Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-13 / 113. szám

Szeged, 1915. május 18. DELíMAGYAROB^ÁG, 5 élelmiszerkereskedőknél, kávéházakban és cukrászdákban. (Saját tudósilónktól.) Ajánljuk a főkapitány ur szíves figyelmébe iiuiudeneik előtt, hogy minél nagydbb gondét fordítson annak a iliaidikenyérnek aniuőségére, amely egyikmásik 'pékmühelyibeii ikószüil. Ajánljuik a főkapitány ur -szíves figyelmébe azt a rendszert, aiímelylyel egyes (pákelki és kereskedők a -lisztés Ikeinyériutalványokat kezelik. iEgy utalvány 3 (kiló kenyér liszt 'vásárlására jogosít. Ha esaik egy kiló lisztre van ipénzean, a pék vagy kereskedő köteles az utalványra rávezetni, Üi-ögy arra egy kiló -lisztet imár kiszolgál lati.tt, de a teljes ímennyiiségi'e szélé utalványt csak akkor tarthat]a ívissza, ha egészen le•vásároltam. Egyesek azonban —és ennek >doikmmentemai a kezeink között vannak — azt mondják, bogy őlk nem bibelődnék a ráirásclkkal ég' egész -ötletesen -egy, leglf-öléWb -két kiló lí.-ztért megtartják a tiá-rom kilós n-talványt. Nern kívánjuk magyarázgatni, Ihogy imát jelent ez a vásárlókra, a unalomra, a városra, lianeni sürgős és erélyes intézkedést kérünk. A háborús -drágitásclklkal kapcsolatban érdemes foglalkozni a kávéházaik eljárásával is. iMájns 1-től kez-dive ugyanis az összes szegedi kávéházakban felemelték az élelmicikkek árait. A -normális áremelést neim lelhetneikiifogásolni, mert az utóbbi időikiben kétségtelenül minden vonalon drágulás mutatkozott, de a kávésok többsége kihasználta ezt oly képen, hogy -nemcsak a többlet-árat. hárította teljes mértékiben a (fogyasztó közönségre, hanem „árk ikerekilés" icimén az áremelkedésnek még 40—50%-ával drágábban állapította meg a kávéházi árat. Hogy -azt példával illusztráljuk: a világos sör üvegje a kávéháziban 60 fillérbe ibenült. lA gyáros 'felemelte a, ipailaickB-ör árát öt fillérrel; a kávésok erre nem iugy gondolkodtak, Ihogy ugy is eleget keresnek egy üveg sörön, liát ina-jd ők viselik ezt a különbözetet, hanem 60 fillérről egyszerre 70 fillérre emelték a sör árát, bogy kerek -összeg legyen. A nagyobb kávéházakban az átlag-árak, — eltekintve egyik-másiknál néhány fillér különbözettől, — igy alakultak: (Egy adag szalámi 1 korona. iFél évivel ezelőtt a szalámi kávéházi ára még 70 fillér mit; három hónappal ezelőtt 60 fillér -lett és nem régen egy koronára emelkedett. lEnn-él az árunál tehát. 40% ,a drágulás. Eltekintve attól, Ihogy a szalámi áremelkedése a legi-ndcikolatlanaibb, mert .abból -miniden télen annyi készül, bogy egy évre elég legyen, a kávésok -még a negyven .százalékon felül is tetemesen drágították a szalámit. Még pedig- -egyszerű móidot eszeltek ki: -a:zelőtt tiz -szelet szalámit adtaik egy adagiban; -most kilenc, -vagy nyolc szeletet- adnak csak, ami szintén tizdiusz százalék drilgitás. A nagy kávéházakban a többi élelmi-szer átlag ára ilyen: imbisz két korona; egy adag sonka 1 korona 70 fillér; tej 70 fillér; a tojás darabja 24 fillér; rántva a tojás darabja 30 fillér; lkét kis szelet vaj 40 fillér; egy politúr tej 40 fillér; csokoládé kávé 1 korona. Itt említjük meg, Ihogy a pezsgő árát is ugy etmeLiták, mint ,a sörét. A gyáros 50 fillérrel drágábban számit egy üveg pezsgőt; a kávésok