Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-23 / 121. szám

150 DÉLMAfíYARORSZÁG Szeged, 1915. május 27. Hadiállapotban O!IáétZürich, május" 22. Az itteni olasz konzulátus tudatja, hogy az olasz kormány egész Olaszországra kihirdette a hadiállapotot. Genfből jelentik a Neues Wiener Journal-nak: Az Agenee Havas közli, hogy az olasz hadsereg mozgósítása be van fejezve. Zürich, május 22. Hermában tizenkilenc gyalogezred van Összpontosítva hadilétszámban. Ezen csapattestek az olaszországi harctéren maradnak. Poppino Garibaldi egy tengerészcsapat parancsnoka lett. A Fremdenblatt jeleníti: Az olaszországi császári' és kifátlyi képviselők jelentése szerint ezek a legutóbbi időben számos inzultusnak voltak kitéve a lakosság részéről. (Május lfj-ig a legjellemzőbb esetek a következek: Május l.Lán Gemuiban a tüntető tömeg betörte a cs. és kir. főikpiizuilátiis ablakait. 'Május M-én Barrihan a tüntető tömeg tíz percig köyekkel, dobálta q cs. és kir. konzulátus épületét. Csaknem minden ablak betört és a címereket többször eltalálták. Ugyancsak 'május 1'4-én Qatgnldbcm a cs. és kir, alkonziU'íátusinak a címerét a tüntetők tintával bemocskolták. Brindisiben ugyanezen a napon a cs. és kir. ailikonzu'látus ügyvivőjét hivatalos útja alatt a Ciroqlo Cittadino előtt magasabb társadalmi körökbe tartozó személyek a legközönségesebb módon szidalmazták. Mölfetfában a cs. és kir. alkoozulátus épületét és cimerét a tüntetők kövekkel és tintatartókkal megdobálták. A tüntetések május 15-én megismétlődtek. Ez alakoiamma! a tüntetőik az épületről a cimert és zászlórudat leszedték, helyébe olasiz lobogót tettek. Az osztrák-magyar címereket diadallal 'hordták körül a város utcáin és azután a tengerbe dobták. Május 15-én Brindisiben a cs. és kir. alkonzulátus cimerét tintataríókkal megdobálták. Az alkonzulátus épületének egy ablaktáibláját bezúzták. Május lé-én Ariconában a tüntetők kővel megdobálták a os. és kir. alhonzulátus cimerét. Konstatáljuk a tényeket, amelyek kommentárt nem igényelnek. • oí i; .yv.y . .-n ya/*:u n i u >11-1.iu*r • •• • VELENCE — HOLT VÁROS. Trieszt, május 22. A Biídapesi Tudósítónak jelenti egy alkalmi tudósi tója, aki most tért vissza Velencéből: Az osztrák-magyar kolóniának az a töredéke, amely még Velencében időzött, tegnapelőtt p főkonzu'l utasítására elhagyta a várost. Velence mosi már a holt város benyomását kelti, pedig más években ilyenkor a szezon örömeit szokta élvezni. A lagúnák városa elnéptelenedett. Számos magyar és osztrák szállodatulajdonos, aki sok éve lakott Velencében, becsukta hoteljét és elutazott. Az idegenforgalom egészen megszűnt. beszélni sem lehet ró;la. A lakosság a legnagyobb nyomornak néz elébe. Az olaszok sem tartják nyitva üzleteikét s m.ég az élelmiszer-boltok jó része is csukva van a behivások következtében. Olaszország berendezkedik a háborúra. Róma, május 22. A kapitólimnon Colonna herceg elnöklete alatt nagygyűlést tartottak, amelyen megalakították az olasz háborúval kapcsolatos teendők elvégzésére a bizottságokat. A liadsegitő bizottság elnöke maga Colonna herceg lett. Azonkívül megalakították a kórházi, népjóléti, pénzügyi és a hadbavomdtak és háború által érintettek támogatására alakult bizottságokat. A bizottságok élén a társadalom és a pártok vezetői állnak. A franciák nem bíznak a helyzetben. Berlin, május 22. A Tagliche Rundschau jelenti Parisból: Nagy feltűnést kelt itt Herbette cikke, amelyet a Petit Journal tett közzé. A cikk, amelyét a cenzúra félig törölt, meghagyott részében is világosan mutatja, hogy szerzője nein nagy véleménnyel van az orosz hadsereg sztratéglai értékéről. Óva int nagy győzelmi reményektől és kizártnak tartja, hogy a jelenlegi katonai helyzet Olaszország beavatkozása folytán teljes vagy akár csak részben is átalakul. Ellenkezőleg, előkészíti a közönséget arra, hogy legalább is az első idődén balsikerek várhatók. CAVE SALANDRA. Genf, május 22. A Guerre Mondiale c.ithü genfi lap Itália magatartásáról igy ír; Az olasz kamara könnyű szívvel szavazott a háború mellet.. A szavazás frenetikus lelkesedése, az utca deliriuma, mindez élénken emlékeztet az 1870. jnlius tizenötödt<| Franciaországra. Az afajta enthuziazmus gyakran kiséríe a legkeserűbb csalódást. Cave Salandra! Óvakodj Salandrától! Talán megjön Giolitti órája is, amint egykor Thiers órája i$ megjött. HÁBORÚS GYŰLÉS NÁPOLYBAN, Genf, május 22-. Csütörtökön Nápolyban ajz egyetem tanárai és az ifjúság háborús gyűlést tartottak. Lubrioia és Mirando tanárok lelkes beszédet mondottak és önkéntes jelentkezésre szólították fel az ifjúságot, üochia rektor arra hivta íe' az egyetemi polgárokat, Í

