Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-18 / 146. szám

Szeged, 1915. junius 18. D&LMAGY ARGRSZÁ Ö 7 - A Vigszinpad-kabaré uj műsorának művészgárdája két estén át táblás házak előtt mutatkozott be a közönségnek. Az igaz­gatóság olyan műsort állított most egybe, amelynek mindegyik száma vonz. A Royal­Orifeum slágerbcbózatait hozta magával Ár­nyai Károly, a Szegeden előnyösen ismert humorista. Igen nagy sikere van estéről­estére „Az alkalmatlanok" bohózatnak, a melyben Hunyadi, Árnyai és Szirmai szipor­káznak. Viola Gizi, a szegedi közönség egy­kori kedvence, az országosan Ismert komiká­né finom humorával kacagtat. Kedves jelen­ség a Rozsnyai-trió ós szenzációs szám a Ridjich hercegnő élő kígyóival. Hunyadi Emil uj ötletes kupiéival, tréfáival arat vas­tapsokat. — Mélyen megható eset tö.tént az egyik eperjesi moziban A rezervista álma előadása alatt. Mint az előző napon, most sem lehetett már jegyihez jutni. Természete­sen a várakozó közönség bcszankodott, de különösen ideges volt egy gyászbaöltözött asszony, aki minden áron be szeretett volna jutni, mert úgymond az előző előadás alkal­I mával a leánya a moziban volt és a filmen ' az édesatyját vélte felismerni. Ezen előadása után sikerült végre neki egy sarokban egy széket állítani, ahonnan sápadtan az izgatott­ságtól figyelte a filmen megjelenő alakokat. Egyszerre csak éles sikoly töri meg a csen­det: „az uram él!" kiáltást hallottunk. Bol­dogságtól remegő hangon mesélte később, bogy férjéről január óta nem kapott hirt és épen a napokban értesült arról, hogy a Kár­pátokban hősi halált halt. Természetesen a gyászruhát most már nem viseli, hanem a filmgyárhoz fordult, hogy közölje vele, hogy a felvételek mikor történtek. — Aratógépismertefö tanfolyam. A sze­gedi állami felső ipariskolán junius 21—<23. napjain aratógépismertető tanfolyam ifog tartatni., E tanfolyamon részt vehetnek ipa­rosok, ipari és mezőgazdasági alkalmazottak, mezőgazdák, továbbá a tanítóképző intézet tanulói. Az oktatás reggeli 8 órától esti 6 óráig tart. Tandíj nincs. Jelentkezni lehet naponként délelőtt 11—1 óráig a felső ipar iskola igazgatóságánál (Mars-tér 7). Az olasz határom föindeR átjárói megszállva tartunk. — (Saját tudósítónktól.) Az olasz-osztrák határvidék legnagyobb része égbenyúló, jár­hatatlan sziklák tömkelege, melyéken keresz­tül szinte lehetetlen az átkelés, különösen nagy tréhnel, nehéz szekerek tömegével, ágyukkal felszerelt hadseregek számára. Ez teszi elsősorban természetessé, hogy az ola­szok legerősebben ott próbálkoznak, ahol a terep az ilyen átkelések számára legalkal­masabb, az Isonzo alsó folyása mentén és az Adria partjainak közelében. A karintiai és tiroli határon csak kevés oly hely van, amely hadseregekkel való 'támadások céljaira alkal­mat ad. A határvidék főközlekedési völgye, az, melyen a Déli vasút fut végig, előbb a Dráva, majd a Rienz és később az Etscih folyása mentén, a határral mindenütt párhuzamosan fut végig. Ez a fővöigy is sok helyen szorul össze annyira, hogy benne kisebb erőkkel is fel legyenek tarthatók sokkal nagyobb had­erők, mégis természetes az olaszoknak az az igyekezete, hogy ezt a völgyet elérjék, mert ennek kitűnő, gondozott müutjain végig, kezd­hetnének bele legtöbb reménnyel az ország belseje felé való dőnyomiuiásba. Ezt a fő­völgyet Olaszország felől több szoros és egész sereg többé-kevésbhé használható mű­út teszi hozzáférhetővé. Az utóbbi napok fo­lyamán az ellenség már csaknem valamennyi ilyen ut mentén megpróbálkozott támadások­kal, melyek azonban rendre, mindannyian teljes kudarccal végződtek. A Juli és Ka-rni Alpok között végighúzó­dó egyik legismertebb ilyen természetes ut a pontebbai hágó, melyen végig az osztrák ál­lamvasutak Tayernbabn néven ismert vonala visz Olaszország felé. Ezen a szoroson az ellenség már a háború első napjaiban próbált behatolni, kísérlete azonban nagy veszteségei mellett véresen összeomlott, ettől az úttól nyugatra, a karinth.ai határon, természetes közlekedési vonal még csak egy van, a tiroli határ közvetlen közelében fekvő Plöcken-szo­ros, melyet a tőle nyugatra emelkedő, 