Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-16 / 144. szám

Szeged, 1915. junius. 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 egy'k áldozata meghalt a hazáért. Müvészösztöne, tudós készsége, akarata mind elte•metődtek vele a hajasdi kis gyepsirba, ahonnan ifjú özvegye most haza/hozatta, hogy itt •legyen nyugovója szülővárosa földjéban. A holttestét hozó vonat ma este már meg is érkezett, szerdán délután 4 órakor viszik át a Szeged-állomásról a belvárosi temetőbe. — Közgyűlés. A szegedi zsidó árvaegyesület junius 13-án tartotta Landesberg Mór elnökihelyettes vezetésével 1914. évi működésről való beszámoló és tisztújító közgyűlését, Az egyesületi tagok sajnálattal értesültek arról, hogy dr. Goldschmidt György elnök egy balesetből eredt sérülése miatt az ülésen meg nem jelenhet. lAz évi jelentés kapcsán a számvizsgáló bizottság záradékával ellátott 1914. évi számadásokat is tudomásul vette a közgyűlés és megadta az elnökségnek az 1914. évi vagyonkezelésre nézve a felmentvényt. Az elhunyt dr. Redlich József egyesületi orvos elparentálása után köszönettel fogadta a közgyűlési néhai Pollák Salam önné született Pólitzer Antónia 200 koronás, valamint a néhai dr. Herezi Fülöp orvos áltál végrendeletileg az egyesületnek hagyományozott 2000 koronás alapítványt. Az 1915. évi költségélőirányzat megállapítása után a közgyűlés a volt tisztikart ujra megválasztotta bárom évre. Bokor Adolf pártoló tag indítványára köszönetet szavazott a közgyűlés az elnökségnek. különösen pedig dr. Goldschmidt György elnöknek buzgó működéséért. — Hadifoglyok gazdasági munkára. Hogy a gazdasági érdekek a legmesszebbmenő támogatásban részesülienek. a honvédé1 mi miniszter a hadüevmin i ° zterrel eevetértőleg eként intézkedett, ihogv ilv munkák elvégzésére hadfosrlvók magánosok részére 200-ou aluli és pedig már 30as vagy ennél nagyobb munkáscsoportokban is kiadassanak, 'ha az őrizetről a munkásadó Imaga gondoskodik. Ily esetekben z eljárás '"s egyszerűbbé tétetett, a mennyiben 30-től 200-1? teriedő főből álló munkáscsoportok kiadásáért közvetlenül a cs. és kir. katonai parancsnokságok ((had testparancsnokság) intézkedhetnek s ennélfogva a vonatkozó kérvénvek is közvetlenül a terület szerint illetékes katonai parancsnoksághoz nvujtandók be. A 200-nál nagyobb mnnkáscsooportok azonban ugy mint eddig, ezentúl is az illetékes főispánok utján a honvédelmi, illetve hadügyminisztertől kérelmezendők. A részletes rendelkezéseket a hatóságok már megkapták. — A Szegedi Kereskedelmi és fparbank által üzletfelei részére alakított sorsjegytársulatok közül a VIII. sz. társaságot szerencse érte, amennyiben a társaság tulajdonát képező egy darab Pesti Hazai Takarékpénztár sorsjegy a legutóbbi húzáson 8000 koronával húzatott ki. Ezt a hírt a társaság tagjai bizonyára örömmel fogadják. — Szabadságolt, vizsgázott gépészek cséplésre és cséplőgépj a vitásra alkalmasak előjegyzésbe vannak a Munkaközvetítő Bizottságnál. Iparkamara, 785. a telefonszám. Munkaadók jelentkezzenek. — Halálozás. Gróf Kálmán nyugalmazott ármentesitő társulati tisztviselő hosszas betegség után 44 éves. korában meghalt. Halálát özvegye, született Doránszky Emília, három leánykája és kiterjedt család gyászolja. Az elhunyt testvére volt Gróf Dezső rendőrtisztviselőnek és Gróf Antal közgyámnak, sógora Doránszky Károly mérnöknek. Gráf Kálmánt kedd délután temették. — Schwarcz Lipót pet rozsényi gyógyszerész, rövid betegség után váratlanul elhunyt. Az elhunytat, — kinek Szegeden kiterjedt rokonsága él, — hazahozták és 16-án délután öt órakor temetik a szegedi zsidó temető halottasházából. - Leége't paprikamalom. Özvegy Vér Jánosné paprikamaimáhan, amely a Vásárhelyi-sugárut 74, szám alatt van. kedden hajnalban tüz ütött ki. A tüz a kis malom jórészét elhamvasztotta. A kár 20.000 korona. A tiizvizsgálatot ma- délelőtt tartották meg. A veszedelem keletkezésének oka eddig még ismeretlen. — A köztisztasági telepen Galeta Ádám, a szegedi köztisztasági telep felügyelője öszszeszólalkozott Kallói Ferenc gyepmesterrel. Geleta revolvert rántott és azzal fenyegette Kállait. iA lármára előjött a gyepmester felesége, aki férjét betuszkolta a szobába s az ajtót hirtelen becsapta utána. Gyors mozdulattal valahogy meglökte Géletát, erre a felEz a gyászjelentés mindenesetre jellemzi azt a megvetést, mely eltölti az embereket. Itália nincs többé; ma Utálta a neve és holnap talán valóra válik a temetésről szóló jókívánság is. — Két vízvezetékre van szükség. Tudvalevőleg a városi tanács kimondotta, hogy Szegeden két uj ártézi kutat furat. Ezzel is a vízhiányon