Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-27 / 125. szám

2 DÉLMAG YARORSZ A fi Szegeid, 1915. május 27. vonalat igyekeztek ágyútűzzel megrongálni. Az ellenséges flotta Ancona ihadikikötő előtt lliajnaii négy órakor már ott volt és borzalmas tüzelést nyitott. Az osztrák-magyar flotta itt tizenegy hajóból állott. Palából jött, több száz kilométeres utat tett meg, anélkül, hogy olasz hadihajóval találkozott volna, avagy támadási tervéről csak sejtelmük lett volna. Csupán Velencében •őrködtek a rejtett ütegek mellett, melyek az itt harcba kezdett léghajókat ágyútűzzel támadták meg. Anconánál a flotta a tüzet a kikötőre és pályaudvarra irányította, a tüzelés több mint öt óra hosszáig tartott. Öt lokomotív megsérült, valamint a rakpart is megrongálódott. Egyidejűleg imáislik, óriási hajó Sinigaglia ésl Ancona közt a vasutat lőtte; több vaggon porig égett. Chiasso: A Corriere della Sera, mely előbb olasz tengeri sikerről hazudott, később rendkívüli kiadásiban számolt be persze tendenciózus beállítással az osztrák-magyar hadihajók akciójáról. A milanói lap beismerte, hogy Porto-CivátainoVa és Recanati közt a vasuti vonal megsérült, Anconában pedig vonatot eltaláltunk. Lugano: A partvidéken a károk igen nagyok. Az olasz flotta nyugaton marad? Lugano: Olasz tengerészeti szakértők határozatlanok, vájjon az olasz flotta belebocsátkozzék-e nyílt harcba, lemosván a lissai szégyent, vagy angol példára a flottát a nyugati partvidéken biztos helyen 'koncentrálják, tiirve á magyar-osztrák flotta tániadésait a nehezen védhető partokra. OLASZ—FRANCIA VEZÉRKARI ELLENTÉT. Genfből jelentik: Cadorna, az olasz vezérkari főnök, tiltakozik az ellen, hogy a Champagneba küldendő olasz csapatok fölött a franciák vegyék át a főparancsnokságot s igy az olasz vezérkart háttérbe szorítsák, illetve a franciák alá rendeljék. Az ellentét okozza, hogy ezkíeig olasz csapatok még nem indultak el Franciaországba, holott a terv az volt, hogy több százezer embert is a francia harctérre dobnak, hogy igy törjék át a német frontot. A konfliktus kiegyenlítésére Viktor Emánuel király és Poincaré találkozna fognak a határon. FLÓRENCBEN A FŐHADISZÁLLÁS. Luganóból jelentik, hogy az olasz udvar, Viktor Emánuel királlyal az élén, székhelyét áttette Flórencbe. Firenzében van különben a főhadiszállás is, valamint a Vöröskereszt legfőbb vezetősége. Tartalékos és sorkatonaság összeütközése. Zürich-svájci lapok a határról jelentik, hogy Turinban a bevonult tartalékosok csapatai tüntetve, a Salandra-kormányt nyíltan szidalmazva vonultak át. Milanóban pedig a bevonult tartalékosok súlyos függelemsértést követtek el tisztjeik ellen, ugyanynyira, hogy az aktiv katonaság lépett közbe. A tartalékosok ellenszegültek, sok súlyos sebesülés történt. LÁNGBAN ÁLL EGY FRANCIA DÓM. A néniét tüzérség heves ágyúzása következtében a leimanchei Nőire Dame de la Cou r tore müivész'íöntétiie'lii11 i m eívtízet esség ii templom lángokban áll. A tovább harapózó tűz a prefekturát és a .muzeumot nagy veszéllyel fenyegeti. JAPÁNIAK A BÉKÉÉRT. Tokióban az összes képviselők egyharmada a parlamenthez indítványt nyújtott be, hogy Japán barátságos viszonya az összes európai államokkal helyreállittassék. Japániak a békéért. Portugáliában a zavargások isimét kiujultak. A városokban fegyveres bandák garázdálkodnak. Orosz ultimátum Romániának. Bukarestből jelentik nekünk: Oroszország és Románia között semmi egyezség nincs, nemkülönben az entente többi hatalmaival sem s a diadalmas muszkák — lásd Hörer jelentéseit — annyira vakmeröek nagy sikereik után, hogy inognak a kapott vereségektől és megmentő után szaladgálnak; ezt is olyan kifogástalan orosz impertiueuoiával teszik, mintha még parancsolhatnának akkora cinizmussal, hogy még a muszka pénzen tartott bukaresti „Dimineata" is megsokalja. Nevezett lap szombati számában ugyanis azt irja, hogy a román kormány köréből azt a hirí kapja, miszerint az orosz kormány egy jegyzéket küldött a román kormánynak, melyben azt mondja, hogy még egyszer és utoljára fölkéri ai román kormányt, hogy végleg határozza el, mily álláspontot foglaljon el a jelenlegi európai koncertben és haladéktalanul vegyen részt a háborúban. Mivel még nem akadt olyan állam, mely szorult állapotában maga ellen hívjon fel valakit, tiszta dolog, hogy ez Románia fölkérését jelenti, hogy harcoljon a hármas entente oldalán. A muszkák annyi sikerei után érthető is, de hogy ezt ultimátum formájában tegye meg s azzal megtoldva, hogy ezt kívánják az entente többi hatalmai is, oly kétségbeesett állapot és egyszersmind oly szemérmetlen pózolás a pusztulás küszöbén, liogy nem csoda, hogyha a kibérelt lelkiismeret is felmordul ezen. A „Dimineata" igy akarja szépítgetni kancsukás gazdája orcátlanságának határtalanságát. „Az oroszok türelmetlensége és intrazigenciája kényes helyzetbe hozta az oroszok szövetségeseit, az angolokat és franciákat, akik számolnak azzal, hogy nem ily módon lehet rávenni Romániát, hogy elhatározza magát." Ezen cikkben mondja el ez a finom újság azt is, hogy „Oroszország tudni sem akar a románok követeléseiről" A kormány köréből kapott szenzációs leleplezés hatását jellemzi mindenekelőtt az, hogy maga a lepénzelt újság is feljajdul a muszka erőszakosságon, azután az, hogy becsületes ellenzéki lapok azt mondják, hogy a román kormánynak nem szabad megengedni, hogy bárki is, még Oroszország se alázhassa meg ily fenhéjázó módon, pláne Romániát. Áruló az, aki a nemzet nagy ügyétől a mai napokban megvonja támogatását s nincs miauién erejével azon, hogy a második hadikölcsönnek minél teljesebb sikere legyen. , /F-^A?:"' 2 f a" vU 'uuí pyníirckeiL ''rjy-r "WjC \jfet a s/iootfr jtt/ 'Í7c>pen>i0j> \ | $tnileges ^mmíá?umok d fu'fneteároétécd fl/oybtit területek G YA H /.'A.r lam'iAí* jjyjj.íJK