Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-05 / 106. szám

4 BfiLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. május 5. Szterényi József: Kénytelen vagyok a hadügyminisztérium igazolására kijelenteni, hogy az 50 koronás ajánlatot nem fogadta el. Azokat az akciókat, amelyeket az iránt indí­tottak meg, hogy közvetlenül a termelők ke­rüljenek összeköttetésbe a hadügyminiszté­riummal, igazán néhéz volt keresztülvinni. Délután fél négy órakor Simontsits, majd Preszly Elemér beszélt. Preszly szerint az indemnitás bizalmi kérdés, ezért nem sza­vazza meg, helyteleníti. Az ország ügyeit a kormány szerinte helytelenül vezeti s kivéte­les hatalmával helytelenül éló Az idei ter­mésről részletes jelentést kellett volna tenni, valamint gondoskodni kellené a termés he­lyes felhasználásáról. Gróf Batthyány Tivadar beszélt ezután. (Saját tudósítónktól) A bukovinai csatá­rozásban fogságunkba került egy moszkvai egyetemi hallgató, aki mint altiszt küzdött és sebesült meg gránáttól s most a magyar Moszkvában, Szegeden gyógyítják. .Rendkí­vül önérzetes szláv, mint ő mondja: nagy­orosz. -- Inkább estem volna el, mint a fogság, — szól sziszegve, de hozzáfűzi: — igy leg­alább megérem I'rfisszia diadalát. A legritkább eset az olyan orosz, aki hisz még most is a győzelmükben. De akad ilyen is. Akiről szó van, olyan fanatikus, hogy fö­lösleges vele vitatkozni. Inkább hallgassuk meg, mint gondolkozik egy igazi nagyorosz, aki a szláv eszméknek rajongó örültje: —• Russzia beolvasztó ereje nagyobb még Amerikánál is. A szlávság nemcsak tö­megénél, de beolvasztól képessége és a ro­konnépek nyelvének szinte azonossága miatt is legyőzi a germanizmust, mely (és itt gú­nyos, csúfondáros arcot vágott) Anglia miatt ügyié ketté szakadt. — Szóval ön, a nagyorosz szerint Rusz­szia nem marad alul? . — Ugy van, nem maradhat alul. Béke ugy is jöhet, hogy Németország se kap ki. — Látja, ez nagyon valószínű. Egy (pillanatig azon gondolkoztunk, — megmondjuk-e a keleti harctér legfrisebb s az oroszokra szerfölött tragikus eseménye­ket. .. De inkább baligattunk, elég a sebesült fogoly testi és lelki gyötrődése. Ábrándosan folytatta: —- De ha Németországot legyőzzük? ... Akkor a francia kalapács és az orosz íiilő •közé szorul s ezek összezúzzák. — Összezúzzák? Hogy érti? — Ugy, hogy Russzia elveszi tőle Kelet­poroszországot és minden lengyel tarto­mányt, Franciaország a Rajna egész bálpart­ját. Még ha Franciaország egy uj vihar lehe­tősége miatt félne is ilyen nagyarányú hódí­tástól, Oroszország rákényszerítené, különö­sen Britannia segélyével, de még ettől füg­getlenül is. — Vájjon miért, ha egyszer ugy is le­győzte? — Mert Oroszországnak ekzisztenciális világhatalmi érdeke, hogy Gérmánia Fran­ciaországgal állandóan ellenség maradjon, — legalább addig, amíg Russzia újjáalakul be­lülről teljesen. Egy nagyorosz politikus ki is mondta már: „Békítsétek csak ki ezt a két nyugati nagyhatalmat és menten vége lesz az orosz cár európai hegemóniájának, nem­Mulhatlanul szükséges az általános, egyenlő, titkos választójog, helyénvaló a harcoló ka­tonának választójogot adni. Az állami hivatal nokok drágasági pótléka kevés. Majd az ön­álló vámterületről beszélt, szerinte az önálló vámterület megvalósitása feltétlenül szüksé­ges. Az indemnitást politikai bizalmatlanság miatt nem szavazza meg. Zboray Miklós beszélt Batthyány után. Szerinte örömmel és bizalommal adhatjuk meg vitéz katonáinknak a választójogát. Az ülést ekkor fél beszakították s a vitát