el a halottat; dr. Regdon Károly pedig az orvosi kar nevében mondott kegyeletes búcsúztatót. A főkántor a templomi énekkar közreüiíikédésével gyászda.lokat énekelt. A zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra az érdekes életű, egész Szegeden ismert öreg urat. — Zászlószentelés. A Dorozsmai atolikus Kör kezdeményezésére, Dorozsmainak hazafias, magyar közönsége, gyönyörű selyemzászlót adott a szegedi 5. hon véd gyalogezred 11-ik menetzá'-;zlóaljáriak. Ennek a zászlónak felszentelése vasárnap .délelőtt volt Docozsmán lélekemelő ünnepség keretében. A zászlőszentelésre meghívták a dorozsmaiak a zászlóalj egy küldöttségét, amely Steiner Miklós hadapród vezetésével 4 altisztből és 30 In n vádból állott. Reggel nyolc órakor tiz fcnesi jött be Dorozs.máról a küldöttségért és az ottani közönség lelkes éljenzése közben vitte a harcba induló, derék katonákat az ünnepség (színhelyére. A zászló felszentelés 10 órakor volt a szabad ég alatt, nagyszámú érdeklődő jelenlétében. Kántor Jenő, tábori lelkész meleg érzelmektől áthatott, hazafias beszédet tartott és felszentelte a zászlót, ame-