Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-15 / 114. szám

Szeged, 1915. május 15. DÉLMAGYARDÍRSZÁG. 3 Salandra Giolittit Rómából jelentik: A Stefániügynökség írja: A király ma délelőtt egymásután fo­gadta audiencián Manfredi szenátus elnököt, Marcora kauiaraelnököt, Giolittit. A Messa­goro azt irja, hogy Salandra Giolittit aján­lotta utódjául. Gioütti barátainak az a véle­ményük, hogy Giolitti nem veszi át a kor­mány elnökségét, hanem csupán belép az uj kabinetbe. Az olasz kormány lemondott. Róma, májius 14. (Stcfani.) Salandra miniszterelnök ma délelőtt, áruikor a minisz­terek dekrétumuknak a király által való alá­írása céljából összegyűltek, délután három és tél órára minisztertanácsot 'hívott egybe, A minisztertanács elhatározta, hogy a kabinet lemond. Salandra ezt a hatánozatot este hét órakor közölte a királlyal — A miniszterta­nács arra való 'tekintettel, hogy a kormány nemzetközi politikájának irányélvéiből hiány­zik az alkotmányos páriák ama egyetértése, amelyet a helyzet komolysága megkívánna, elhatározta, hogy a kabinet lemondását .a ki­rály elé terjeszti. A király a döntést fent,ár­tott a magának. A KAMARA ELNÖKE AZ OLASZ KIRÁLY­NÁL. Róma, május 14. (Stcfani.) A „Giornale d' Italia": jelenti éjiéikor kiadott különkiadá­sában: iMarcora kamaraelnök este Rómába érkezett és 9 és fél óraikor kihallgatásra ment a királyhoz, amely egy óra hosszat tartott. a király a kamara elnökeit és más személyi­ségeket fog meghallgatni. Giolitti a közvélemény képviselője. A Berliner Tageblatt jelenti iLuganóból: Az olasz kabinet most minden oldalról fel­hangzó tiltakozásokkal áll szemben. A Stam­pa rámutat arra, hogy egyetlen jelentős po­litikus, volt minisztereinek Wgy államtitkár sem fedezhető fel, aki más nézeten volna mint Giolitti. .Valamennyi képviselő, akik egykor kormányon voltak, ma zárt sorokban Giolitti mellett állának, amint a parlament többsége is ellenzi a \hdborut. Berlin, május 14. Római jelentés szerint a képviselő-kamuba háromszáz tagja (a több­ség) és a szenátus száz tagja (szintén aföbb­séfg) bizalmi iratot küldött GioliUlnek. HÁROM KÖZÜL A LEGKEDVEZŐBB ESET. Berlin, május 14, Rómából érkező hirek szerint már tegnap folyton kormányválság­ról szóló hirek keringtek. Azt mondták, hogy a minisztertanácson Sonnino külügyminisz­ter, Martini gyarmatiigyi miniszter és Orlan­dp közmunkaügyi miniszter, akik a háborús politika hivei voltak, felajánlotteík It mondá­sakat. Tegnap azonban erről még senki sem tudott bizonyosságot szerezni. Csak az volt bizonyos, 'hogy Giolitti hivei a kabinetben a kormány nemzetközi politikájánali ujabb re­vízióját követelték és hogy ragaszkodtak ah­hoz a követelésükhöz, hogy a kormány a ka­mata többségével egyetértően hiozza meg végleges döntését Minthogy pedig a Rómá­ba érkező képviselők véleményéből kétségte­len volt, hogy Giolitti a kamarában többség­ajánlotta utódul. gel bir, valószínűnek tartották, hogy a kabi­net háborús érzelmű tagjai és Giolitti barátai között áthidalhatatlan az ellentét. Már tegnap lesziirődött a komloly politikai tényezők köré­ben, hogy a kérdés csak -három módon old­ható meg. Az első mód: a kor'mány befejezett tények elé állítja a kamarát és kitör a hábo­rú. A (második: a kormány tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a ihmam többségével, lemond. ,A harmadik: A kormány a kamará­ra bízza, döntse el, vájjon szükséges-e, hogy Olaszország interveniáljon vagy sem. Tegnap késő este beavatott politikai körök már tud­ták, hogy a három lehetőség köziül a második a legkedvezőbb következett be: a miniszter­tanács a kamara többségével való egyetértés szükségességét elismerte és minthogy Giolitti fellépése folytán nem számíthat többségre, felajánlja a kormány lemondását. Ma reggel­re már ki is adták az erről szóló hivatalos értesítést. Kisebb tüntetések. Az intervencionisták egy csoportja Túrói­ban összegyűlt a Stampa szerkesztősége előtt és Macskazenével tüntetett a bákebará­tok ellen. Rómából táviratozzák: Csütörtök dél­után néhány diák inziul'tálni akarta egy villa-, moskocsliban JBertotini képviselőt, Giolitti is­mert barátját. Az inzultust hallván, egy ka­tonatiszt a kocsiba ugrott-és megvédelmezte a megtámadott képviselőt. , A VATIKÁN ÉS AZ OLASZ KRÍZIS. A „Kölniscihe Volkszeitung" jelentése szerint 'a szentszék, a 'feszült helyzetre való tekintettel, az olasz püspöknek kiterjedt fel­hatalmazást adlott, a velencei püspökhöz pe­dig a pápa bizalmas átiratot intézett, amely­ben felhívja, hogy fi papságot intse nyuga­lomra. SZLÁV ÍTÉLET AZ OLASZ BEAVATKO­ZÁSRÓL. Berlin, május 14. A varsói Dziennik Pol­ski irja: A legutóbb Pétervárott megtartott szfáv-hanketten a többi közt a következő ha­tározatot