Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-09 / 110. szám

Szeged, 1915. május 9. DÉLMAGYAHORSZÁG. 5 vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6%-al kamatozó kötvényekre nézve 1921, május l-jét megelőző időre, az 5l/a%-kal kamatozó kötvényekre nézve pedig 1925. junius l-jét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a moratórium alá nem eső betétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybe vehető. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsönkötvényekre történő befizetések céljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fennálló összegük 25°/o-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25°/e-a erejéig vehető igénybe. Azok, a kik a befizetésekre ilyen, egyébként nioratorium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig ugy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrákmagyar bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztár e járadékkötvényeknek kézi zálogul lekötése mellett, a névérték 75%-áig a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ez a kedvezmény legalább 1916. évi julius 8-ig marad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt nálunk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabitott ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében szintén részesülnek és pedig legalább 1916. évi julius 8-ig. A fenti befizetési határidők alatt folyósított kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett 1916. évi julius 8-ig évi 5°/o-os állandó kamatláb biztosíttatik. Az aláírók kívánságára e járadékkölcsönök kötvényeit a szelvények beváltásával megbizott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák-magyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá Bosznia és Hercegovina területén levő fiókjai 1916. junius 30-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. A második hadi kölcsön előnyős feltételei, a pénzpiacz kedvező helyzete és annak felismerése, hogy a kölcsön jegyzésben minél nagyobb részvétel az aláírók magánérdekei mellett a közérdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményében az ország közgazdasági ereje ép oly impozánsan fog megnyilvánulni, mint az első hadi kölcsön alkalmával. IAPOLLOSAZ 1 ® 0 Vasárnap, május hő 9-én Dl aj 2 szenzáció! Asszonyháboru. Nagy dráma 3 részben. | A megtért bllnös Bünügyi dráma 2 felvonásban. FDlutafűla^os előadáson 2 Ml hesdue. jf A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. Most a cukron a sor. — Tanulság arra, miként drágítanak. — (Sflját tudósítónktól.) Aki megfigyelte, az utóbbi napokban feltűnő sok ember igyekezett kisebb-nagyobb pakkal. Amikor ismerőseik kérdezték, mit visznek, ez volt az egyértelmű válasz: — Cukrot! Cukorlázba estek az emberek. Megkérdeztük mi is: — Miért viszik a cukrot? — Mert drágább lesz! — Honnan tudják? — Mondták a boltokban. Furcsa. De a cukrot csak hordták, olyan mennyiségben, mintha ingyen adták volna. Vitték a gazdagok, vitték a szegények, a kocka cukortól kezdve egész süvegekig. ' Most a cukron volt a sor. Mert a cukorral való visszaélés következik, most a cukrot drágítják meg. És érdekes megfigyelni, miként hajtják végre nálunk aih áborus drágítást. A cukorral való machináció Ügy kezdődött: Hetek óta a legtöbb boltban azzal fogadták a vevőt, (hogy igy-ugy, de nincs elég cukor, rövidesen megdrágul. A rendes vevőket igy biztatták: — Nézze csak, önt, mint rendes vevőt, jóakaratulag figyelmeztetem, bogy igyekezzen a mai árban nagyobb mennyiséget beszerezni, nehogy egy kiló cukorért a dupláját, vagy — Isten ments! — a háromszorosát fizesse. Mert nagyon megdrágul. A szegény vevő elhűlt, de boldog volt, hogy a készülő drágításról idején értesítették. Ez volt az eset a belvárosban, ez a nagykörúton kivül, ez Szegeden, ez Kisteleken és Szabadkán, talán az egész országban cukros emberek szaladgáltak az utcákon... Meglehet. Es ma az a helyzet, hogy mindenki természetesnek tartja, Ma megdrágítják a cukrot. A talaj elő van készítve, addig beszéltek róla, inig megszokták. De az elárusítók bizonyos alapot találnak a drágításra. Ugyanis az