Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-17 / 145. szám

Szeged, 1915. junius 17. DÉLMAGYARÖBSZÁG 5 továbbá tizenöt fegyvert és nagy tömeg lő­szert. Tegnap egy török repülőgép eredmé­nyes repülést végzett Imbros -és. -Lemnos -szi­getek fölött. A Lemnoson levő ellenséges tá­borra bombákat vetett. Parti ütegeink tegnap a Sed-il-Bahrnál levő ellenséges tüzérségi hadállásokat lőtték, úgyszintén a tábort és az ellenség szállítóba jóit. Az ellenség, amely éj­jel-nappal ki van téve eredményes ágyúzá­sunknak, tegnap egy repülőgépet küldött a magasba, amely két bcmbát vetett, anélkül, hogy eredményt ért volna el. A többi hadszin­térről rtines s-emmi ujabb jelenteni való. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Amerikában a hangulat meg­változott. Rotterdam, junius 16. A Times jelentése szerint Amerikában a hangulat lényegesen megváltozott. Mig azelőtt mindeiiki számolt a háború lehetőségével, addig most jelenté­keny optimizmus kerekedett felül és azt hi­szik, hogy Németország s az észak-amerikai Egyesült-Államok között békésen -el lehet in­tézni a Lusitania-ügyet. HIREK oooo — A lábbadoz') honvédek ünnepe. Az uj honvéd-laktanyában elhelyezett lábbadozó honvédek mulattatására, ha-r-ci kedvük foko­zására Jetiinek Géza főhadnagy, a lábbadozó osztály beosztott tisztje felolvasásokkal, sza­valatokkal és énekkel tarkított -ünnepséget rendezett junius 16-án délután félhat -óraikor. A kiválóan sikerült ünnepélyen megjelent Schultheisz Emil altábornagy, Gahányi János vezérkari őrnagy, Miiller Henrik őrnagy, a lábbadozó osztály parancsnoka, Hajós -Gyula őrnagy a honvéd pótzászl-óalj parancsnoka, Unterreiner IMiihá'ly -százados, Bárdoss iBéla százados, Kántor Jenő tábori lelkész. Gallér Kristóf, a tanítóképző igazgatója és nagyszá­ma katonai és polgári hallgatóság. Az ünnep­ség sorrendije a következő volt: Szózat, éne­kelte a legénységi énekkar. Csatadal, szaval­ta Szécsi József honvéd. Vig epizódok a há­borúból, előadta Szécsi Györgv önkéntes. Ku­ruc dalokat előadott tárogató kiséret melleit a honvédzenekar egvik tagja. P-rz-emysl vé­delme. Előadta dr. Balogh Henrik tartalékos hadnagy. -Föl a szent háborúra. Előadta Jetii­nek Géza főhadnagy. Galiciai nehéz napok. Elbeszélte Német József őrmester. Végül dr. Márki Imre önkéntes tartott lelkesítő -beszé­det. A szépen sikerült ünn-epség-et lelkesen megéljenezték és a lábbadoz-ó honvédek sziv­vel és lélekkel tettek fogadalmat, hogv utolsó csepp vérüket is feláldozzák <a hazáért és ki­rályért. — A szegedi honvéd hadosztálybíróság humánus ítélete. Egy szerémségi faluból hoz­tak el Szegedre egy horvát asszonyt, egy anyát, aki hadibavonult, és megsebesült fiáért túlságosan aggódott, úgyannyira, hogy „es­küvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás büntette" miatt eljárást indítottak ellene. — Popovics Lyu­bomir erdő végi tanitó még augusztusban vo­nult be a 26-ik honvédgyalogezredhez. Szer­biában harcolt és Arangyelovácnál a mellén súlyosan megsebesült. Amikor iNagykikindán egyik kórházban feküdt, a szerémségi kis faluból levelekkel kereste föl az anyja. Egyik írásában aztán arra kérte drága, jó fiát, hogy mindent kövessen el, liogy hónapokkal tovább a kórházban maradhasson, szimuláljon, je­lentse, hogy a keze nem ibirja el a fegyvert, sőt még arról is beszélt, hogy egy ötvenes -bankót is- használjbn föl, ha kell. Természe­tesen a cenzúra nem juttatta el a naiv írást a beteg katonához, az anya ellen pedig vizs­gálat indult, öt