gy a legnagyobb egyetértésben, békében és borúban dolgozzanak a haza megnagyobdúsáért. Gyűlés után az egyetemi ifjúság zöme a tanárok és a rektor vezetése alatt a Daníe-térre vonult, ahol nagy tüntetőtömeg csatlakozott hozzájuk és együtt haladtak kerpsztiil a városon', éltetve a királyt, a háborút és hadsereget. VIVIANI OLASZORSZÁGRÓL. Genf, május 22. Párisból jelentik: Vivian'i miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány az Olaszországgal valló tárgyalásról csak nyolc nap múlva fog beszámolni részletesen a kamarának. OLASZ HADI ZÓNA BOLOGNA KÖRÜL. Genf, május 22. A Journal de Geneve romái jelentése szerint a legutóbbi minisztertanács a háborús állapothoz szükséges összes intézkedésieket megtette a Bolognától északra az egész területet háborús zónának nyiívrínitőtta. ^ ^ j f í.ZÁRTÁK A TÁVÍRÓT OLASZORSZÁG BAN. Zürich, május 22. Az Itáliával való távirati összeköttetés tegnap délelőtt óta teljesén; megszakadt, A svájci lapok római tudósítóitól egyetlen távirat sem, érkezett, AZ OLASZ TEXTILMUNKÁSOK A HÁBORÚ ELLEN. Zürich, május 22. Ide érkezett hírek szerint az olaszországi textilipari munkásegyesiiletek, melyeknek kétszázezer tagja vau, továbbá a milanói keresztényszocialista textilmunkások szövetsége egyöntetű határozatot hoztak a háború ellen. A határozati javaslat még a „legjogosabb" háborút is az emberiség •ellen elkövetett bűntettnek mondja s kijelenti, hogyha a kormány hadat iizen, akkor általános sztrájkkal felel. PESSZIMIZMUS FRANCiAORSZÁGBAN, Genf, május 32. Hogy milyen a franci a nép hangulata, arra élénk világét vet aEeho de Paris legutóbbi számának egy cikke, amely a többi közt ezt 'mondja: A pcssimistáiknak ügyeimébe ajánljuk.ezt az igaz írendúst: — A polgárság pesszimizmusa egyenlő értékű azzal, mint amikor a bah:na megszii kii: a zászló alól. iMég azok is dezeintoreknak tekintendők, akiik kételkednek végleges győzelmiünkben, vagy atkiik ihcsszwnak tartják a liáibörut." ffii van a Zöldkönyvben, Rómából jelentik a Frankfurter Ztg.nak: A 87 oldalas Zöldkönyv közli azokat a diplomáciai okmányokat, amelyeket Ausztria-iMagyarrszág és Olaszország váltottak egymássá,1 éis mellőzi az entente hat almokkal való tárgyaláskra vonatkozó Írásokat. <4»>rIjan az első az a távirat, amelyet Sonnino A varrna 'nagykövet hez intézett, akituta-itbf t árra, hogy közölje a bécsi közös külügyminisztériummal, bogy Ausztria-iMagyarországrfalk .Szerbiában 'való előrenyomulása a hárihasszövetség 7. cikkében előrelátott eseményt provokál. A Zöldkönyv .második okmánya A usztriasMagyarország erre a közlésre vonatkozó elutasító válasza. Ausztria-iMugyarofcszáig deeemlrer 20-án kezdett, változtatni •magatartásán. Burián báró azonban feltételeket állit és kifogásokat tesz. Av-arna február 22-én azt táviratozta (Kómába, hogy ne okozzon csalódást, ha AiusztrialMagyarorsizág titokzatosságba burklózik. Burián báré március 9-én beleegyezik, bgy a hármaisszö vétség 7. cikke alapján tárgyalásba bocsátkozik Olaszország kárpótlásáról. iSunpjno előterjeszti föltételeit, amelyeknek azonnal hatályba kell lépniük, amit Burián nem tartott elfogadhatónak. Biiloir március 20-án Németország garanciáját ajánlotta föl, hogy a föltételeik a békekötés után életbelépnek. San nirjo erre kijelentette, hogy a tárgyalást ujra megkezdi, ha Bécs konkrét ajánlatot tesz. Gót nappal később Burián megtette ismert ajánlatát. Avarna herceg április 25-én azt táviratozza, .hogy Bécsben hiábavaló értekeziésekkel .foglalják le, mert nem hisznek borbolyain Olaszország háborús szándékában. Ennek következtében Olaszország' átadta Bécsben a hármasszövetség felmondását, Ebijén a,z okmányban kijelenti Olaszország, íícgy szövetségesi kötelességét hírén teljesítette, ole Ausztria-Magyarország ismert jegyzékét anélkül nyújtotta át Szerbiának, hogy Olaszországot erről előre értesítette volna és mérsékletre vonatkozó tanácsát meghallgatta volna. Ez vol a világháború kiinduló pontja. A Bailhán statuszlkvója meg lett bolygatva és olyan helyzet állt elő, amelynek hasznát egyedül Ausztra-Miagyarország látta volna. A szövetségnek ez a megsértése lehetetlenné tette Olaszországra nézve a jóakaró semlegességet. Azonban Olaszországban! még azon is fáradoztak, hogy helyreállítsák Ausztria-