aránytalan vásárlások miatt megifogyott a cukorraktár, nagyobb mennyiségről kötelesek gondoskodni, hozzá sürgősen. A nagy kereslet miatt ők is drágábban kapják valamivel az uj készleteket, a szállítási költség is közbe jön és igy tovább — ki győzné elősorolni az összegyűjtött okokat. Elég az hozzá, hogy rövidesen tényleg megdrágul a cukor. Ezt az esetet csak azért hozzuk föl, hadd lássa mindenki, miként drágítanak nálunk, csak azért, mert háború van. Kitűnően szervezik meg az egész drágitási hadműveletet, olyan sztratégiai terveket dolgoznak ki, az üzletvezérek, hogy a tömeg csak azt látja, hogy minden oldalról bekerítették — a meg semmisítő drágaságba. Utóimt. ;Mint értesülünk, a Különféle husmesterek tiltakoznak az ellen, hogy mi csak a cukorhadiniiveleteket emeljük ,ki, Iho lott mások — szerény maguk is — szintén hazafiasan gondoskodnak húsról, zsírról és árakról. Ennek legfrisebb bizonyítására köz lik velünk, hogy húsféléket ismét megdrágít iák, a zsiradékfélét harminctól ötven fillérig. A zsiros drágitás — megvalljuk, — sztratégiai meglepetés -számunkra, annyira, hogy eL se akarjuk hinni, de a rendőrségen meg erősítették... A Szegedi Jogász-Egylet közgyűlése. (Sajtá tudósítónktól.) A Szegedi Jogász Egylet szombaton délután fél hatkor tartotta meg évi rendes közgyűlését az /ügyvédi kamaira tan-ácstermében Dr. Rósa Izsó orsa. képviselő, az egylet alelnökének vezetésével. A szegedi bírói 'és ügyvédi kar szép számmál volt képviselve -ezen a közgyűlésen, melynek az ilyenkor már szokásos programpontjai (elnöki, titkári -és pénztárnoki jelentések, tisztujitás stb.) mellett nagy-óbb jelentőséget adott .az a körülmény, hogy ezen a gyűlésen töltötte be az egylet az eddigi eín-öíkie: Vén András kir. Ítélőtáblai elnök 'nyugalomba vonulása s az elnökségről ennek folytán történt lemondása következtében megüresedett elnöki székét. S a választást minden tekintetben szerencsésnek mondhatjuk, mikor az egylet, mely egyébként a* utóbbi évek alatt, — uigy véljük, — nem mindig elégitette ki a hozzáfűzött váralkcizásckat: osztatlan elismeréssel, egyetértő akarattal Mennyey Lászlót, a szegedi kir. Ítélőtáblának jelenlegi nagytu-dásu, kiváló elnökét kérte fel az elnöki tisztség elvállalására, ki a megnyilvánult bizalomnak engedve, elfogadta a tisztséget 'ós beköszöntő beszédében meleg hangom üdvözölte a most már vezetése alá került egylet tagjait. Az uj elnök lelkes szavaikkal emlékezett meg -a most dúló világháború által okozott rendkívüli állapotokról s a „front mögött" küzdő polgárságtól megkívánt (fokozottabb tevékenységről s kitartásra buzdította a« egylet tágjait ezekbon a válságos időikben. Az uj elnököt aiz egyesület szeretetteljes ovációikban részesítetté. A prograimmmak volt egy másik pontja is, mely hivatva volt nagyobb érdeklődést kelteni a közgyűlés ránt: dr. Polgár Ármin szegedi kir. ítélőtáblai bírónak alapos tudással kidolgozott felolvasása „A teljesedést határidő és a moratorium" eknimel. A nagy érdeklődéssel fogadott élőadás során a felolvasó ismertette a német és osztrák perrendtartásoknak a teljesítési batáridőre vonatkozó intézkedéseit, ugy szintén Németországnak és Ausztriának a magánjogi követelések teljesítése tekintetében a háború folytán tett rendelkezéseit s ezeket összehasonlítva a hazai háború kivételes szükség jog intézkedéseivel, kifejtette álláspontját ab/ban ,a telkimtetban, bogy vájjon a moratóriumnak 191b. évi julius bó 31-re szándékolt megszüntetése atka Imáiból /milyen átmeneti intézkedések volná nalk inegál l'apit andióik. (A felolvasó álláspontja szerint ez a nehéz kérdés csakis oly/kép lesz méltányosain és igazságosan megoldható, ha ,a ibiró az adott eset összes körülményeinek, a hitelező és az adós személyi viszonyainak is figyelembe vételével állapítja majd meg azt, Ihogy az átmeneti időben, — melyet az előadó (két évre vél meghatározandóna/k, — a kötelezett mikor és mily részleteikben tartozzék fizetni s az adós legfeljebb hat havi halasztást /nyerhessen, esetleg biztosítékadástól feltételezetten. /A felolvasást a hallgatóeág nagy figyelemmel hallgatta végig. Is.