hétig fogházban ült, majd szabadon bocsátották. -Szerdán ítélkezett eb­ben az ügyben a szegedi honvéd hadcsztály­biróság, Pappert Vencel alezredes elnöklésé­vel. A tárgyalást dr. Szerdahelyi iLászló al­ezredes-hadbíró vezette, a tanácsban részt­vettek Marinkovich -Rez-ső, iSávay -Lajos szá­zadosok, Burian Géza főhadnagy. A vádat dr. Szende Vilmos főhadnagy-hadbíró kép­viselte, a vádlottat dr. Papp Tivadar főhad­nagy védte. Tolmács utján hallgatták ki a vádlott asszonyt, aki semmit se tud magya­rul. A vádirat a katonai büntető törvény­könyv 317-ik paragrafusaiba ütköző bűntett elkövetésével vádolja az asszonyt, — ez a vádpont halállal, vagy 5—10 évi -börtönnel (bünteti a cselekmény elkövetőjét, ez esetben Popovicsnét. A tárgyaláson az ügyész módo­sította a vádat, enyhítette. Az egyszerű asz­-zony szepegő hangon, félve mondotta el, hogy a fia egyetlen gyermeke, rajta kívül senkije a világon, másik gyermeke ép a mult esztendőben halt meg; férje mint katona an­nakidején részt vett a boszniai hadjáratban. Kihallgatták a fiút, Popovics Lyu-bomirt, aki már hibátlanul beszéli a magyar nyelvet. Ma is beteg még. Azt mondja, önérzetes, ha­tározott hangon, hogy az any-ja szavára ugy s-e adott volna s-e-mmit, ha meg is kapja a le­velet, tudja a liaza ós király iránt való kö­telességet. A bíróság rövid tanácskozás után fölmentő ítéletet hozott. -Az asszony meg­hatottan, könnyektől fátyolos szemekkel né­zett humánus bíróira. A fia szemei is köny­nyesek voltak. — Kitüntetés. Darvasy István, a szegedi felsőipariskóla rajztanára a háború kitörése óta a harctéren küzd, mint tartalékos zászlós. Vitézségével az aranyérmet érdemelte ki. A -szép kitüntetéssel -11-én díszítették föl. Dar­vasy István a 30. gyalogezred egyik gépfegy­ver-osztagánál szolgál. — A legénység szabadságolása kaszá­lási, aratási és cséplési munkák végzésére. A „Külügy-Hadügy" irja: A m. k'ir. földmive­lésügyi, a ml. kir. honvédelmi miniszterrel és a cs. és kir. hadügyminiszterrel egyetértőleg kimondják, hogy hasonlóan a tavaszi vetési szabadságolásokhoz és vezénylésekhez, a le­génység kaszálásra, aratásra és cséplésre is, az illető mezőgazdasági munkák idejében sza­badságoltassék, illetőleg községeknek s egyes birtokosoknak rendelkezésére bocsáttassék. A szabadságok tartama általában tizennégy nap s ebbe az ide-oda utazást nem számítják be, ha a szolgálati viszonyok megengedik. Ezek­ben az ügyekben, esetről-esetre, az a parancs­nokság határoz, aki a szabadságot engedélye­zi. A szabadságolásokra vonatkozó rendelke­zések oly tartalékos, szolgálaton kívüli vi­szonybeli, nyugállományú tisztekre (tisztje­löltekre), népfölkelőtisztekre és tisztviselőkre is alkalmazandók, akiknek földbirtokuk van. Ezeket a szabadságolásokat a m. k'ir. honvéd­keriileti parancsnokságik engedélyezik. A megfigyelő állomások és a s-ebesültszállitmá­tiyokal kisérő osztagok személyzete részére engedélyezendő szabadság csakis a -miniszté­rium előzetesen kikért elhatározása ala-pján adható meg. Különös elbírálást -igénylő esetek­ben önálló mezőgazdák,- továbbá a nagybirto­kosok és mezőgazdasági szövetkezetek egyes mezőgazdasági tisztviselői bizonyos korlátolt időre a katonai tényleges szolgálat alól is fel­menthetők. Ez irányú kérvények a politikai hatóság utján megfelelően véleményezve, a m. -kir. föld-mivelésügyi minisztériumhoz int-é­zendők, amely azokat a honvédelmi miniszté­riumhoz megfelelő javaslattal elintézés céljá­ból átteszi. Ilyen fölmentési kérvényeket a