Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-09 / 110. szám

délmagy a rország. /Szegfőd, 1915. máijnas 9. Bukovinai erőink is támadnak. Csernovitzból jelentik: A bukovinai fronton fieves ágyuharcok dúlnak. Tüzérsé­günk a Priith folyó balpartján levő össze­vont nagy orosz eröt ágyúzta és abban sú­lyos veszteséget okozott. Ez az orosz erő azért áll Itt, hogy elönyomulásunkat feltar­tóztassa. Csapatainkat előretoltuk Bessz­arábiába és az oda előretolt csapataink tü­zérsége az erdős dombokon összelőtte az el­lenséget. Zalescykinél tüzérségünk felgyúj­totta az ellenség municióraktárait. A galíciai orosz seregek nagy katasztrófája. Sajtóhadiszállás, május 8. Az orosz beszkidi hadsereg helyzete immár teljesen reménytelenné vált. Nyugatgaliciai hadsere­günk déli szárnya elfoglalta a Duklai szo­rost és Lupkovi-szoros kivételével minden kijáratot elállt. Délről Boroevics serege szo­rítja az oroszokat s a hadseregnek egyes ré­szei már átlépték a Beszkidek gerincvonalát. Az oroszok kétségbeesett kísérleteket tesz­nek a szoros gyiirti áttörésére és csapataik a Beszkidek északi lejtőin vad ellentállást fej­tenek ki. Minden erőlködésük hiábavaló ugyan, de egyideig még eltarthatnak a 'har­cok, miután a terepviszonyok igen nehezek. Az orosz seregek nem kerülhették el meg­semmisiülésüket. Nyugatgaliciai hadseregünk egyébként elfoglalta a Wysloka-szakaszön a laslo—pilsnoi teret és a nap legkimagas­lóbb eseménye gyanánt megvétette a lábát a Wysloka túlsó partján. Az orosz hadvezető­ség kísérletei, hogy nyugati szárnyuk csúfos kudarcát más helyen elért sikerekkel tegye jóvá, vagy legalább szépitse, szintén meghiú­sult, miután, az Ostry-imagaslat ellen és Ke­letgalciában végrehajtott dühös támadásokat az oroszok óriási veszteségei mellett, sorra visszavetettük. 160.000 orosz sebesült fiz nap alatt. Bukarest, május 8. Mia/i'tt a cár Brusi­lov tábornok áambori hadiszcíllcísárót Lém­bergei) keresztül hazautazott, az útban levő kórházvonatúkat megállitötták és mellékvá­gányokra tolták. Az udvari vonat eltávozása után újra megindult ja sebesültek szállítása. Az utolsó tiz ripp ülaH Varsón keresztül 160 ezer sebesültet szállítottak Oroszország bel­sejébe. MEGSZŰNT A MAGÁNFORGALOM RIGA ÉS VILNA KÖZÖTT. Kopenhága, május 8. A szentpétervári távirati ügynökség jelenti: A hadsereg fő­parancsnoksága elrendelte, hogy az orosz határvédő sereg a riga—vilnai vonalig vonul­jon vissza. A Dünaburg, valamint Riga és Vilna felé irányuló postaösszeköttetés a ma­gánforgalom számára megszűnt. Hindenburg szerencsekivánata Frigyes főhercegnek. Hivatalosan jelentik a sajtöhadiszállás­ról: Frigyes főherceg tábornagy, hadsereg­főparancsnok a ikövetkeziő táviratot kapta Hindenburg tábornagytól: — Kérem cs. és kir. fenségedet a magam és az alám rendelt keléti hadsereg nevében, engedje meg, hogy legalázatosabb szeren­csekivánataimat fejezzem ki a Kárpátok­ban elér! nagy sikerek alkalmával, amelye­ket mi nagy örömmel üdvözlünk. Von Hindenburg. Frigyes főherceg a következő távira tol válaszolt: — teljes szívből köszönöm excellenciád szíves szeréncsel ivánatait, melyeket ugy a maga, mint a \iu-z keleti hadsereg nevé­ben küldött a Kárpáíckivin elért ama sike­rek alkalmából, amelyeket a mi hősies szö­vetséges csapataink igaz heroizmnssül vív tak ki. Frigyes főherceg, tábornagy. A franciák a Vogézekben bróbálkoznak. Berlin, május 8. A nagy főhadiszállás jelenti: Seebriigge előtt partiütegeink teg­nap este egy ellenséges torpedózuzót elsü­lyesztettek. Az arcvonal legnagyobb részén szokásos tüzérharcok folytak, melyek egyes helyeken, ugy mint Ypernnél, Arrastól észak feíé, az Argoiineokban és a Maas-magaslato­kon időnkint fokozódtak. Gyalogsági harcra csak a Vogézekben került a sor, itt a fran­ciák Steinabiück mellett állásainkat Fecht­vöígy két oldalán órákig tartó tüzérségi elő­készítés után este megtámadták. Vala­mennyi támadás az ellenség nagy vesztesé­gei mellett meghiúsult. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) ELPUSZTULT KÉT ANGOL EZRED EGÉSZ TISZTIKARA. Zürich, május 8. Az utolsó 'angol veszte­séglajstrom az Ypern körül szenvedett tisz­ti veszteségekről számol be. A kimutatás sze­rint a londoni Harwiohshire testőrezred és a londoni második tarackezred egész tisztika­ra teljesen elpusztult. Folytonos ágyú fűzben. Rotterdam, május 8. A németek szaka­datlanul ágyúzzák Diinkirchent. A bombázás egyetlen egy napon sem szünetel. Temérdek gránát hull a város közepére. Az utóbbi na­pokban 400 városi polgárt és nőt temettek el, akiket német ágyuk öltek meg. A Lusitania elsüiyeszfése. London, május 8. A 30.000 tonnás hajó elsüllyedéséről az első jelentés igy szólott: Queenstown, május 7. Old Head of Kinsale drótnélküli tdviró­állomása jelenti, hogy a Lusitania Cunarci­ha jót nyolc mértföld távolságra Queen­S'towntól torpedólövés érte. Elsiilyedt. Az amerikai hadianyagszállitók felhasz­nálták a kedvező alkalmat, hogy ilyen óriási és. gyors gőzös indul Európába és 'a legsür­gősebb hadianyaggal megrakták a hajót. Amsterdam, május 8. Azok az utasok, a kik a Lusiianián akartak Newyorkból Lon­donba jönni, de lemondták megrendelt iiajüt­jeiket, mert Newyorban is figyelmeztették őket, ele Londonból is hirt kaptak, hogy fa né­mettengeralattjáró naszád fenyegeti a Lusi­tanicít, azt mondják, hogy az elsiilyesztett Cunard-gőzös segédcirkálóvá volt átalakít­va. Rotterdam, május 8. A Lusitania 1978' utassal indult el a newyorki kikötőből. Az utasok közül 290 I. "osztályon, 662 II. osztá­lyon, 361 111. osztályon ufázott. A hajósze­mélyzet 665 ember volt. A Lusitania délután félhárom órakor kapta a halálos torpedólö­vést és rövid idő alatt elsiilyedt. Queenstown parancsnokló admirálisa nyomban egész ha­jórajt küldött az utasok megmentésére, de még nincs jelentés arról, hogy hány embert sikerült megmenteni. Amsterdam, május 8. E hét keddjén táv­irat jelent meg a lapokban, hogy ;a Lusitania minden figyelmeztetés ellenére elhagyja a newyorki kikötőt és éppen ezért óriási feltű­nést keltett tengerészeti körökben, hogy a Lusitania vállalkozik a halálos útra. A német tengerészet provokálása volt ez az utazás és az angol sajtó hivatalosan, fenhéjázva han­goztatta, hogy minden óvószabályt megtet­tek, az Atlanti-Oceán királynőjét nem érheti baj. A háború egyik legizgalmasabb epizódja következett be. A legvéresebb és legborzal­masabb sport, amelyre Angliában és Ameri­kában bizonyára fogadásokat is kötöttek. — Eljut-e a Lusitania Angliába, vágy sem? Az első négy nap minden incidens nélkül mult el. Az angol hajóraj bizonyára a legóvato­sabban és olyan helyzetben állott fel, liogy biztosítsa a híres hajó útját. A német ten­geralattjáróknak két feladatuk volt. Először elrejtőzni az angol hajók elől, másodszor mégis elsiiiyeszteni a Lusitaniát. A hajó uta­sai bizonyára megkönnyebbültek, amikor végre meglátták az ir partokat. Délután fél három óra volt, veszedelemre valószinüleg senki sem gondolt. A Lusitania már Quuen­stown közélében járt, az ir sziget délkeleti nagy kikötője mellett, Kinsale magasságá­ban. Ekkor érte a halálos torpedó. Kopenhága, május 8. Rantzau gróf itteni német követ a következő közleményt adta a lapoknak: A francia hadügyminiszternek az az ál­lítása, hogy a német torpedóknak olyan me­chanizmusa van, amely elhibázott lövés ese­tén a torpedóból uszóaknát csinál, nem felel meg a valóságnak, sőt az ellenkezője az álli­tásnak. Ugyanis minden torpedó olyan szer­kezettel van ellátva, amely elhibázott lövés esetén automatikusan elsiilyeszti a torpedót.

Next

/
Thumbnails
Contents