2691 méter magas Monté Faraiba ural. Az olaszok, mikor ezen a szoroson való átkelésükkel kí­sérleteztek, elsősorban ezt a hegyet igyekez­tek hatalmukba keríteni. A hegy csúcsa egyébként olasz területen fekszik s ezen még az ellenségeskedések kitörése előtt volt al­kalmuk laoukat megvetni, mig a mi határ­védő csapataink kenytelenek voltak azzal megelégedni, hogy a hegy lejtőin és annak lábánál foglaljanak állást. Az ellenségnek ez­zel az aránylag kedvezőbb helyzetével ma­gyarázható az a körülmény is, hogy itt, a Plöcken-szoros környékén, tartották magukat legtovább. Csapataink kemény harcok után, birtokukba vették a Monté Panalbat és ezzel biztositoltuk uralmunkat a Plöcken-szoros fölött. Ezen a vidéken tehát most már nem sok reményük van az olaszoknak arra, hogy betörhessenek, mert átkelésük lehetőségének íőfeltételét, a szorost uraló hegyet s az azon lévő állásokat, elragadtuk tőlük. Ebben talál­ható a Monté Faraiba megszállásának legna­gyobb jelentősége. Monté Faraiba tói kiiindulva délnyugat­nak fordul ia határ. Egy ideig a Zwölíer Kofel sziklatömegei szegélyezik ezen a vidéken Ausztriát. A Zwölifer (Kofel nyugati lábánál van a mostanában sokat emlegetett Ampezzo­völgy. Az ezen végigvezető minit Toblachtól indul ki s. előbb a ílöllenstein völgyében halad, megkerüli a 3133 méter magas Rothwandot s az ebben eredő Ampezzo folyó völgyét. Ez a miiut 1830-ban épült és, különösen katonai, valamint az Olaszországgal folytatott '•fa-ke­reskedelem szempontjából volt fontos, Az ut Toblachtól a határig körülbelül tizenöt kilo­méter hosszú. Mellette, osztrák területen Ccr­tina az utolsó község, Olaszországban pedig Pieve di Gádoré az első jelentékenyebb. Cor­tina, a Monté Teíana, egv 3269 méter magas csúcs lábánál fekszik s az ellenségnek idáig való előretörése mindaddig nem jelent reánk nézve semmit, mig a begyet magát mii tartjuk birtokunkban. Állásaink ezen a vidéken külö­nösen erősek lehetnek, hiszen az utóbbi napek vezérkari jelentéseiből tudjuk, mily véresen omlottak össze mindazok a támadások, me­lyeket az ellenség ezen a vidéken intézett ál­lásaink ellen. Kevésbbé jelentékeny miiut az, amely a (Buohstein, illetőleg az Agordo 'folyó völgyei­ben vezeti ki Ausztriából Olaszországba s első olasz állomása iGapr.lle. Ez az ut a 3360 méter magas Marmolata alatt vonul el s Cnn­pidella osztrák községtől kiindulva, a határig körülbelül hat kilométer hosszú. Körülbelül •egy héttel ezelőtt megpróbálták az olaszok, hogy Caprilleből kiindulva, ezen az utón át betörhessenek, ez a kísérletük azonban még kifejlődése előtt összeomh tt. Délebbre a Bren­ta, illetőleg az ebbe torkolló Sugana völgyé­ben vannak átjárók Borgo és Priimiero vidé­kén. M'nd a két helység, melyet a jelentés szerint szintén az olaszok tartanak kezűikben, a szorosokat uraló főhegycsucsoktól délre fekszik S' birtoklásuk teljesen jelentéktelen in­cidense ennek a hadjáratnak. Tirolnak Olaszországgal való legfőbb közlekedési vonala az Gtsch völgye. Ezt védik azek az állások, amelyekért most Polgária és Lavarone vidékén heves ágy uh arcok folynak. Ezen a vidéken sem tudtak az olaszok ered­ményt elérni. Hasztalan Igyekezettel bombáz­zák legnehezebb ágyúikkal az égbenyúló szik­lafalakat. O Cü ül WBL szájpadlás , * !f nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat tel­jesenpótolják. Készítek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt, lesznek kielégítve SaHa Ágoston fogtechnikus m SZEGED, K8GYO-UTCA 1. SZ. m TELEFON 1346. ALMA. Háborús dráma 4 felvonásban. Hős csapataink kárpáti harcainak eredeti heSysziní fetaéteSeivel. Hü Az Omniában, Budapest legnagyobb mozijában 120-szor kerüli szinre. Az esti utolsó előadásokon a fenntartott és I. helyek (1 K) I számozottak, s előre válthatók a délutáni pénztárnál. Előadások: 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától folytatólag. Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvé­nyesek. SZEGE DEN -„Urániában" bemutatásra kerül pénteken, szombaton és vasárnap. + Pénztárnyitás hétköznap délután 3 órakor, vasárnap délután fél 2 órakor. Telefon 872..

Next

/
Thumbnails
Contents