Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-30 / 128. szám

8 dél/magyarország Szeged, 1915. májú® 29. retem, ahová akarja, esáklhogy alig vau jártányi erőm, három napja nem /volt egy falat a száimban. A tiszt int és íkísérÖje egy .darab kenyeret és szalonnát ad a cigánynak. Egy pillanat alatt belevájja a cigány egészséges, csillogó fogát a kenyéribe és ugy eszik, hogy csak ugy csikorog a foga, mig az étéi egy részét az in­gébe csúsztatja. 'Egy idő múlva a tiszt indulásra nógatja és előre küldi, hogy vezesse őket. A köd .miaud .sűrűbben ereszkedett alá és percről-percre átláthatatlanabb. A cigány elül megy, szorosan a nyomában a lovasak. A tiszt egy pillanatra sem ereszti el a szemei elől. Köröskörül a begy vidék mély esti csönd­je. •melyet csak. a lovak patkóinak a dobo­gása szakit meg. Az ut mindjobban megszűkül. lA |ti$zt kezd bizalmatlankodni cs imár éppen a ci­gányhoz akar fordulni, imiiker az ugy eltűnt, mintlha a föld nyelte volna el. Még volt a tisztnek annyi lélekjelenléte, bogy lovát elrántsa a tátongó szakadék szé­léről és a pisztolyállK)z kapjon. Ekkor alulról, de a (közvetlen közelből gúnyos hahota hang­zik fel, majd felismeri a cigány hangját, amint felkiabál: — A cigánynak nincs hazája, de a ma­gyar pasztát nem árulja el. A magyar pusz­táért él és hal a cigány. (Néhány lövés dördül el a hang irányá­ban. De bogy céljukat tévesztették, az kitű­nik' abból, hogy az éles gunykacaj vissz­bangszerüein hangzik fel a titokzatos mély­ségből. A tiszt dühösen káromkodik egyet és pa­rancsot ad a visszafordulásra. Amíg a cselekvés órája jön. — Tábori levél Boszniából. — Déli harctér, 19.15. május 20. Jámbor civil koromban (olyan rég 'volt már, begy alig emlékszem rá vissza) azért szerettem a naggyakorlatot, .mert változatos volt. Nap-nap után más vidék, más falu, más emberek. Ebben a változatosságban fokozott részünk van a déli harctéren. A .mi derék népfölkelőirlk ugy kezdik ismerni Bosznia minden zeg-zngát, akárcsak odahaza volná­nak. Igaz, hogy a lehetetlen nevü, nyelvtörő tanya és faluneveket magyarositva ejtik ki, de azért mégis megtanulják. Olyik bakánk azt is megfogadta, hogyha haza kerül, .a ked­venc lovát emlékül elnevezi az egyik" falu nevéről. Bizony, lia. aJbáboru be lesz fejezve, az itteni lakosság bálát .mondhat majd an­nak a sok derék magyar bakának, ki a pi­henés rövid idejét is arra használta fel, hegy ezt a kopott, rendetlen falukat megszépítse. A mi bakáink pedig örömmel fognak a se­gítés ik'ulturm uuká jáilioz. Közös, válvetett munkával történik (mindez. Köztünk, tisztek között van sokféle civil foglalkozású. Van köztiünk egy gazdatiszt, egy végtejen ügye®, tevékeny ember. A pár heti nyugalmat felhasználja arra, hogy az itten lakó törököknek segitsen a gazdasági munkában. Egy csomó bakánk víg énekszó •mellett az árpát csépeli, .majd zsákokba tölti. Az ökröket kölcsön adtuk a törököknek. Azoknak vau valami szerencsétlenül primi­tív faekéjük, az Ökröket elébe fogják s ugy szántanak. *" • • ' Pár nap .múlva azután nagy köszönettel szolgáltatják vissza a török atyafiak az ök­röket, — Fála, goiszpodi (köszönöm uram) s uj­jaikat homlokukhoz emelik, (ez a köszönés jele.) A pokolian sáros utca közepén bakáink hatalmas kövekből erős járdát készítették, a sárt letakarították két oldalt beültették az utat fenyőfával, melyek zöldje az utcát.barát­ságossá, kedvessé teszi. Gazdatiszt kollegánk csináltatott melegágyakat, maholnap már eszünk .a bevetett retekből, hagymából'. A földeket bakáink felásták, burgonyá­val bevetik, az utakat rendezik, trágyázzák a földeket. Egy néhány bakánk most ép a szilvafák összefonódott s elszáradt ágait nye­segeti le. Én meg szakértői tanácsokat adok nekik. Nyesegetés közben megszólal .valame­lyik: — No, de reméljük főadnagy ur, a