Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-22 / 149. szám

352 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. junius 15. Sanct Areangelo (felé vezető távi ró von a lakat elpusztította, azután Rimini ellen fordult és a kaszárnyát ágyúzta, miközben sok szomszé­dos 'házat megrongált. Miután hu z ágyúlö­vés eldördült, Pesaro felé fordult, ahol a hid­roplánok hangárjait, -a világítótornyot és a házakat bombázta. Itt harminc ágyúlövést tett és közben egy átrobogó teher vonatra célzott, amely gyorsan fékezett és indulási állomására sictett vissza. Hivatalosan semmit sem árul­nak el a bombázás okozta károkról, amelyek igen nagyok. AZ OLASZOK VESZTESÉGEI. Lugano, junius 21. A svájci lapoknak egy Luganóba érkezett milanói levelezője jelenti, hogy naponkint 10—12 sebes ült szállító'vonat megy Milánón át Középolaszor szagba. Mila­nóban igen nyomottá lett a hangulat. A Dóm­téren már ismételten voltak demonstrációk, melyeken a munkások felesége! tüntettek a drágaság és a háború e len. Már a milanói szerkesztőségekben is 39—49.090-re teszik az olaszoknak a határharcotköan való vesz­teségeit. AZ OLASZ FLOTTA NINCS AZ ADRIÁN. Lugano, junius 21. Az olasz sajtó egy ré­sze .az osztrák-magyar flottának az olasz pjarívidék ellen intézett támadásait nem je­lentős dolognak kívánja feltüntetni. Több lap azonban iigyes körülírással kifejezést ad a miatt való aggályainak, hogy mint az angol és francia flotta, ugy az olasz flotta sincs az Adrián. Félhivatalosan azzal okolják ,meg a hajórajok távolmaradását az Adriától, hogy harcászati követelmények igy kívánják és mert az erőkkel nagy feladatokra kell taka­rékoskodni. E nagy feladatokhoz a partvé­delem nem tartozik. MEGBÉNULT AZ OLASZ KERESKEDELMI TENGERÉSZET. Szlonihi, junius; 21. Ideérkezett hivatalos híradás szerint az összes olasz kereskedelmi kikötőket zárlat alá helyezték, Oenuába a legforgalmasabb olasz kikötőben az. elrendelt rendkívüli intézkedések miatt megbírni't a forgalom. Alkonyattól, virradásig teljesen zár alatt van a kikctő, nappal is esak rév- és ka­lauzhajók vezetésével közelíthető meg. Három mértföldnyi távolságon, belül semmiféle 'hajó­nak a kikötő övezetében engedelem, nélkül tar­tózkodnia nelm, szabad. Komplikálja a helyze­tet, bogy a kikötőmunikások egy Pésze bevc­ivrilt, másik része állandóan sztrájkol s igy a kirakodás is igen késedelmes. Mind e nehéz­ség miatt több, Olaszországba készülő görög teherhajó indulását elhalasztotta. ITÁLIA BALKÁNI ÉS AFRIKAI BAJAI. Lugano, junius 21. A Balkánról egyre kel­lemet'en hirek érkeznek Olaszországba. Igy a félhivatalos Giornale d'lta'Ja azt irja, hogy a montenegróiak Szkutarit minden oldalról kö­rülvettek, a Tarabos magaslatait megszállták •s tüzérséggel megerősítettek. Megszállták azonkívül Krasniet, Sebet és Cleraaníit is. Ha a montenegróiak nem nyclmulnak be Szikuta­riba, az az olasz konzul érdeme lesz. Ezzel egyidőben a görögök megkezdték Dél- és Kö­zén-Albánia megszállását, 'gy már mers ái­h Rák a határt E!hassza,n és Brr t között. Hí ­re jár, hogy 'Görögország a szerbeknek tO' áb­bi e önyomulásít akarja megakadályozni. A fenyegető nehéz veszéllyel szemben az albá­nok azt kívánják (?), mint a Giornale d'Ital'a irja, hogy .az olaszok a rend 'helyreáititása s a montenegróiak megelőzése végett szállják meg San Giovanni di Meduát, Alessziót és Szkutarit. — A lybiai helyzet, mint a Corriere Genf, junius 21. Az utóbbi napokban el­keseredett ütközetek folynak és a németek szemlátomást Riga ellen akarnak nyomulni, ezért fejtenek ki olyan nagy erőfeszítést Sav­iétól északra. .Nem valószínű, hogy a német vezérkar tulnagy haderőt vetett volna az orosz, kelettengeri tartományokba, m-ikor a galíciai borzasztó csata kifejlődésben volt és csak napok kérdésének látszoit, hogy Olasz­ország is beavatkozik 'a háborúba, de valószí­nűleg az -a terve, hogy a balti tartományok­ban nagyszabású operációkat fog végrehajta­ni. Bizonyos, hogy a német vezérkarnak tit­kos céljai vannak az orosz kelet tengeri terü­leten s azok akkor fognak kiderülni, mikor a galíciai csatákon az ágyúdörgés elnémul!. Berlin, junius 21. A nagy főhadiszállás jelenti: Saviétól északnyugatra fekvő vidé­ken és Felsö-Dufaisátől keletre az oroszok­nak több, részben jelentékeny erőkkel vég­hezvitt támadásai balul ütöttek ki. