Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-01 / 103. szám

Szeged, 1915. május 1. DÉLAfcAGYARORSZÁG. 7 .s-ebb í2019 K-val, suly- és ürmértékdíjban 1778 K, több 236 K-val, vágöhiddijban 47.893 K, több 7507 K-val, föld- és vályogdijban 13 K, kevesebb 34 K-val, csónakátkelési dijban 50 K, kevesbb 29 K-val, vámbirságdijban 9 K, kevesebb 46 K-val tápéi révvámdijban 186 K, kevesebb 302 K-val, vízvezetéki dijban 35 ezer 571 K, kevesbb 4413 K-vaf, városi gőz­fürdődijban 14.789 K, kevesebb -1409 K-val, fübérdijban 8528 K, kevesebb 6189 K-val, kut­költségdijban 204 K, kevesebb 144 K-val, fo­lyatási dijban 368 K, kevesebb 440 K-val. Be­folyt összesen a mult év első negyedében 433.382 -/< 62 f, 1915. év első negyedében 430 ezer 632 K 17 f, a mult év első negyedében tehát 2750 korona 45 fillérrel főbb folyt be. A március havi üzleteredmény sokkal kedvezőbb, mint az előző hónapok eredmé­nye. Az összes bevétel 1915. márciusban 138 ezer 844 K 49 f, a rhu'lt év márciusában 137 ezer 548 K 86 f, az elmúlt március hónap te­hát 1295 K 63 f-rel kedvezőbb volt. A bizottság tudomásul vette az előter­jesztést, majd néhány folyó ügyet intézett el, azután az ülés véget ért. c3K£*fiaa£asaii«EiBBaaaa9B.B!a.B*aa.. Biiiaiiniiaiiiiai A tengeralattjáró veszedelme. — Az U. 5. bravúros támadása alkalmából. — (Saját tudósítónktól.) A tengeralattjáró hajóknál ép ugy túlbecsülik a hajót és legény­séget fenyegető veszedelmeket, akár a repü­lőgépeknél. A modern tengeralattjáró nemi •lel meg a nevének abban az értelemben, mint­ha rendszeresen a viz alatt járna. Inkább oly hajók ezek, amelyek alkalomadtán elmerül­nek és alámerült helyzetben folytatják útju­kat, ugy hogy inkább buvárhajóknak nevez­hetnénk. (Miután ,a tengeralattjárónak nagyon mélyre kell merülnie, — hatvan méter mély­ségig is —, a falainak megfelelő erősnek kell lenniök, hogy ebben a mélységben ellentáll­hassanak a viz rendkívül erős nyomásának. Ez a körülmény olyan előnyt biztosit a szá­mukra a többi hajókkal szemben, hogy az összeütközés rendszerint sokkal veszedelme­sebb a többi hajóra, mint magára a tenger­alattjáróra. Rendkívül ,szerencsétlen, körülmények között természetesen előfordulhat az is, (hogy valamely nagy gőzös ugy ráfut a tengeralatt­járóra, hogy ezt ma,4a alá szorítja. Ha ilyen­kor a nyílások nyitva állanak, megtörténhe­tik, hogy a viz oly gyorsan és erősen nyomul be a hajóba, hogy szó sem lehet a mentésről. De ez a veszedelem; nagyon csekély éppen a modern tengeralattjáróknál, amelyek ma­gasan kiállnak a vizből. Általában tehát az összeütközés veszedelme a tengeralattjáróra nem nagyobb, sőt inkább kisebb, mint más hajókra. Másként áll azonban a dolog a viz alatt való összeütközések dolgában, amelyek más hajók,at egyáltalán nem fenyegetnek. Kü­lönösen, ha a tengeralattjáró valamely okból bevont látcsövekkel, tehát úgyszólván szem nélkül ha!ad és éppen ezért > nemi igen tudja idejekorán elkerülni íaz összeütkö­zés veszedelmét. A búvárhajót ebben a hely­zetben megvédi a tulajdonképeni hajótesten kivül alkalmazott hajóalaku, levegővel ellá­tott vagyis töltött külső burkolat, ami teljes biztosságot nyújtó ütköző. Mindamellett ál­landóan nagy veszedelmet okoz; a viz alatt 'levő hajóra a viz betörése akár összeütközés, akár más okból a nyilás-ok laza bezárásából vagy hasonló okokból következik be. Különö­sen veszedelmes ez a viz alatt levő hajórar vagy arra, amely készen áll az alámerülésre, különösen akkor, ha vizkifuvóképessége nem felel meg a víznyomás -erejének. A tengeralattjárót veszélyezteti az o>laf­robbanás is, ami gyakran élőfordul, amig csak könnyű olajmo-torokat használhattak, mivel a könnyű olaj állandóan -elpárolog a tengeralattjáróban levő hőmérsék következ­tében -és robbanó v-együlékké keveredik a le­vegővel. Épp ez a körülmény késztette a né­met tengerészet vezetőségét arra, hogy aránylag későn fogjon a tengeralattjáró hajók •épitéséíhez és használatához. Addig habozott ezzel, amig használható, nehéz olajmotort találtak fel. Ennek az elővigyázatos eljárás­nak u következtében a német tengeralattjáró­kat megkimélte az olajrobbanás, amely a töb­bi tengerészeteknél igen nagy emberáid-ozatot követelt. , Az akkumulátorok (töltésénél veszedel­mes gázrobbanások is fordulhatnak elő. Az akkumulátorbattériákat természetesen külön szellőző készülékkel szerelik fel ennek a ve­szedelemnek az elhárítására, de az -embertől alkotott dolgok természete, hogy különböző körülmények szerencsétlen- együttműködése következtében valamely szabályozó vagy biztosító készülék, valamint a mentőkészülék mégis csak felmondja a szolgálatot. A ten­geralattjáróknál azonban ez a veszedelem sem nagyobb, -mint a többi hajóknál. A ta­pasztalat mindenesetre azt bizonyltja, hogy a tengeralattjárókon előforduló balesetek száma állandóan csökken, bár a tengeralatt­járók , szám a -egyre 'növekszik; mindegyre többet tanultak, hogy kikerülhessék és -elhá­ríthassák a veszedelmet. Lázba fogja hozm az egész várost az uj f film • • Szombaton és va­sárnap, két napon át az Urániában. Kémek a kripta mélyén. Kárpáti harctér, április végén. Mikor dicső csapataink egymásután ver­teik ki az oroszt Révhely, Csontos-, Fenyves­völgy, Ligetes, Hajas-d, az uzsoki szoroson tuil lés von-ultak győzedelmesen Gálicia föld­jén ISi-aniki felé: egy -gialliciai -falu elfoglalása után csapataink kevés pihenőt tartottak az elfo-gllalt faluban. A falu az elfoglalás és az oroszok lei ve­rése után — ismerve már jól az orosz kém­nem dsz-ar sajt-áosságiait —• tüzetesen át lett vizsgálva -a legnagyobb körültekintéssel és szigorral. A járőrök jelentették, liogy az orosz a f-ailu felett három kilométerre erősen elsáincolta magát. Csapataink — kissé megik-ésve az ebéddel — -délután iliá-roini óra felé vigan fogyasztot­ták a. falu temtpioma előtti téren a jó, párol­gó gulyást, dacára, hogy íaz orosz tüzérség — -mintha belátott volna a (faluba — küldöz­gette israpn-elj-eit. D-e ,a kitűnően belőtt s-ra-p­nell- -és' gránáteső csak nem takart megszűn­ni, ami nagyon feltűnt a tiszteknek! hogy -ép pont az ebéd-csoportosul-ásnál vette kezdetét. iA -falu kevés román és fö.ldlhöz ragadt szegény rut-hón népei közül alig voltak a fa­luiban, de ezeket is sorra vizsgálták a legki­sebb odujukkal együtt. — fim. — töprengett magában D. száza­dos. — Itt pedig valahonnan jól van értesít­ve az orosz és mé-g nagyobb kárt is -tehet, bár a falu féli-g már rom. IA -falu főterén vezetett egyenes vonalban ki -az országút a galiciai sikekra és völgyek­re. Amint a falut elhagyjuk, közvetlenül az országút jobboldalán terül -el a falu csöndes, szegényes kis temetőj-e a 'gondozatlan, itt-ott elhanyagolt sírjaival, -m-elly egy fenyőerdő Végét képezte, mely felhúzódott siirii bozótai­vall egész -az oroszok állásáig. Vitéz csendőreink, — kik mór eddig is sok és -hervadhatatlan érdemet szereztek a kárpáti terep kitűnő ismerése folytán, — es> asss0sss®B®ss®[i3[i]® 1 VASS . 1 ^ MOZG O-SZI N H AZ ^ y TELEFON 807. g a a a Szombaton és vasárnap ® a a iái Csak felnőtteknek! a a a fül a Pikáns bohózat 3 felvonásban. a a a a a a a ® Előadások 5, 7 és 9 órakor, |§ a vasárnap 2 órától folytatólag [1 a ^ a | Rendes helyárak || aaaaBBaaaaaaaaaBá LU LsJ rsi a a a a

Next

/
Thumbnails
Contents