holnap folytatják. A szerdai nap interpellá­ciós nap lesz. Napirendre 'kerül az indemni­tás, az adójavaslat és az államszámviteli ja­vaslat. A mai ülés délután G órakor végződött. | csak a két hatalom miatt, de a harmadik, leg­kérlelhetetlenebb ellenség miatt főként Sj ez: Anglia!" — És Franciaország viszonya nem la­zulhat meg, Oroszországgal szemben? — Nem. A legerősebb kapocs fűzi őket együvé: a francia milliárdok. S ez a kapocs különösen nekünk becses, ezzel a mi erőnk hihetetlenül megnőtt. Ó, az intelligens és Nagyrussziában hivő oroszok nem felejtik el NapoIeon klasszikus mondásai köziil ezt: „Az összes hatalmak közül Oroszországtól kell leginkább félni!" Ez az intelem voltaké­pen az orosz erő határtalan elismerése. S az orosz vezéremberek pedig NapoIeon eme mondatáról is tudnak: „A tömeg azt tiszteli és szereti, akitől fél". Ez a vörös fonál nálunk — öntudatosan! — mindenben. — A monarchiáról valamit; vagy any­nyira lebecsülik még iría is? — Nem becsüljük le. Hogy gyöngébbnek tartottuk, mint amilyen erős, ez volt szá­munkra a háborúban eddig az egyetlen döntő vereség ... Oroszország összeakarja zúzni Ausztriát, még inkább, mint Németországot. Ha Konstantinápolyt, tehát a Balkánt meg­kapjuk (orosz vezetés mellett Balkán-szövet­ség értendő), ugy belemegyünk abba is, hogy a németnyelvű Ausztria Németország­hoz csatoltassék, ellenben Galicia és Bukovi­na a mienk lesz, Magyarország, valamint Cseh-Morvaország orosz protektorátus alá kerül, legalább is Románia rangján. Orosz­ország akarja a Duna-szövetséget, — a pél­da Napoleoné (különös ugy-e, de NapoIeon hatása a legnagyobb nálunk!), aki a Rajna­szövetséget akarta annak (idején s /örökre megszilárdítani. Oroszországnak feltétlenül ez a terve s az egyes államférfiak 'legföljebb a részletekben vannak külön : egyén­egyén szerint való véleményen ... Szabad Magyarországról valamit? — lessék. — Magyarországot mi nem gyűlöljük, mert katonái túlvilági küzdelmét és honsze­rehuét az általában ekzaltált szláv lélek mint legmagasabbrendü megnyilatkozást tekinti. Egy bizonyos, az, hogy Nikolajevics nagy­hercegnek a magyarok imponálnak ; de mint olyan lélek, aki az erőszakot valósággal mű­vészeti fokra vitte és egész lelki világát ez tölti el, ez, az erőszak szelleme, ép Magyar­országot szeretné megtörni s aztán szövet­ségessé tenni, hogy jövőben a magyar kato­nák ne Russzia ellen küzdjenek ... — Nevetséges! Ránk nézett, különös inelanoholiával: — A nagyszláv lelket soha sem fogják niegérteiii. Szalay János. Az olasz parlament összehívása. Róma, május 4. A lapok jelentése sze­rint a legutóbbi minisztertanács foglalkozott a parlament munkásságának újból való meg­kezdésével. A minisztertanács felhatalmazta Salandra miniszterelnököt, hogy1 erre vonat­kozóan a kamara elnökével egyetértésben intézkedjék. Milano, május 4, A legutóbbi miniszter­tanács tárgyalásáról kivonatot közöl d sajtó. A Corriere della Sera szerint a tárgyalandó anyag admiindsztrativ részével foglalkozott a tanács. Az ülés alatt a minisztertanácsot Viale admirális értesítette a Léon Gambctta francia páncélos elsülyedéséről. Az aduni­nisztrativ intézkedések határozatokat foglal­tak magukban a hivatalnokokról, az ország szénellátásáról, a génuai öböl állapotairól és a földrengés által károsultak fölsegélyezésé­ről. Cavusola minisztert megbízták, hogy mindenáron azon legyen, hogy biztosítsa az állam számára a szénszükségletet. Interjú egy Szegeden fekvő moszkvai egyetemi hallgatóval.

Next

/
Thumbnails
Contents