kívántak bizonyos mértékben segíteni. Azonban az uj kutak fúrását imég csak meg se kezdték. A miai tanácsülésen a vizhiány is szóba került. Dr. Cicatricis Lajos főispán azt kérdezte, ihogy a két uj kut fúrásával lesz-e elegendő viz. — Lesz ideig-óráig, — válaszolta Bokor Pál polgármester-helyettes, — de vízórák nélkül nem megyünk semmire. — Szerintem, — mondta Gicatricis Lajos, — két vízvezetékre van szükség. Az egyik, tiszai vizvezeték, laz utcák tisztántartására, köztisztasági célokra szolgálna. Nme kellene hozzá más, csak villamos motor beállítása és egy bazin megépítése. A másik vizvezeték a háztartás körüli sélokra, tisztálkodásra szolgálna. Ez la kisebb kontingens. A tanácsülés ma nem döntött a vizihiány kérdésében. — Lázár György-tér. Lukács László, Fellegi Lajos és Lengyel László indítványozzák, liogy a város a Kossuth-utcát nevezze el Hindenburg-utcának, la Petőfi-utcát pedig Lázár György-utcának. Kossuth nevét ugvan's megörökíti a Kossuth Lajos-sugárut, Petőfiét pedig a Petőfi Sándor-sugárút is. Az utcáknak róluk vaó elnevezése tehát fölösleges. A tanács anai ülésén ugy határozott, hogy az indítványt a közgyűlésen nem pártolja. A tanács azt tervezi, hogy a háború után fog gondoskodni ugy a mi, mint a szövetségestársak jeleseinek megörökítéséről. Ami a Lázár polgármester nevének megörökítését illeti, erre a célra a Templom-teret jelölték ki, amelyet Lázár György-térnek fognak elnevezni. — Szőri József temetése. Tizedik hónapia már, hogy dr. Szőri József, a nagytehetségű szegedi festőművész mint az uzsokí betörés Égő cigaretta, mint gyémánthíd. Ma kiváltkép erősen dolgoznak az orvosok. A sebesülteket a hegyekről kell lehordatni. Rettenetes munka. Gyorsan teremtett kórházi tisztaság, komolyság és vér. Egy légionáriust is hoznak. Majd egy orosz tisztet. A szanitécek egyszerre akarják elmondani, hogy a két sebes egymás ellen harcolt és azt kérték, együtt fekhessenek is, amíg sorsuk nagy fordulata eljön. — Furcsa, főorvos ur, ezek egymást ölték és most...? ' í A két áldozat némán és megbocsátó fénnyel kutatta egymást. — Az orosz tiszt átszúrva. — A lengyelen golyó rohant keresztül. — Sok vér ... ugy látszik. Gyorsan letépik róluk a ruhát. Az orosz tiszten kegyetlenül mély vágás: szurony! — Mondd neki oroszul, bogy mozdulni nem szábad! — adja az utasítást a főorvos egyik szanitéc altisztnek. Az orosz áldozat nagyot néz, majd lassan lehunyja hosszú pilláit. A lengyelen nyakseb. Tud németül is. — Ha megmozdulsz, Ham, baj lesz. A légionárius mosolyog. — Meghalok? — Nem. Az orosz tiszttel összenéz. Két ágyra — egymás mellé — fektetik le őket. Valahonnét egy kis galíciai leány suhan a betegek elé. Nyolc éves lehet, elmenekült a falujából, mély romok tanyája. A kis lány talán már árva: övéi elvesztek, más hazába költözhettek. Kegyelemből fogadták itt föl, vizet hord, miegymás. Most a betegeket tekinti. Az orosztól fél, a lengyelre bátran néz. A lengyel mosolyog rá. — Cigaretta ... suttogja a lengyel. A kis lány int, liogy érti és pirulva szálad. Égő cigarettával jön vissza. — Meg ne mozdulj, lengyel! Mert meghalsz, — szól hirtelen az orosz tiszt, lengyelül. — Magadra vigyázz, — vállaszol a lengyel, oroszul. A kis lány mozdulatlanul áll a két beteg ágya közt, kezében az égő cigaretta. A lengyel epedve nézi a füstölgő csudácskát. A leány a szemekiből olvas és fülig pirul, de bátran a lengyel szájába dugja a cigarettát. A lengyel nagyot, mélyet szippant. Arcán túlvilági nyugalom. A lengyel ujra szi, majd az oroszra pislog. A leányt is megfogják az orosz nagy, szláv-szemei. A gyermek a lengyelre tekint: kiólvasta hirtelen, mit tegyen. A két ágy közé térdel s a cigarettát lassan az orosz szája felé tolja. Az orosz tiszt gyermekesen csücsöríti a száját. Hopp, elérte a cigarettát és mohón szippant, ugy hogy bélényög a műveletbe. Lassan, orrán, száján kiengedi a sárgás füstöt. A szemei sirnak, de az arca mozdulatlan, merev. Szünet. A lengyel ujra szi és oroszul mondja: — Milyen jó! •Az orosz, lengyélül: — Most már akár meghalhatok. A leány látja, hogy az a csúnya orosz most nagyon szomorú és jóságos lett s ujfból annak szájába dugja a cigarettát; az hoszszan szija, a kéj túlvilági hangulatában. A lengyel megkeményíti a szivét s oroszul szól: — Nem büdös a szád, orosz? Be se várva a feleletet (a leány néki nyújtja át térden állva az égő kis csodát), szippant. i Az orosz, lengyelül. — Nem vagy le heptikás? Nehogy rám ragaszd, lengyel. Szünet. Az orosz, egész más hangon folytatja: — IMikor átszúrtál, akkor az ég eltakarodott; eltűnt; élveszett. S oroszul sóhajt föl, immár magának: