Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-20 / 118. szám

4 DÉLMAG YARORSZ ÁG. Szeged, 1915. május 22. győződve, hogy akik tisztán jláttják a képet, a lokális és privát érd-ekek-ot- kikapcsolják ez­úttal és ném hangoztanak lokális sérelmet. Még a kukorica rekvirálása előtt a kormány két millió métermázsa tengerit igért oda Ausztriának. Ausztria még a békében sem •tudja -saját terményéből lakosságát ellátni: és a közjogi vonatkozásoktól eltekintve ezúttal, a parancsoló szükség irta elő, hogy ,segítsünk Ausztrián akkor, amikor íegyverbarátságban vagyunk és a háború legborzalmasabban az osztrák lakosságot sújtotta. Ekkor történt az, hogy a kormány a makszimális 21 koronáról felemeltté a tengeri árát 27—30 koronára az­zal a gondolatiak hogy ha már kivi-szik a ter­mésünket, hát jó pénzt- fizessenek- érte. Ekk-o-r három és fél millió métermázista b-ej-olenés törtcnt, noha az összes szükséglet ellátására hal niillió métermázsára vollt szüksége a kor­mánynak. A kormány ily-en körülmény közt ebendfilte a rekvirálásit. Ez olyan eredményei járt, hogy meg kevesebb kukoricát jelentet­tek be., mint előzőleg önként. A kormány ek­kor a végső eszközhöz fordult, mivel biztosi­ttania keM-ett azt a mennyiségei, ami' az or­szág lakosságának ellátására feltétlenül Szük­séges. Egyszerűén kiveíe'jie az egyes tör­vényhatóságokra, hogy mennyi -kukoricát kötelesek beszolgáltatni. Szegedet ezúttal a legnagyobb .jóakarattal kezelték. Csak tiz vaggon kukoricát vetettek ki Szegedre, nolAi itt- 25.000 métenmézisa termett. -Csongrád vár­megyére 1500, Vásá-rh-elyr-e 400 vaggicnt ve­tettek ki. Az- én hitem -szerint ebben az ügy­ben Szeged igazságtalan elbánásban nem ré­szesült, hanem a legnagyobb figyelemben. Szükséges., hogy -ezt a nagyközönség meg­tudja. -A háborúban mindönki szenved ós ile kell mondani a-z állatok táplálásáról -akkor, amikor emberekről van szó. Szabó -Gyula elmondlj.a, hogy azént ku­koricát. tehetne kapni, csak a makszimális árért nem adnak. iNem iis lehet a makszimális árat. fentartami akikor, amikor az lellárt piaci ár is'Cikka-1 magasabb. Iinditványidáiza, liogy ír­janak fel a kormányhoz és kérjék, hogy azokra a vásárlókra, akik makszimális áron fciíüli vesznek, a törvény büntető szankcióját töröljék el. Bach Jenő azt fejtegeti, hogy iku­& kor Icát nagy men-n-yiségben árusítanak más helyeken. -N-eki 'hetven vaggont .ajánlottak 44 koronáért. És ő kénytelen- is makszimális áron felül! venni, miivel a -lovai megdöglené­nek. A hatóságnak tenni- kell valamit. Ha a kormánytól nem tehet- az 'állatok részére ku­koricát kapra, akkor -o-t kéli venni, ahol van ős -olyan árion, amennyiért adják. Somogyi -Szilveszter polgármester anél­kül, hogy valakire is célzást tenne, azt sze­retné, ha senkise beszélne alap nélkül, hanem tárgyilagosan. A tárgyalások komolyságát zavarja, ha a, plénum előtt a hatóságot akar­ják épen. arra tini, hogy bűnös úton szerez­zen be kukoricát. Hisz elvégre törvényes .mó­don is lehet tengerit kapni, mert a kormány csak annyit -rekvirált, amennyi a. lakosság ellátására szükséges, ez pedig: az egész ter­més tizedrésze csak. Ebből aztán természe­tes, h-ogy nem adhat az áltat élelmezésére. Mot csak arról van szó, h-ogy sürgönyöz­zünk-e a miniszternek, vagy felírjunk. A fal­irat még ma elmegy, holnap megkapják. As-ür geoyt s-e kézbesítik -előbb. A tanács javaslatát el fog;i dásra aj ámlja. A közgyűlés Szabó Gyula közbevetett indítványának mellőzésével elfogad-ta a ta­nácsi javaslatot, amely -csak formailag kü­lönbözik Wimmer .képszerű indítványától. Mindenkinek kötelessége hadikölcsönt jegyezni! Félmilliárdnál többet jegyez­tek a második hadikölcsönre. — Szeged 2,35'hOOO koronát jegyzett. — (Saját tudósítónktól.) Az egész országban egyre növekszik az érdeklődés az uj hadiköl­csön iránt és egyre tömegesebben érkeznek mindenfelől a megbizások. A bankoknál min­denütt csak megfeszített munkával tudják a felszaporodott munkát