Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-13 / 113. szám

Szeged, 19LL5. május 9. nagycsanádi 'fiókegylet 50 ágyas kisegítő kórházat létesített; azonkívül San Marco hercegnő nagycsanádi uradalmi épületében 14 ágyas kisegítő kórházat tart fenn, ímely­í ben ugyanannyi sebesült teljesen ingyenes el­látásban és ápolásban részesül; a perjámosi fiókegylet 50 ágyas kisegítő kórházat létesí­tett; ugyanott magánosoknál 96 üdülő Sebe­sült részesül ingyen ellátásban; a törökkani­zsai fiókegylet kiét kisegitő kórházat tart fenn összesen 65 ággyal; azonkivül az ottani -me­gyei kórházban 45 sebesült katona nyer el­látást; Csőszíclcken a község állított 40 ágyas kisegitő kórházat; hasonlókép Némct­cscrnye község iis 40 ágyas kisegitő kórhá­zat. Zsombolyán a választmány és a Zsom­bolyai fiókegylet Zsombolya községgel egy­üttesen 75 ágyas, az Ipartestület és a Keres­kedő- és Iparos Kaszinó közreműködésével 57 ágyas kisegitő kórházat létesített. A Zsombolyai Takarékpénztár saját 'költségén 21 ágyas kisegitő kórházat szerelt fel; gróf Csckonics Endre, az Országos Vöröskereszt Egylet elnöke és királyi biztosa helybeli bel­ső kastélyát rendezte be 2-2 sebesült vagy lábbadozó tiszt ellátására és ápolására; a Torontálmegyei „Erzsébet"-kórház -mint a Vöröskereszt kisegitő kóriház 100 sebesült katona ellátását vállalta; özv. Bayer L. Jó­zsefné úrnő 2 sebesültnek ingyenes, további 8-nak térités ellenében való ellátását; Koch János takarékpénztári igazgató lés neje 3 sebesültnek ingyenes, további 5-nek térités ellenében való ellátását, más magánosok 27, Zsombolya község 70 lábbadozónak 'ingye­nes elhelyezését és ellátását vállalták, ezen­kívül gondoskodás történt szükség -esetén a „Gőztéglagyári részvénytársaság" munkás­házaiban 93 ágyas, a Lövölde 2 termiében 40 ágyas járványkórház haladéktalan berendez­hetéséről. Zsombolya, Nagytószeg, Kistószeg, To­rontáloroszi, Basalhid, Tóba, Magyaroser­nye, Kisko-mlós, Szenlihubert, Károlyliget, Kegleviühbáza, Vizesd, Szentborbála, Molly­falva, Sándoríháza, Garabos, íKunszőllős, Csősztelek, Németesernye, Aurélháza, Be-, rekszónémeti, Billéd, Csatád, Os-ene Gyer­tyámos, Kisjécsa, Nagyjécsa, Klári, -Kőcse, Nagyköcse, öregfalu, Papd, Taimásfalva, Újvár, Törökkanizsa, Ókeresztur, Nyerő községektől, magánosoktól és intézetektől a mai napig 26.666 korona 97 fillér készpénz­adomány folyt be. De nemcsak ezen nagy­összegii pénzadományokban, — hanem rend­kívül bőkezűen befolyt.természetbeni ado­mányokban is -megnyilvánul ugy Zsombolya, mint a környék közönségének áldozatkész­sége; ebben elől jár az Országos Egyesület illusztris elnöke gróf Csckonics -Endre. A központi kórház egészségügyi szolgá­latát az Egyesülethez beosztott dr. Abt Al­fréd járásorvos, népfölkelő ezr-edorvos, kór­házparancsnok és özv. Bayer Józsefné fő­Szeged szab, kir. város tanácsától. 16701/915. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A „Szeged-Rókus" vasúti állomás előtti tó város felöli részén 350 fm. hoszban emelt deszkakerítésnek f. évi junius hó 1-étől 1920. évi május hó végéig ter­jedő 5 évre hirdetési célokra leendő bérbeadása iránt f. évi május hó 22-ik napján délelőtt 10 órakor az I. tanácsi ügyosztályba (Városi bérház I. emelet) tanácsi jóváhagyás fentartása mellett zárt ajánlati versenytár­gyalás fog tartatni. A szabályszerű s a megajánlott évi béiösszeg V* részinek megfelelő összegű bánatpénzzel ellátott zárt ajánlati levelek az árlejtés napjának délelótti 10 órájáig a tanácsi iktató hivatalba (Városháza, földszint) nyúj­tandók be. Elkésve érkezett, kellő bánatpénzzel el nem látott, szabálytalan avagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. A vállalati feltételek a Fenti ügyosztályban a hiva­talos órák alatt betekinthetők. Szeged szab. kir. város tanácsának 1915. május hó 8-án tartott üléséből. Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. DÉLINfcAGYARORSZÁG. nöknő vezetése alatt a hozzá beosztott ön­kéntes ápolónői testület látja el minden di­cséreten f-el-ül álló buzgalommal. Az Erzsébet köz'kóriházban a kórház vezetői dr. Strosz Ernő igazgató és dr. Diel Károly főorvos végzik nagy önfeláldozással az oda beosztott súlyos sebesültek gyógykezelését, — a kór­házi (hivatásos apáca-ápolónők és a beosztott önkéntes ápolónők közreműködésével, — a kiknek élén Bckk Jakabné áll. A hadikölcsön és a takarék­pénztári betétek. Budapest, május 12. A most kibocsátásra kerülő hadikölcsönnél — épp ugy, mint az elsőnél, — a pénzügyi kormány a legnagyobb súlyt arra helyezi, hogy a jegyzés céljaira elsősorban a gyümölcsözetlenül heverő tőkék mozgósiltassanak. E holt tőkék eként a köz­gazdasági élet csatornáiba visszavezetve, életre kelnek és egyaránt megbecsülhetetlen szolgá­latot tesznek nemzetünk élet-halálharcának győ­zelmes befejezhetése és a jövő pénzügyi poli­tikánk uj alapra helyezése érdekében. Egyben azonban a busás kamatnyujtás által nagy és biztos hasznot juttatnak széles néprétegek he­verő tőkéinek. De kétségtelen, hogy a tezaurált pénz­összegek mellett a közönség a takarékpénztári betéteket is igyekezni fog a szembeszökően kedvező feltételek mellett kibocsátásra kerülő kölcsön jegyzésére igénybe venni. Az augusztus 1. után elhelyezett s igy mo­ratórium alá nem eső betétek a felmondási idők betartásával erre természetesen igénybe vehetők. Ami azonban az augusztus 1. előtt elhe­lyezett s igy moratorium alá eső betéteket il­leti, az uj hadikölcsön kibocsátásánál a pénz­ügyi kormány kifejezetten gondoskodni kiván arról, hogy az előnyös feltételű hadikölcsönre jegyezni óhajtó betevő és a kisebb betétekkel rendelkező s kevésbbé mobilis, a betétekre rá­utalt pénzintézetek érdekei között összeütközés ne támadjon. Ezt a célt szolgálja a második hadikölcsön kibocsátásánál tervbevett az a kor­látozás, hogy a betétüzlettel foglalkozó intéze­teknél s más ily cégeknél az 1914. augusztus 1 előtt betéti könyvre, vagy folyószámlára el­helyezett, egyébként moratorium alá eső beté­tek a kibocsátandó hadikölcsönkötvényekre tör­ténő befizetések céljaira a két kölcsönre együt­tesen csupán a jegyzés idejében fenálló össze­gük 25%-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25°A>-a erejéig vehetők igénybe. Tehát a pénzintézetek az e rendelkezések által nem érintett felmondási határidők figyelembe vétele mellett a betéteket csupán a jelzett mértékig tartoznak a jegyzés céljaira a betevőknek ren­delkezésére bocsátani. Viszont a betevő a mo­ratórium alá eső betétjének 25%-a erejeig igénybevehető részét csak az esetben fordíthatja a jegyzésre, ha ennek négyszeres összegét jegyzi, illetve, ha a jegyzésre szánt betéti rész megfelelő kiegészítéséhez szükséges összeg — tehát a jegyzésre szánt betéti rész háromszo­rosa — egyébként rendelkezésére áll. A hadikölcsön kötvényei kedvezményes ka­matláb mellett névértékük 75%-a erejéig lom­bardirozhatók lesznek, igy a jegyezni óhajtó be­tevőknek módjukban lesz a jegyzésre szánt be­téti összeg kiegészítésére szükséges összeget — amennyiben ez készpénzben egyenlőre rendel­kezésükre nem áll — lombardirozás utján beszerezni s az igy beszerzetts összegett, a lom­bardkölcsön fokozatos törleztése utján, hosz­szabb idő alatt, fokozatosan kifizetni. Erre a célra idővel, amint a betétek a moratórium alól felszabadulnak, természetesen a betétek felsza­baduló része is felhasználható lesz. Az aláirdsi felhívás tartalmazni fogja még azt a rendelkezést is, hogy azok, akik a jegy­zésre ilyen, egyébként moratórium alá eső be­tétjüket kívánják igénybe venni, annál az inté­zetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek, vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél az igénybeveendő betét el van he­lyezve. Ez a rendelkezés is megkönnyíti a pénz­intézetek helyzetét. 