hozták: Olaszország beavatkozása a háborúba prosz és különösen szláv szem­pontból elkésett, a jövendő béketárgyalások­ra való tekintettel pedig nem kívánatos. A lausannei béke. Berlin, május 14. A balkáni háború ki­törése után, október 24-én megkötötték a lau­sannei békét, amely szerint Itália és Török­ország között befejezést nyer a háború. Tö­rökország lemond Tripoliszról, Cyrenaicáról és Benghaziról. Itália pedig megszállja az Arc'hiipelagos „Dodebanesos" néven ismert szigeteit a törökök teljes visszavonulásának zálogául. A törökök azóta többször követel­ték a szigetéket, de hiába, mert Itália azt fe­lelte, íhiogy a kiürítés még nem .történt ;meg teljesen," mert Líbiában török szigetek van­nak és felkeléseket szerveznek Olaszország gyarmatai ellen. Törökország erre azzal fe­lelt, hogy az összes távollevő tisztjeit szöke­vényeknek deklarálta. Itália uzoribdfi niég mindig nem felelt a jögos követelésekre. A képviselőház ülése. — Hazaárulók vagyoni felelőssége. — (Saját tudósítónk tói.) A képviselőház mai ülésén a hazaárulók vagyoni felelősségéről és a kúriai bíráskodás módosításáról szóló tör­vényjavaslatokat tárgyalták; Tiz óra tájiban érkezett meg a Háziba az olasz kormány le­mondásának híre, aminek általában nagy je­lentőséget tulajdonítottak. A képviselőház további munkarendjéről illetékes helyen ezeket az információkat kap­tuk: A képviselőház letárgyalja még a haza­árulók vagyonjogi felelősségéről szóló igaz­ságügymimiszteri törvényjavaslatot, továbbá az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-c. módosí­tása tárgyában benyújtott igazságügymi­niszteri törvényjavaslatot, a kérvények 9. sorjegyzélkét ós a gazdasági bizottságnak a képviselőház Ihadikölcsönjegyzéséről szóló je­lentését. A képviselőház ezek után már csak a főrendiház üzenetének átvétele céljából fog ülést tartani. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizen­egykor /nyitotta meg az ülést. (Bejelentette, hogy báró Hámos Antal ós Rakovszky Ist­ván (katonai szolgálatba lépett és ezzel a ka­tonai szolgálatot teljesítő képviselők száma nyolcvankilencre emelkedett. A Ház /harmadszori olvasásiban a hadi­szállítások körül elkövetett visszaélések meg­torlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nak folytatására tértek át. Ábrahám Dezső helyteltmuék tartja a vagyonelkobzásnak minit külön büntetésnek a kodifikálását. /Elegendő volna a (magánjogi kártóritéisi kötelezettség megállapítása. /Sághy Gyula aggodalmát fejezi ki a mi­att, bogy ismét a vagyonelkobzás rég elavult intéziményét akarják meghonosítani. Ez igaz­ságtalan dolog, mert a hazaáruló fia a leg­jobb hazafi lehet. Vázsonyi Vilmos kívánatosnak tartaná, bogy a vagyonelkobzásról szóló intézkedés kiküszöböltessók a javaslatiból. (Dekrétumai­kat és országgyűlési határozatokat idéz an­nak igazolására, hogy a vagyon elkobzás nem ősi /magyar intézmény, amint azt a javaslat indokolása mondja. Elfogadja a javaslatot, de Ibéri a minisztert, találjon módot arra, hogy a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés enyüiittessék. Az elnök bezárja az általános vitát és Jakab ff y Elleímér előadó reflektál az elhang­zott felszólalásokra. Az előadó beszéde után Balogh igazságügy­miniszter szólalt, fel. íA törvényjavaslat nem vagyonelkobzást állapit /meg, (hanem kártérí­tési kötelezettséget, ha bizonyos bűncselek­mény tényleg bebizonyult. A kormány nevé­ben kijelenti, (hogy rendelettel vagy törvény­nyel intézkedik a hazaárulók ártatlan család­tagjai érdekében. A Ház általánosságban el­fogadta a javaslatot. lÁ részletes tárgyalásnál Sághy Gyula, majd Vázsonyi Vilmos beszélt. Batthyány Tivadar megjegyzi, hogy Horvátországban a jelen törvény nem alkalmaztatván, mi lesz tehát a horvátországi hazaárulókkal. Az igaz­ságügyminisztér azt válaszolja, hogy a hor­vát bán hasonló törvényjavaslatot nyújt be. A javaslatot részleteiben is elfogadták. Következett az országgyűlési képviselő­választások bíráskodása módosításáról való javaslat. Bizony Ákos a függetlenségiek ne­vében kijelenti, Ihogy a kúriai bíráskodás al­kotmánybiztositók igy a Kúria hatáskörének csonkításához nem járul hozzá. A javaslat­ból hiányzanak a szükséges garanciák ha ezekre a vitában megnyugtatást kapnak, ál­talánosságban elfogadják. Batthyány Tiva­dar szerint a törvény reformnak alávetendő. Felhivja a képviselőket a kérdéssel a jelen ülésszakban foglalkozzanak. — Az olasz problémával a Háznak foglalkoznia kell. >A magyar parlament a kérdés eldöntéséig egyfütt tartandó. — (Revízió alá vehető a 'Vá­lasztókerületek! beosztása is, valamint a ház­szabályok és választási bíráskodás is. A vitát félbeszakítják, az ülés 3 órákon végződött.

Next

/
Thumbnails
Contents