m< kir. honvédkerületi és a cs. és kir. katonai ke­rületi parancsnokság ne mintéz'h-et el. A sza­badság vagy fölmentés tárgyában közvetlenül a honvédminiszt-ériumban benyújtott kérvé­nyeket nemi veszik figyelembe. — Bukovina pécsi főiszabaditója. A Pécsi Napló irja: Bukovinának fölszabadí­tása, mely szombaton vált teljessé, minden­korra Pflanzer-Baltin Károly báró, lovassá­gi tábornok, hadseregiparancsnok nevéhez fog fűződni. Az ő saját sztratégiai tervei sze­rint történt az or-osz sáskák ad kisÖprüzése Bukovinából, melybe beékelődött a galiciai offenzíva, mely még nem vezetett teljes ered­ményre, hisz Lemberg és környéke még orosz kézen van, hihetőleg még csak néhány napig. De befejezést -nyert Bukovina visszaszerzése és Pflanzer-Baltin báró nevét a legteljesebb hadvezérek sorában fogják mindenkoron em­líteni. Ez reánk, pécsiekre annál örvendete­sebb, mivel Pflanzer-Baltin generális maga "közölte a harctéren, IKolcmeában a pécsi ön­kéntes közegészségügyi osztag vezetőivel, an­nál inkább örvend, liogy épen pécsi önkén­tes közegészségügyi osztagot üdvözölhet az ő területén, mert hisz 6 maga is ezelőtt 60 évvel Pécsett született, de óletutjai elvezették szülő­városátél, melyre azért mindenkor szeretet­tel emlékezik vissza. — Szőri József temetése Szerdán dél­után temették1 el dr. Szőri Józsefet, aki mint népfölkelő hadnagy az Uzsoki-szorosban ví­vott ütközetben mult év október I-én hősi ha­lált halt s kinek holttestét hazahozták a szü­lőföldbe: Szegedre. A Szeged-állomás előtt ravatalozták fel, koszorúkat küldtek a kopor­sóra az ism-erősök és jóbarátok, valamint egyesületek. Ujabb beszent-elés után megin­dult a m-en-et, a -belvárosi temető felé. Honvéd­katonák diszkísérete haladt a koporsó előtt és az oldalán, a katonai zenekar gyászindulókat játsz-ott, az ismerősök százai követték a ko­porsót. A temetőben díszsortüzet adtak a hon­védok és örök nyugovóra helyezték az anya­iöldb-en Szőri Józsefet. — Sebesült török hős Budapesten. Az északi harctérről érdekes sebesült érkezett a magyar fővárosba. iSadeddin Hollenstein bég török fiatalember a sebesült, aki az osztrák és magyar hadseregben mint önkéntes har­colt az oroszok ellen. (A .Grünwald-szauató­riumban vették ápolásba. Az atléta termetű, bátor nézésű edzett harcosnak a tekintete is elárulja, liogy büszke a sebre, amelyet orosz golyó ütött arcának balfelén és balkezének egyik ujján. A mi hadseregünk formaruhá­ját viseli a bég, sárga zsinór mutatja, hogy önkéntes! sorban és három csillag, hogy sza­kaszvezető-rangbau van. Sadeddin iHollen­stein bég megilletődéssel fogadta tudósitónk látogatását és tökéletes német nyelven a kö­vetkezőket mondotta el életének történeté­ből: — Harmincnégy esztendős vagyok, jelen­leg a 62. gyalogezred önkéntes szakaszvezető­je, otthon -Konstantinápolyban magánzó és lelkes hódolója a sportnak. Atyáin gazdag földbirtokos, Abdul .Hamid exszultónnak volt a szer tármestere és most dragonyos ezredes a török hadseregben. Nagyapám Pozsonyból származó magyar ember volt, Bem hadsere­gében mint főhadnagy szolgált, a szabadság­harc leveretése után azonban Törökországba menekült, ahol az akkori szultán parancsára áttért a mohamedán vallásra. Nemcsak a vé­rem, de az ősi haza iránt érzett önkéntelen szeretetem is hajtott tehát, hogy a háború kitörése után jelentkezzem a magyar hadse­regnél s erőmmel, karommal, véremmel hoz­zájáruljak a gyűlöletes orosz leveréséhez. Trieszten ót augusztusban jöttem Budapest-

Next

/
Thumbnails
Contents