Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-30 / 128. szám

8 dél/magyarország Szeged, 1915. májú® 29. retem, ahová akarja, esáklhogy alig vau jártányi erőm, három napja nem /volt egy falat a száimban. A tiszt int és íkísérÖje egy .darab kenyeret és szalonnát ad a cigánynak. Egy pillanat alatt belevájja a cigány egészséges, csillogó fogát a kenyéribe és ugy eszik, hogy csak ugy csikorog a foga, mig az étéi egy részét az ingébe csúsztatja. 'Egy idő múlva a tiszt indulásra nógatja és előre küldi, hogy vezesse őket. A köd .miaud .sűrűbben ereszkedett alá és percről-percre átláthatatlanabb. A cigány elül megy, szorosan a nyomában a lovasak. A tiszt egy pillanatra sem ereszti el a szemei elől. Köröskörül a begy vidék mély esti csöndje. •melyet csak. a lovak patkóinak a dobogása szakit meg. Az ut mindjobban megszűkül. lA |ti$zt kezd bizalmatlankodni cs imár éppen a cigányhoz akar fordulni, imiiker az ugy eltűnt, mintlha a föld nyelte volna el. Még volt a tisztnek annyi lélekjelenléte, bogy lovát elrántsa a tátongó szakadék széléről és a pisztolyállK)z kapjon. Ekkor alulról, de a (közvetlen közelből gúnyos hahota hangzik fel, majd felismeri a cigány hangját, amint felkiabál: — A cigánynak nincs hazája, de a magyar pasztát nem árulja el. A magyar pusztáért él és hal a cigány. (Néhány lövés dördül el a hang irányában. De bogy céljukat tévesztették, az kitűnik' abból, hogy az éles gunykacaj visszbangszerüein hangzik fel a titokzatos mélységből. A tiszt dühösen káromkodik egyet és parancsot ad a visszafordulásra. Amíg a cselekvés órája jön. — Tábori levél Boszniából. — Déli harctér, 19.15. május 20. Jámbor civil koromban (olyan rég 'volt már, begy alig emlékszem rá vissza) azért szerettem a naggyakorlatot, .mert változatos volt. Nap-nap után más vidék, más falu, más emberek. Ebben a változatosságban fokozott részünk van a déli harctéren. A .mi derék népfölkelőirlk ugy kezdik ismerni Bosznia minden zeg-zngát, akárcsak odahaza volnának. Igaz, hogy a lehetetlen nevü, nyelvtörő tanya és faluneveket magyarositva ejtik ki, de azért mégis megtanulják. Olyik bakánk azt is megfogadta, hogyha haza kerül, .a kedvenc lovát emlékül elnevezi az egyik" falu nevéről. Bizony, lia. aJbáboru be lesz fejezve, az itteni lakosság bálát .mondhat majd annak a sok derék magyar bakának, ki a pihenés rövid idejét is arra használta fel, hegy ezt a kopott, rendetlen falukat megszépítse. A mi bakáink pedig örömmel fognak a segítés ik'ulturm uuká jáilioz. Közös, válvetett munkával történik (mindez. Köztünk, tisztek között van sokféle civil foglalkozású. Van köztiünk egy gazdatiszt, egy végtejen ügye®, tevékeny ember. A pár heti nyugalmat felhasználja arra, hogy az itten lakó törököknek segitsen a gazdasági munkában. Egy csomó bakánk víg énekszó •mellett az árpát csépeli, .majd zsákokba tölti. Az ökröket kölcsön adtuk a törököknek. Azoknak vau valami szerencsétlenül primitív faekéjük, az Ökröket elébe fogják s ugy szántanak. *" • • ' Pár nap .múlva azután nagy köszönettel szolgáltatják vissza a török atyafiak az ökröket, — Fála, goiszpodi (köszönöm uram) s ujjaikat homlokukhoz emelik, (ez a köszönés jele.) A pokolian sáros utca közepén bakáink hatalmas kövekből erős járdát készítették, a sárt letakarították két oldalt beültették az utat fenyőfával, melyek zöldje az utcát.barátságossá, kedvessé teszi. Gazdatiszt kollegánk csináltatott melegágyakat, maholnap már eszünk .a bevetett retekből, hagymából'. A földeket bakáink felásták, burgonyával bevetik, az utakat rendezik, trágyázzák a földeket. Egy néhány bakánk most ép a szilvafák összefonódott s elszáradt ágait nyesegeti le. Én meg szakértői tanácsokat adok nekik. Nyesegetés közben megszólal .valamelyik: — No, de reméljük