szil­vát nem mii fogjuk leszedni. -^Persze, hogy nem, ifiiuk. íMi már a ha­zaiból fogunk lakmározni. A kis (házikók elé padokat készítünk. Az egyes házikókban, melyeket ,jkutyák"-nak nevezünk, vagyunk mi is, a legénység is itt bekuvártélyozva. Két pirinyó szolbácska egy­más mellett, ebből áll a palotám. Az egyik szobában lakik 3 érdemes' (házigazdáim, Agics Szála. Agics Muráik és Agics Noria; mint­hogy el-clfelejtem nevüket, ivalalmi gyermek ­koromban tanult néven szólitom őket hol Szuíejman, hol Mohamed, hol máis török né­ven, amit ők harátságs .mosollyal csak meg­értenek. Mert beszélgetünk is egymással b megértjük egymást valahogy. Mi itt Boszniáiban leghamarabb megta­nultuk a „dobro" szót. Annyit jelent, mint jó. Rájöttem arra, hogy ezzel az egy szóval kitűnően lehet törökül, horvátul az itteni lakókkal beszélni. Az öreg próféta szavaira i­rá mondom minden mondatára, hogy dobro. Mire az öreg majdnem földig hajol. Megkí­nálom cigarettával, amire felragyog az arcra s azóta mindennap kijár minden liázigaz­d álltnak egy'-egy cigaretta. Kora reggel már örömmel köszöntenek, 'mondanak valami rig­must törökül, én felelek .magyarul s kölcsö­nösen .meg vagyunk egymással elégedve. Szobámat, bal velem együtt .egy biiida­pesti bankigazgató kollegám, bajtársain la­kik, persze rögtön kimeszel tetteim Áisös Józséf líd.vari meszelőssel. Ez az A sós Jóska,, kinek odahaza hat apró rajkója van, a századunk cigánya s hogy mindig panaszosan emlegeti, hogy nincs hegedűje, melyen nekünk egy pár szép nótát elhúzhatna, másik tulajdcűságai a 'vá­lyogvetés alapján kineveztük udivari mesze­lősnek. Ha Valami uj helyre érkezünk, az ö kötelessége a lakást kimeszelni, Honíiatl vesz meszet, meszelŐl — ez az Ő családi titka mu­rád, — de lakásunk másnapra hófehér. De csak az est beköszöntéig. Mert másnap már a fehér falóin, ott van a hadi disz, az éj fo­lyamán megjött látogatók kiontott vére. Üde, ifin vérünkre csapatosan törnek éji látoga­tóink s szivjáik lankadatlanul vérünket. & e derék állataik ott vanuakmindeniitt » bizo­nyosan sokát csüklauak, mert bakáink haza­irott leveleikben ugyan sok beesuietkértő ki­fejezés kapcsán emlékeznék még róluk. Én visszaadtam a vizitet házigazdámnak. No, a 'boszniai végrehajtóknák kevés dolguk akadna a falu lakóinál. A szobában semmi, de semmi bútor, pár török szőnyeg a földre terítve, azon alszanak, itt ugyan könnyű dó­kig az apósnak a vő részére a berendezést beígérni. Az egyik bakám, ki ép tisztiszolgámnál volt vendégségben, vállalkozott horvát nyelv­tudománya segélyével a lolmácsi szerepre. — No, emberek, — kérdem, igaz-e, hogy nektek több feleségetek is lehet? Felelik, hogy igen. — Hát nektek hány van? — Egy, egy, — felelik. — Miért nem vesztek el többet, ha Allah megengedi, — kérdem. — I jedam idős — (egy is elég) feleié erre szomorú arccal a 70 éves Agics Szála, akit ugy látszik, egy hosszú élet tapasztalatai bír­tak erre a kijelentés megtételére. — Hát hol van az asszony — kérdem. — Azok ... ban. (égy jó távol nagyobb város) vannak. Dictum, factum, kiderül, hogy .a török asszony is ingatag lehet, ha eldugdossák elölünk, s mi Il-od osztályú öreg népfelkelők ®b®®bbsbbb®®b®b®0| [|] URANIA Színház g Telefon 872. Vasárnap, május hó 30-án Kínai történet Fantasztikus büntigyi dráma 3 felvonásban. Amerikai életkép 2 részben. HADI HÍRADÓ. aktuális felvételek. ® Előadások El jjÜ vasárnap 2 órától folytatólag j|j Ej Gyermek jegyek csak az első ® g előadásokon érvényesek, jjj abbbbbbbbbbbb®®®® 0000000000000000 a ® ® 0 0 E E E VASS MOZGÓ-SZÍNHÁZ TELEFON 807. Vasárnap, nagy sláger — műsor. Psylander felléptével. Repríz 3 §1 ® Nordisk dráma 3 részben. 0 0 Nagy csata-kép. ® (8 b 3 felvonásban. 0 b 0 0 Folytatólagos előadások ® 2 órától. g E1BBBBBEBBBBBBBBE1B

Next

/
Thumbnails
Contents