tehát elveikhez hiven 1 koronával emelték a pezsgő árát. A tizenöt százalók emelés épen ennél a. -liikvzusmiklknél érthető ugyan, de jellemző -az általános Ifelfogásra. (Most pedig nézzük a kis, vagy lebuj kávéi vázakat. Ezek egész önkényesen 1 korona 20 füléiért adnak egy a-daig szalámit. Az uzsorát még -fokozzák iázzál, -hogy az adagba csak öt-hat szeletet tesznek és lehetőleg olyan átlátszót és -kicsinyt, liogy a rövidlátók pápaszem-üvegnek használhatnák. Ezenkívül a hatósági rendelet ellenére, a kiflinek szintén megtoldották a imaikszimális árát és hat fillérért árusítják -darabonként. íForgakimlba hoznak ezenkívül úgynevezett „tejes-kenyeret" is, amit állítólag cukrász-tói vesznek; ennek darabja 12—18 fillér. A tojás -darabjáért 30 -fillért; a vajért <40—50 fillért, a teáéit '80—dOO fillért számítanak. Ugyanekkor, teljesen md-dkolatlanul az italok árát is 20—40%kal emelték. Ugyancsak ezúttal tesszük -szóvá a cukrászsütemények árának aránytalan drágítását is. Az njszegedi -cukrászdában például 24 fillért kérnek egy közönséges süteményért. A többi cukrászdában is felemelték a süteményeik árát. Pedig a -cukrászdák részére a hatóság utalja ki a szükséges nullás lisztet, tehát könnyen intézkedhetik, hogy a makszimális árai a cukrászok részére is állapítsák meg és a megállapított áraikat tartsák be. >A -kávéházak ügyével foglalkozván, itt említjük meg, hogy a zenezáróra ügyében a főkapitány ujabb intézkedést tett. A szegedi cigányok ugyanis iké-relemmel járultak dr. Szalag Józsefhez -ós azt hangoztatva, hogy nem képesek megélni, a zenezárára eltörléséért folyamodtak. A főkapitány -most ugy határozott, (hogy nem törli el a zárórát, — de előre bejelentett esetekben, Iha/t 'korona lefizetése amellett a zárórán tul is szabad zenéim. A főikapitány ezzel az -ujabb intézkedésével lerontotta teljesen azoknak a szép indokoknak hatását, amelyeik kíséretéiben meghozta előző helyes rendelkezését. A k-ávésdk megsarcolása a licencen kiviül ujabb hat korona erejéig, nem lelhet gátja a reggelig vail-ó 'mulatozásnak. Vagy lehet zenélni, vagy nem. A háború hatása a szegedi iskolákban. Nemsokára véget érnek az előadások a szegedi iskolákban. Máskor maga ez kevés szót érdemel, de ez a tanév világháborúban kezdődött és folyt le s ez a rendkívüli körülmény avatja az előzőeknél érdekesebbé. A háborús tanév nem járta át nyomtalanul a tanulók lelkét. Hiszen a mostani generációk, amelyek oly páratlan dicsőséggel harcolnak, küzdenek és viaskodnak a csatatereken, békében nőttek fel s a régi háborús történetek, magasztos, fellelkesítő példák, az ősök szelleme, egyszóval az élő nemzeti mult lelke vezeti őket rohamra. Ezt a lelket pedig az iskolában ápolták, nevelték, erősítették. Éppen ezért érdekes tanulmányozni azokat a hatásokat, amelyeket a világháború idézett fel a háborús kor gyermekeiben. A háború, felszínes látszatra, alig változtatott a tanulók gondolkozásmódján. Eleintén még az események is kevéssé érdekelték őket. Tetszett ugyan nekik a háborúval járó mozgalmasság, változatosság, lelkesedtek, amikor katonáink felvirágozva, nemzeti lobogókkal háborúba mentek : de az egészet jobbára csak a maguk kicsinyes látószögéből nézték. Lassankint azonban meg lehetett figyelni a következőket: A tanulók lelke megedződött, fegyelmezetebbek, öntudatosabbak lettek s a társadalmnak a veszedelmekkel szemben tanusitott nyugodtsága, önbizalma, a katonáknak halálfélelmet nem ismerő bátorsága az ő gyenge szivüket is megkeményítette. Nem félnek, nem sirnak, nem panaszkodnak. Most már tudják, mi forog kockán s különösen azóta, hogy a közoktatásügyi miniszter elrendelte a tanulóknak esetről-esetre való tájékoztatását, a harctéri helyzettel is meglehetősen tiszában vannak s mindjobban kezdik felfogni a nagy idők jelentőségét. Együtt éreznek, remélnek, búsulnak és örvendenek a nemzettel, de ők mindig győzni akarnak s csak azt az egyet képesek nagyon nehezen méltányolni és belátni, hogy ily nagy és hosszú ideig tartó háborúban nem lehet mindig előre menni. Érdekes jelenség az is, hogy a tanulók nem veszekednek s jobban szeretik egymást. Az áldozatkészség is megnőtt a lelkükben: őszinte szívvel adják össze filléreiket jótékony célokra s ha a katonáknak kell gyűjteni, örömmel mondanak le megtakarított pénzecskéikről és lelkesedéssel, egymást buzditva látnak munkához. Alig akad olyan, aki néhány fillérrel ne szaporítaná a háborús célokra szánt összeget az okból, akik békeidőben azt sem tudták, ki az ország miniszterelnöke, valóságos kisdiplomaták lettek. Ismerik az összes hadvezéreket, természetesen legjobban szeretik Hindenburgot s ha csak tehetik, megszerzik s állandóan maguknál őrzik a fényképét. Óraközökben, csoportokba verődve, valósággal megbeszélik a harctéri helyzetet s ha az entente hadvezérei végighallgatnák, toporzékolnának dühükben. Pedig ök nem gyűlölik ellenségeinket, csak nagyon szeretik a barátainkat. Az együttérzés is nagyon kifejlődött közöttük, ezek a fiuk most igazán tudják, hogy mi a haza. Önérzetük is fokozódott, különösen azóta, hogy a diákokat is elviszik katonának. A negyvennyolcas idők nemes ifjúságának legendás alakjai támadnak fel bennük körülöttünk. Az előadásokra rendesen járnak, elég jól tanulnak, bár a leiküknek nagyobbik fele a távoli harcterekre figyel és gondol s ha tanitás közben a trombitaszót s a hadbainduló induló menetszázadok lépteit hallják, azonnal az ablakok felé tekintgetnek, fel-felállnak s ha nem tiltják meg nekik, nyomban ott teremnek az ablaknál s kipirult arcai, tüzes szemmel nézik az álomásra igyekvő katonákat. Ezek természetesen csak általános vonások, amelyek csupán halvány conturokban rajzolják, meg a tanulók lelkét a háborús tanévben. Alapjában véve azonban a diákpszihológiát a világháború sem változtatta meg. Most, hogy közölték, hogy az idén a tanévet előbb fejezik be, nap-nap után azzal ostromolják a tanárokat, hogy mikor lesznek már a vizsgálatok. S amikor a gorlicei győzelem alkalmával egyik iskolában az igazgató azzal a kérdéssel akarta bevezetni az ügy tárgyalását, hogy halottak-e a tanulók legutóbb valami nagyon fontos dologról, egyhangúlag szolgálatkészen, őrömmel azt felelték, igen : ebben a tanévben előbb lesznek a vizsgálatok. Nekik mégis|csak ez a legeslegfontosabb. Deák Dezső. csillárok minden áremelés nélkül óriási választékban bGUBZef6sekef a legolcsóbban eszközli villamosFongó Soma ®®@®®®®SSH®B®®®H[i3 A Délmagyar ország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. sssa®®®®®®®®®®®®®