Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-08 / 109. szám

4 DÉLMAG YÁRORSZ ÁG. Szeged, 1915. május 1. nál tért nyerjünk. Győzelmeink operatív hatásai most már talán átcsapnak a Visztula északi partjára is. Az ,oroszok állásia az alsó Nidánál veszélyeztetettnek látszik. El kell rá készülve lennünk, hogy az oroszok mindén égtájról összegyűjtik tartalékjaikat ellenakcióra vagy legalább a kényszer visszavonulás katasztrofális következményeinek a csökkentésére. Kérdés: mennyi erő áll rendelkezésükre? Erről a legközelebbi napok felvilágosítást fognak nyújtani. M9tiiiii9isa»ai:aaiiiDanBHiBHiiiiiii>iiiiiaMei A közadók szabályozása a háborúban. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) A pénteki (ülést formálisnak nevezték csupán, de azért elég sokáig tartott és érdékességben sem szűkölködött. Elsősorban az indemniitásról szóló törvényjavaslat harmadik olvasásával végeztek, majd pedig a horvát-szlavon-dalmát pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták Hegedűs Lóránd előadásában. A harmadik pontnál a közadókat érintő egynémely kérdésnek a hadiállapot folytán szükségessé vált kivételes szabályozása tárgyában a pénzügyminiszter törvényjavaslatánál Polónyi Géza mondott (hosszabb beszédet. Majd Vázsonyi Vilmos szólalt fel, 'aki elfogadta a kormány javaslatát. Az állami számvitelről szóló törvénycikk némely rendelkezélsének megváltoztatásáról szóló pénzügyminiszteri javaslatot tárgy'alták, ezután, majd áttértek az apróbb jelentésékre. Végül a menteimii bizottság jelentésére került a sor. A mentelmi bizottság Hencz Károly és Ivánka Imre ügyében tett jelentést. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést. Bemutatta a főrendiház elnökének átiratát a tegnap elfogadott törvényjavaslatokról. A Ház ezután harmadszori olvasásban elfogadta az indemnitásról szóló javaslatot és vita nélkül a Magyarország és Horvát-Sziavon-Dialmátország közt létrejött pénzügyi egyezmény 'becikkelyezésének ujabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot is. A közadókat érintő egynémely kérdésnek a háború folytán szükségessé vált 'kivételes szabályozásáról szóló javaslatot Hegedűs L.óránt előadó ismertette és 'ajánlotta elfogadásra. Polónyi Géza szólott elsőnek a javaslathoz.' Az előadó — úgymond — ugy tüntette fel azt, mintha nagyfokú 'adóelengedést tartalmazna, holott az még súlyosbítja a mostani helyzetet. A háztulajdonosoknak eddiig ioga volt arra, hogy adó-Ieirást követeljen, ha nem tudott fizetni. Polónyi beszédének e részénél a munkapárt hátsó soraiból felállott egy fiatal, cvikkeres képviselő s a karzat felé mutatVa, harsány hangon ezt kiáltotta Polónyi felé: — Nem nagyon lelkes beszéd a hallgatóság és a katonák számária! A közbekiáltás nagy feltűnést keltett különösen az ellenzéken, ahol eleinte fel sem ismerték a képviselőt és csak később tudták meg, hogy a közbeszóló Gündisch Guidó szász honátya volt. Polónyi meglepetésében igy felelt a közbekiáltásra: .4 tisztelt képviselő ur talán beteg (derültség), mert tudtommal egy szót sem mondottam olyat, ami izgató volna akár a közönségre, akár a katonákra. Haller István: Ez volt a szüiz'beszéde. Polónyi Géza: A inioratórium-.rendele't kimondja, hogy a háztulajdonos nevére feladott levél is elegendő, hogy a követelést rajta lehessen behajtani. Egy hadbavonult háztulajdonos