9 A tömegesen és országszerte mindenütt alá­írási helyekül jelentkezett pénzintézeteknek ha­talmas hálózata a maga egészében hazafias lel­kesedéssel állott az első hadikölcsön nagy nem­zeti fontosságú ügyének szolgálatába és a hadi­kölcsön sikeréhez fűződő egyetemes nagy érdeket teljesen átérezve, saját érdekeik háttérbe szorí­tásával, működtek közre abban, hogy az első hadikölcsön jegyzésébe minél szélesebb rétegek és minél nagyobb tőkék vonassanak be. A pénzintézetek e magatartásának lehető­sége a legszebb világot vetette pénzintézeteink szolid megalapozottságára és őket közgazdasági hivatásuk magaslatán álló tényezőknek mutatta be. A múltnak ez a tapasztalata és az uj köl­csön kibocsátásánál a takarékpénztári betétek kellő védelmére tervbe vett intézkedések, nem­különben a pénzpiacnak jelenlegi kedvező hely­zetbe jogossá teszik azt a várakozást, hogy pénzintézeti szervezetünk a maga országos há­lózatát ezúttal is hazafias lelkesedéssel fogja a hadikölcsön ügyének szolgálatába állítani és teljes odaadással, a nélkülözhető tőkeerő kész­séges rendelkezésre bocsátásával fogja előmoz­dítani gazdasági erőfeszítésünk minél teljesebb sikerét. Magy. kir. államvasutak Üzletvezetfiség Temesvár. 6085/1915. 111. Pályázati hirdetmény. A Herkulesfürdő állomáson üresedésben levő pályaudvari vendéglő bérletére ezennel nyil­vános pályázat hirdettetik. A bérlet fenti ven­déglőre nézve 1915. évi junius hó l-ével ve­szi kezdetét és tart ezen időponttól számított öt éven át, vagyis 1920. május hó 31-ig. Bér­lőnek a következő helyiségek bocsáttatnak ren­delkezésére : 2 lakószoba, 1 főzőkonyha, 1 tálaló, 1 italmérő, 1 külön étterem, 1 éléskamra, 1 fás­kamra, 1 padlás, 1 pince, 1 árnyékszék, 1 jég­verem. Megjegyeztetik, hogy a vendéglő I/II. osz­tályú váró és étterem fűtése és világításának szabványozott mennyiségének felét a magyar királyi államvasutak viselik. Az egy koronás bélyeggel ellátott és „Aján­lat a magyar királyi államvasutak herku­lesfürdői pályavendéglő bérletére 6085/915 számhoz" felirattal ellátott lepecsételt, boríték­ba zárt nem különben kellő okmányokkal fel­szerelt ajánlatok 1915. évi május hó 20-án déli 12 óráig az alulirt üzletvezetőség általános osz­tálya főnökénél (Üzletvezetőségi palota I. eme­let 10. sz. ajtó.) vagy személyesen, vagy kir. posta utján benyújtandók. Bánatpénz fejében a bérletre 100 azaz egy­száz korona készpénzben, vagy állami letétre alkalmas értékpapírokban, a temesvári üzletve­zetőség gyüjtőpénztáránái 1915. évi május hó 19-én déli 12 óráig vagy személyesen, vagy kir. posta utján beküldendő. Az értékpapírok a budapesti, vagy bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnál nem ré­gibb, a napi értékét meg nem haladó napi ár­folyam csak 50% szerinti értékben számittatnak. Készpénzben letett összeg után kamat nem fizettetik. Az ajánlatban a letétel megtörténte meg­említendő ugyan, de a letétről nyert elismef­vény nem csatolandó. A vendéglő bérletre vonatkozó feltételek a nevezett üzletvezetőség forgalmi és kereske­delmi osztályában (11. emelet 6. sz.) a hivata­los órák tartama alatt megtekinthetők, miért is az ajánlat tevőkről feltételeztetik, hogy a felté­teleket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A fentebbi feltételektől eltérő, vagy a ki­tűzött határidőn tul beérkezett ajánlatok, továb­bá olyan ajánlatok, melyek táviratilag tétetnek s végül olyanok, melyekre nézve az előirt bá­natpénz le nem tétetett, figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlatok között a választás szabadon, a bér összegre való tekintet nélkül történik. Temesvár, 1915. május hó 4-én. Az üzletvezetőség,

Next

/
Thumbnails
Contents