Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-23 / 121. szám

6 DÉLMAG YAROR SZ A G Szeged, 1915. május .23. Ha háborúnk lesz Olaszországgal. Elmondotta Rádl Ödön, a Petőfi-Társaság tagja. — Hatszor jártam Olaszországban, a melyért már diákkorom óta rajogtam. A leg­több időt Toscanában töltöttem. 1871. őszétől a következő év májusáig laktam Pisában. A ütteratura iránt érdeklődő magyar embert különben is magnetikus erővel vonzza magá­hoz Fel ső-It álfa. üane és Petrarca 'földje. Ez a föld egy időben Ausztriához tartozott és II. Lipótot annyira szerették és tisztelték az ola­szok, hogy 'még életében szobrot emeltek neki. Legutóbb négy év előtt jártam Itáliában és eli ke-Ili ismernem, Ihogy a! néphangulat ott az utolsó évtizedekben mindig a hármasszö­vetség ellen nyilatkozott. — Az utolsó pár hónap eseményei, Itália örökös ingadozása ugy hatott rám, mint mi­kor valaki rájön, hogy régi ideálja, akiért egy félszázadon át rajongott, — közönséges bes­tia. 'Nemcsak a föld, a művészeti és termé­szeti szépségek kötöttek Olaszországhoz, ott nyertem! vissza egészségemet, hallgattam a büntető jogtudomány korifeusait és sok jó­barátot szereztem. Antonio Fogazzaroval, a nagy .regényíróval évtizeden át leveleztem. — A haditudomány okihoz, a sztratégiá­boz nem értek. De a helyszínen szerzett ta­pasztalataim alapján az a benyomásom, hogy a monarchia határai teljesen meg van­nak védve minden olasz részről jövő táma­dással szemben. iNagyon sokat jártam az al­pesi határ vidékén, az örök hóval fedett be­gyek tövében és ha nem is egy katonai szak­tekintély aiutencitásávali, de meggyőződéssel mondhatom!, 'hogy a helyenkint négyezer mé­ter magas hegylánc megvív hatatlan. — 'Akkor is meg volt erősítve a 'határ, a mikor én ott jártam. A folyók felső völgye t mi uraljuk és (láttam azokat a hétszeres Sper­íort'okat, amelyek ellen meg sem lehet kísérel­ni a támadást. Trieszt is csak Cormons felől közelíthető meg, de a város fölött emelkedő erődből a mi negyvenketteseink és harminc és feleseink elsöprik az olasz sereget. Ame­lyik olasz hajó pedig oda merészkedik, az meg sem menekülhet, Olaszország felé tehát biztos a mi határunk. — .Az én képzelt (haditudmányom szerint csak Albánián üt vonulhatnák ellenünk az olaszok Szerbiába és a szerbekkel együtt Ma­gyarország déli határán támadhatnak. Ehez azonban legalább 800.000 olasz katona szük­séges. Ennyi embernek az Adrián át való szállítását a mi flottánk meg tudja akadályoz­ni. Igaz, hogy az olasz flotta 'számbeli fö­lényben van. De az angol és francia flotta ts fölényben van fölöttünk és mégis mi siilyesz­'tettük el a Leon Gambettát és a Courbet-t. Nagyszerű tengeralattjáróink, kitűnő ember­anyagunk paralizálják az ellenség számbeli fölényét. Hogy ha a számbeli fölény dacára az oroszokkal szemben is sókért arattunk, az olaszoktól nem kell félnünk. Tehát ha az ola­szok az Adriá:n át akarnak sereget szállítani, a katonákkal 'megtöltött nszályhajók javaré­sze nem fogja elérni az albán partot. — 'Az, én meggyőződésem szerint meg fogjuk verni az olaszokat. INagyon furcsán érzem magam, mikor ezt kimondom, mert soha nem képzeltem el, hogy valamikor mint ellenségek fogunk egymással szemben állani és magyar kardok és golyó olasz vért onta­nak. Fs ha gránátok fognak romlbadönteni ezer éves műemlékeket, ha a kultúrának pó­tolhatatlan monumentumai lesznek a tűznek, a pusztulásnak martalékai, az fájni fog ne­kem, -mint minden kulturembernek, de minden felelősség Itália kormányát terheli. — Hadvezetőségünkí számára nem je­lent nagy meglepetést Olaszország állásfog­lalása. A háború kezdete óta több hadtestet tartót lekötve az olasz határ, hallom, hogy nagyszerű védmüvek épültek. A változás mindössze az, hogy egy hadseregünk, amely eddig pihent, most harcolni fog. — A mi kipróbált hadseregünknek nem Kei 1 féln e az olaszoktól. Tanuja voltam egy nagy olasz hadgyakorlatnak és mondhatom, hogy fegyelmezetlenségével, rossz felszerelé­sével nagyon rossz benyomást gyakorolt re­ám. Azt mondják, hogy az olasz lovasság ki­tűnő. De a világháborúnak eddig lefolyt fázi­sai azt igazolják, hogy a lovasság szerepe nagyon jelentéktelen ebben a háborúban, — Olaszország, ha háborút kezd, nagyon ki fog kapni. — Ez a vereség csak kisebb jelentőségű csapás lesz Olaszországra ahhoz az óriási anyagi veszteséghez képest, amelyet Itália a magyar, osztrák és német turisták elmaradá­sa következtében szenvedni fog. Én többé nem megyek Olaszországba és más becsületesen érző magyar ember sem viszi pénzét abba az Itáliába, amelyben olyan keservesen csaló­dott, Bizonyos, hogy Ausztria és Németor­szág polgárai sem cselekszenek másképen. Ez pedig jelenti, hogv az olasz nép évente több száz millió iiráíó!, mondhatni exisztenciájá­uak alapjától esik el. Foglalkozási ágak jövője a háború után. — Szegedi szakemberek véleménye. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes probléma, amely unos-untalan fölmerül, vájjon háború után egyes foglalkozási ágak javulnak-e, vagy romlanak. Szegedi szakembereknél mun­katársunk informálódott e kérdésben és sok-, hivatott ember meghallgatása után a követ­kezőkben összegezhetjük a várható helyzetet: A háború után egyes pályákon nagy lesz az emberkereslei, mig más foglalkozási ágak ,.osszabbodni fognak, még nehezebb lesz rajtuk a boldogulás, mint volt a hajdani békében. Ugy látszik, a hivatalnoki pálya a legke­servesebb lesz. Különösen a kishivatalnoki pálya. A háboru után — nagyon helyesen — kiszolgált altisztek és rokkantak nyernek al­kalmazást, különösen segédhivatali szolgálatra A magasabb képzettségen alapuló tisztviselői állásokra aránytalanul sokan pályáznak ek­zisztenciát vesztett ügyvédek, jogászemberek. De a részben rokkant katonatisztek közül is sok szakit a tiszti, fizikailag is nehéz pályá­val és a könnyebb tisztviselői életre tér. A kereskedői pálya is aránylag nehéz lesz, különösen kezdetben. Az ipari pálya viszont rendkívüli fejlődést követel, ha nem is minden egyes ipar ágban. Elsősorban a vas és fémipar mutat majd hallatlan föllen­dülést, valamint a technikai csoportok. A me­chanikai főiskolák favorizálása ajánlatos lesz. A kisebb építőipari képesítés is biztos, mond­hatni kitűnő ekzisztenciához segit. Legjobb dolguk aránylag az ácsoknak és kőművesek­nek lesz, különösen olyan vidékeken, melyek háborús területek voltak. Szakkörök vélemé­nye az, hogy épitésznek és tervező rajzolónak hosszú ideig netn lesz megfelelő keresete. A tanári és tanítói pálya kivételes len­dületet vesz. Sok tanár ós laniló halt hősi halált, sok a sebesült, s >k a rokkant közti­lók. Másrészt az állam kivételes gondot for­dít majd az ujabb nemzedékek képzésére, több főiskola, elsősorban gazdasági és ipari iskola nyílik meg. Ila tekintetbe vesszük még azt a históriai tényt, hogy háború idők után a gyermekek száma rohamosan emelkedik, ugy érthető a tanári és tanítói pálya lendületes fejlődése. Az orvosi pálya szintén kedvező lesz boldogulásra, mert igen sok orvos áldozatul esik a frontokon és ragályok leküzdési mun­kájában, rendkívül megnő azok száma, akik állandóan orvosi kezelést várnak. Egy pálya azonban hihetetlenül megja­vul : a gazdasági. Kiválóképen a magasabb 8 ^0000000000000000000000000®®®®®®®®®! SZECSI bank- és váltó-üzlete hivatalos aláírási helye a most kibocsátásra kerülő 2 O U O-os magyar állami hadikölcsön kötvényeknek Jegyzések bejelenthetők az eredeti feltételek mellett s ezek mindazon kedvezményekben részesülnek,amelyeket bár­mely más aláírási hely nyújt Kívánatra : 80% előleg 5°|okamat mellett [• 0 0 0 ® [a 0 0 0 0 0 0 0 ® 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 000000000000000000000000000000000®

Next

/
Thumbnails
Contents