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az oroszok elvesztették a lembergi csatát. Bécs, junius 21. Az oroszok máris elvesz­tették a harmadik lembergi csatát, imiert vere­syeai -frontjukról teljes visszavonulásra kény­szeritette őket Böhm-Ermolii hadserege. Az orosz centrumnak ez a veresége megpecsételi Lemberg sorsát, annál inkább, mert az orosz front északi szárnyát Mackensen elvágta a főseregtől, amidőn a Ravaruskától Zolkieven át Lembergbe vivő vasúti vonalhoz jutott. Az orosz déli szárny, amely a Dnyeszternél igye­kezett a Linsingen-Szurmay-Hoffmann-haű­seregek előretörését megakadályozni, tegnap óta szintén kezdi feladni az ellen-táblást. Hő­sies csapataink most már az északnyugatról és délnyugatról Lembergbe vivő országutakon, egyre közelebb nyomulnak Galícia fővárosá­hoz. ; Nikolajevics lemond? Zürich, junius 21. A Züricher Tagblatt haditudósitójának roppant nagy nehézségek árán sikerült kieszközölnie, hogy a Moszkvá­ban tartózkodó Nikolajevics nagyherceg ki­hallgatáson! fogadja. A svájci újságíró a harc­téri helyzetre és, jövendő terveire vonatkozó­lag tett kérdéseket a nagyherceghez, aki a következőkben válaszolt: — Az utóbbi harctéri események valóban súlyos megpróbáltatást jelentenek Oroszor­szágra nézve, azonban semmi ok nincs arra, hogy a reményt feladjuk, mert még semmi se veszett ©1. Magamra vonatkozólag annyit je­lenthetek ki, hogy nagyon fáradt vagyok, ez a háború rémesen megőrölte az idegrendsze­remet. Mint generalisszimusz nem is fogok della Sera irja, szintén sok kívánna valót hagy hátra s a lap véleménye szerint bizonyos csa­pattesteket Afrikába kellene küldeni. Ez any­nyival inkább szükséges lenne, mert a sze­nussziak fölkelésének terjedése is fenyegeti az ott levő clasz csapatokat. Riga ellen. többé visszatérni, mért nekem nyugalomra és pihenésre van szükségem. Svájci ezredes kárpáti és galíciai sikerünkről. Pontresina, junius 21. Bridler svájci ez­redes, akit hazája ,a 'hadi operációk tanulmá­nyozása végett még áprilisban a galíciai harc­térre küldött s aki szemtanúja volt a rettene­tes kárpáti kuzdemünknek és minden ellenál­lást elsöprő galíciai űffenzivánknéik, vissza­tért Svájcba s átvette Svájc Olaszországgal szemben levő határvidékének őrzését. Az ez­redes a minap maga mellé gyűjtötte ,a Eng> dinfcan levő csapatok tisztjeit s előadást tar­tott nekik tapasztalatairól. Bridler hangoztatta, hogy a szövetsége­sek a igaliciai tevékenysége nemcsak hogy tel­jesen kielégite'tte, hanem a legnagyobb mér­tékben bámulatra ragadta. Az összes fegyver­nemben csapatok szívósak, kitartók. A néme­tek, osztrákok és magyarok fegyverbárátsága megiható. Amit a szövetségesek hónapokon keresztül a rettenetes időjárás ellenére is vé­gigcsináltak a Kárpátokban, egyenesen hihe­tetlen. Az oroszok minden erejüket összegyűj­tötték, hogy döntő sikert érhessenek el. a Kár­pátokban, mert céljuk a magyar sikvidék el­árasztása volt. Erőfeszitésük azonban hiába­való volt. A svájci ezredes nem becsiili le az oro­szokat, sőt dicséri harci erényeiket. Tanuja volt, hogy az oroszok ismételten legjobb csa­pataikat vitték a küzdelembe, amelyek nagy kitartást tanusiiotíák. Az oroszok mesterek a területek kihasználásában és a mesterséges akadályok felállításában. Tüzérségük1 nemi megvetendő, bár nem versenyezhet ,a szövet­ségesek tüzérségéinek nagyszerű •teljesitmé­nyével. Különösen meglepte őt az, hogy a né­met és, osztrák-magyar tüzérség milyen gyor­san belövi magát. Az oroszok rengeteg embertömegeket ve­tettek a központi hatalmak szövetséges sere­gei elleti a kárpáti hegyekben, de lokális'sike­reknél egyebet nem értek el. A dör.tő piti 'nát­hán, az offenzív akciók közepette az orosz hadvezetőség nem takarékoskodott az ember­anyaggal, sőt megtette azt, hogy gépfegyver­tiizet indított ellenük a háttérből, nehogy az orosz csapatok meghátráljanak. Ilyenformán nemcsak a szövetséges haderő, hanem az orosz gépfegyver is. pusztított az orosz csapa­tok soraiban. A német és osztrák-magyar hadvezetés is messze túlszárnyalja az oroszt. Messzelátó sztratégiai tekintet és csodálatos alapovság jellemzi a szövetségesek hadvezéreit. N. gy akcióikat csakis akkor indították meg, ha már mindén előkészületet megtettek, még arra az esetre is számítva, 'ha ezek az operációk ku­darcot vallanának. A hadvezetést szilárd, ha­tároz; tt akarat és a győzelemben v ló teljes bizonyosság intézte, ami áthatotta nemcsak a tiszteket, hanem az altiszteket és a legénysé­get is.

Next

/
Thumbnails
Contents