főadnagy ur, a szilvát nem mii fogjuk leszedni. -^Persze, hogy nem, ifiiuk. íMi már a hazaiból fogunk lakmározni. A kis (házikók elé padokat készítünk. Az egyes házikókban, melyeket ,jkutyák"-nak nevezünk, vagyunk mi is, a legénység is itt bekuvártélyozva. Két pirinyó szolbácska egymás mellett, ebből áll a palotám. Az egyik szobában lakik 3 érdemes' (házigazdáim, Agics Szála. Agics Muráik és Agics Noria; minthogy el-clfelejtem nevüket, ivalalmi gyermek koromban tanult néven szólitom őket hol Szuíejman, hol Mohamed, hol máis török néven, amit ők harátságs .mosollyal csak megértenek. Mert beszélgetünk is egymással b megértjük egymást valahogy. Mi itt Boszniáiban leghamarabb megtanultuk a „dobro" szót. Annyit jelent, mint jó. Rájöttem arra, hogy ezzel az egy szóval kitűnően lehet törökül, horvátul az itteni lakókkal beszélni. Az öreg próféta szavaira irá mondom minden mondatára, hogy dobro. Mire az öreg majdnem földig hajol. Megkínálom cigarettával, amire felragyog az arcra s azóta mindennap kijár minden liázigazd álltnak egy'-egy cigaretta. Kora reggel már örömmel köszöntenek, 'mondanak valami rigmust törökül, én felelek .magyarul s kölcsönösen .meg vagyunk egymással elégedve. Szobámat, bal velem együtt .egy biiidapesti bankigazgató kollegám, bajtársain lakik, persze rögtön kimeszel tetteim Áisös Józséf líd.vari meszelőssel. Ez az A sós Jóska,, kinek odahaza hat apró rajkója van, a századunk cigánya s hogy mindig panaszosan emlegeti, hogy nincs hegedűje, melyen nekünk egy pár szép nótát elhúzhatna, másik tulajdcűságai a 'vályogvetés alapján kineveztük udivari meszelősnek. Ha Valami uj helyre érkezünk, az ö kötelessége a lakást kimeszelni, Honíiatl vesz meszet, meszelŐl — ez az Ő családi titka murád, — de lakásunk másnapra hófehér. De csak az est beköszöntéig. Mert másnap már a fehér falóin, ott van a hadi disz, az éj folyamán megjött látogatók kiontott vére. Üde, ifin vérünkre csapatosan törnek éji látogatóink s szivjáik lankadatlanul vérünket. & e derék állataik ott vanuakmindeniitt » bizonyosan sokát csüklauak, mert bakáink hazairott leveleikben ugyan sok beesuietkértő kifejezés kapcsán emlékeznék még róluk. Én visszaadtam a vizitet házigazdámnak. No, a 'boszniai végrehajtóknák kevés dolguk akadna a falu lakóinál. A szobában semmi, de semmi bútor, pár török szőnyeg a földre terítve, azon alszanak, itt ugyan könnyű dókig az apósnak a vő részére a berendezést beígérni. Az egyik bakám, ki ép tisztiszolgámnál volt vendégségben, vállalkozott horvát nyelvtudománya segélyével a lolmácsi szerepre. — No, emberek, — kérdem, igaz-e, hogy nektek több feleségetek is lehet? Felelik, hogy igen. — Hát nektek hány van? — Egy, egy, — felelik. — Miért nem vesztek el többet, ha Allah megengedi, — kérdem. — I jedam idős — (egy is elég) feleié erre szomorú arccal a 70 éves Agics Szála, akit ugy látszik, egy hosszú élet tapasztalatai bírtak erre a kijelentés megtételére. — Hát hol van az asszony — kérdem. — Azok ... ban. (égy jó távol nagyobb város) vannak. Dictum, factum, kiderül, hogy .a török asszony is ingatag lehet, ha eldugdossák elölünk, s mi Il-od osztályú öreg népfelkelők ®b®®bbsbbb®®b®b®0| [|] URANIA Színház g Telefon 872. Vasárnap, május hó 30-án Kínai történet Fantasztikus büntigyi dráma 3 felvonásban. Amerikai életkép 2 részben. HADI HÍRADÓ. aktuális felvételek. ® Előadások El jjÜ vasárnap 2 órától folytatólag j|j Ej Gyermek jegyek csak az első ® g előadásokon érvényesek, jjj abbbbbbbbbbbb®®®® 0000000000000000 a ® ® 0 0 E E E VASS MOZGÓ-SZÍNHÁZ TELEFON 807. Vasárnap, nagy sláger — műsor. Psylander felléptével. Repríz 3 §1 ® Nordisk dráma 3 részben. 0 0 Nagy csata-kép. ® (8 b 3 felvonásban. 0 b 0 0 Folytatólagos előadások ® 2 órától. g E1BBBBBEBBBBBBBBE1B