például, akinek a lakói is bevonultak és a törlesztési részleteket nemi tudja fizetni, annaík a feje fölött el lehet licitálni a házat. Indítványozza, hogy lakbér címén a hadbavonultak vagyonát és lakását ne licitálhassák el. Részletesen fejtegeti ezután a budapesti lakásviszonyokat. Rámutat arra, hogy milyen nagy összegű adók terhelik a különös sajátságuk, hogy termékenyítőn liatkiilönös sajtságük, hogy termékenyítőén hatnak egymásra, adó szüli az adót. Ha a kormány és a főváros olcsóbbá akarja tenni a házbért, törölje a iházbérkrajcárt. Most el fogom mondani, — folytatta Polónyi, — hogyan lehet Budapesten ingyen lakni. (Zajos derültség. Halljuk! Halljuk!) . A lakbérszabáiyzat szerint a (háztulajdonosnak joga van az első negyedben, ha a lakó nem fizeti ki a bért, a lakás használatát át nem engedni* i Ha azonban az első negyedet kifizette, kénytelen beengedni anélkül, ihogy ellenőrizhetné, van-e az illetőnek lefoglalható ingóságokon kiviil egyebe. A második negyedről az a rendelkezés, hogy csak a második hónap végén lehet felmondani és csakis a második negyed Végére. Az a l'akó tehát, aki bent van, nemi fizeti a házbért, de ott maradhat a második negyed végéig. Likkor megindítják a kilakoltatási pört és kiderül, Ihogy a lakónak nincs lefoglalható vagyona. Ha sikerül kidobni, ekkor 'elmegy egy másik lakásba és ott megismétli azt. Vázsonyi Vilmos kijelenti, hogy elfogadja a javaslatot. A főváros és a kormány abban a felfogásban volt, hogy a háborús állapot folytán a lakóknak meg kell adni a legkomolyabb védelmet, Viszont 'azonban a ház tulajdonosait sem lehet olyan terheknek kitenni, amelyeknek az elviselésére képte'ien és ahol a házbér nem folyik be 'a háború tartamára az 'annuitásra vonatkozólag halasztást kell .adni. Ezután azt fejtegeti, ihogy a lakásuzsora milyen- nagy mérveket öltött Budapesten és ez késztette a fővárost arra, hogy az építkezésekbe való tényleges beavatkozással a házbérviszonyokat igyekezzék; megyavitani. Vázsonyi beszéde után Teleszky János pénzügyminiszter reflektálta vitában elhangzott észrevételekre. A lakbérsegélyt lehetetlen a háziuraknak kiutalni, komplikációk származnának. Polcnyinak az .amortizációs kölcsönökre .vonatkozó kívánsága teljesíthetetlen, de a halasztás megadásában a bankoknak konciliánsaknak kel! lenniök. A javaslatot a Ház általánosságban elfogadta. Következett az állami számvitelről szóló javaslat. Antal Géza előadó elfogadásba ajánlja a javaslatot. Csermák Ernő kifogásokat hoz fel a javaslat ellen, de a Ház ]azt megszavazza. Következtek a mentelmi ügyek. S^abó Istvánt rágaimazási ügyben (kiadták, Vio Antalt egy közgyűlési beszédért nem. Madarassy-Beck Gyulát egy automobilösszeütközás miatt kérték kiadni, a .bizottság nem adta ki. Jármy Béla nárhajvétségért kiadatott. Hencz Károly mentelmi ügye következett. Henezet hűtlen kezelés és csalás vádjáért a bpesti ügyészség kiadni kérte. Hencz az (AMKE iigyv. alalnöke volt s az egyesület vagyonát a sorsjegyeiket, számlacédulákat hűtlenül kezelte; a mentelmi jogát felfüggesztették. Ivánka Imre csalás vádjáért kiadatott. Hitelezőjének ugy|anis csekklapot adott, melyre nem volt fedezet. Szmrecsünyi György interpellációját elhalasztotta. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. (volt Konrád) Rókautca 6, sz., Szegedpályaudvarral szemben. Gyönyörűen átalakítva, kezdve. — Kávéház II tiszta szobák 2 koronától egész éjjel nyitva. Sürgős segítség a vízhiányon (iSaját tudósítónktól.) A vízügyi bizottság pénteken, délután négy óimkor ülést tartott Balogh Károly pénzügyi tanácsos elnöklésével. A. bizottság ősze (hívásának az adott aktualitást, hogy a közönség széles rétegéből hangzott o>a«iasá az utóbbi időben a vízhiány miatt. 'Mivel az elsniult években kora tavaszszal iinég s'hanem mutatkozott ilyen miértekben vízhiány és tertóészetes, hogy az idei keráa beállott -viz-mizériá a (melegebb hón-apok'lban nö.veövodni fog, íürgíős intézkedés vált Szülv-'ágcss'á a baj megelőzésére, >A bizottság ükééről az ailáiUbi részletekben számolunk be: Balogh Károly előadta, hogy a -vízvezeték vízszolgáltatása. állandóan csökken. Hét évvel -ezelőtt, nmikor megnyílt ,a magas nyomási! vízvezeték, 800 köbméter vizet szolgáltatott 'naponta; ez a mennyiség azóta folyton csilkkent és most naponta csak 490 köbméter viz állt a közönség rendelkezésére. (A kutak idővel ihcmckcílralv, ezeket tisztíttatni kell, vagy kikapcsolni. A József főhcTce'gtéri kutat is kitisztították, ennek ellenére tbcundkiol. A niagasn ycmáiSii vízvezetéket 30.000 ember használja ós igy még most is 1.80 liter viz jut egy emberre naponként. Lehetetlen, hogy ez a mennyiség elég ne .'legyen, ha 'takarékosan bánnak a vízzel és vigyázunk arra, hogy reu(le! tetőseire jusson. Először is <i szabad kifolyókat hc.ll ebből « célból nmgszihntetnt. Számtalan ilyen szabad kifolyó vaui a város területén és ezen a réven rengeteg mennyiségű viz pazarlódik el. A városi gőzfürdő medencéjét is a nagy vízvezetékből töltik meg. Ez't a jövőben be kell szüntetni, mert a gőzf in (lőnék két kut is áll rendelkezésére, a. szolgák azonban kényelmi rszennipomtból használják a mia.gaisnyumásu vízvezetéket, mivel így hamarabb megtelik a medence. Buócz Károly, városi mérnök szerint ez csak iákkor történ illa, ha a külön Honiak rezurvoárjailblól kifogy a viz. Balogh Károly ínég azt is észlelte, hogy ahol niniüs vízóra, ott irnagy pazarlás történik. A kertet 'és az udvart ivóvizzol locsolják. iA melegben hűtésre használják a vizet ts a fürdőszobákban ©gósiz nap folyatják a ztthanyt és a csapokat. Ezért azt javasolja, hogy az alább felsorolt visszás állapotcikar megszüntető intézkedéseikkel egy időben, a közönséghez is felhívást kell intézni, hegy takarékoskodj árnak a vízzel. Tóth Mihály főmérnök előadja, hogy a vízhiány növeléséhez még az is hozzájárul, hogy a városban lévő katona-kórházakban óriási mennyiségű vizet fogyasztanák. Ezért javasolja, hogy a katonai llilatóságukhoz is írjon át a hatóság. Torday Imre felfeőipa'riskolai igtegaM kifejti, hogy a fő haj nem a közönség 'pazarlásában, hanem a vízszolgáltatás csökkenésében rejlik. A közönséget inam lehet rászoktatni, hogy kevesebb vizet használjon, niiirt amennyire (kényelmi és higiénikus szempontból szüksége van, hanem arra kell törekedni, hogy több víztermelés legyen. Először i,s feltétlenül szükségesnek tartja, a két uj artézikat fúrását. Értesülése szerint a jelenleg Budapesten tartózkodó polgármester eljár ebben az ügyben a beliigyminiszterhumban, ahol már régóta húzódoznak az engedély megadásától. Azokkal az uj rendszabályoknál, amelyeket Balogh Károly ajánl, lényegileg nem lehet a bajon segíteni, csak addig