lebonyolítani, miután a postai uton való jegyzéseken kivül igen te­kintélyes azoknak a száma, akik közvetlenül fordulnak a jegyzési helyekre. A nagytőkén kiviii a főpapok, íeslületek és hatóságok tűn­nek ki nagyobb jegyzésekkel, de lassankint az arisztolrácia is kiveszi a maga részét a hazafias áldozatból. A nemzetiségi vidékekről érkező jelentések szerint örvendetes érdeklő­dés mutatkozik, amely jóval nagyobb, mint az első kölcsönnél volt. A jf gyzések összege eddig Magyarorszá­gon jóvaL meghaladja a félmilliárdot. A leg­több bank azonban nem ad listát és jegyzé­sek közül is csak a nagyobbakat adja ki. — Minden jel szerint a második hadikölcsön az az elsőnél sokkal fényesebben sikerül. A külpolitikai szemhatáron föltünedező felhő csak erősebb lendületei adott a polgár­ság áldozatkész magatartásának. Ebből is meg­tanulhatják ellenségeink, hogy nálunk a nemzeti összetartás bevehetetlen acélfalára buk­kannak, amikor ellenünk törnek. A mai jegyzési eredmények közül a kö­vetkezőket közöljük: Változatlanul tart az az agitáció, melyet a hazafias püspöki kar a hivek megnyerése tekintetében megindított. Most Párvy Sándor szepesi püspök fenkölt buzdító szavak kísé­retében szöllilj i föl a hívőket a jegyzésre.— Ebben a püspök maga jár elől a jó példával, amennyiben a Leszámítoló Banknál 600.000 korona névértékű kötvényt jegyzett. Az Országos Középponti Hitelszövetkezet­nél az első napok eredménye mintegy 12 m iliő koionára lehető. — A Magyar Vegyé­szeti Gyárosok Országos Egyesületének elnöki tanácsa, mely már az első hadikölcsön kibo­csátása alkalmával is latbavetette erkölcsi te­kintélyét a jegyzés minél nagyobb sikere ér­dekében, most lelkes hangú körlevélben az­zal a fölszólitással fordul az emiitett egyesü­letek kötelékébe tartozó 160 iparvállalathoz, hogy viszonyaikhoz képest, lehetőleg minél nagyobb összeget jegyezzenek a második ha­dikölcsönre. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága 100.000 korona kötvény jegyzését határozta el. A Dunapentele rácalmási-nagyperkátai takarékpénztárnál Pajzs Gyula országgyűlési képviselő 300.000 koronát jegyzett. Pozsony város törvényhatósága ma rendkioüli közgyű­lést tartott. A pénzügyi-bizottság javaslatot terjesztett elő, mely szerint a város 200.000 koronát jegyezzen a hadikölcsönre. A javas­latot elfogadták. A Hazai Bank Részvény­társaság a második hadikölcsönre 2,500.000 korona névértékű kötvényt jegyzett. Fzen­kivül sokan nagyobb jegyzéseket eszközöltek a banknál. Nagyobb összegeket jegyeztek: A Magyar Bank ős Kereskedelmi Részvénytár­saságnál. A Központi Kereskedelmi Iparbank­nál, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a Magyar Földhitelintézetnél, a Magyar Al­talános Hitelbanknál, az Angol Osztrák Bank budapesti fióktelepénél, a Merkúr Váltóüzleti Részvénytársaságnál. Horvát-Szlavonországban is serényen folyik a második hadikölcsönre való jegyzés, melynek megkönnyítésére egy eszéki intéze­tet, a Horvát Országos Bankot is fölvették a hivatalos gyűjtőhelyek sorába. A zágrábi érsek pásztorlevélben hivta föl egyházme­gyéje papságát, hogy szószékről buzditsa a híveket a kölcsön jegyzésére, a mi minden horvátnak hazafias kötelessége. A zágrábi kereskedelmi és iparkamara is kölcsön jegy­zésre szóilitotta föl tagjait. A póterváradi vagyonközség most is, mint elsőben, 1 millió koronát jegyzett, az Unió gőzmalom száz­ezret, a Dráva gyujtógyár százötvenezret s a horvát-szlavón cukoripar százezer koronát jegyzett. Az első két napon 5 millió koro­nánál nagyobb összegre rúgott a horvát ós szlavonorszdgi kölcsön jegyzés. Szegeden nagy az érdeklődés, a nagyobb jegyzésekkel azonban javarészt várnak az egy napi kamattal is számoló emberek. A szerda délután tartott közgyűlésen maga a város 2,350.000 koronát jegyzett. Jegyezni lehet hadikölcsönt a főispáni hivatalban, a postahivataloknál, a Szeged­Csongrádinál, a Szegedi Hitelbanknál, a Kereskedelcr i és Iparbanknál a May- és Szécsi-banknál. aa<:39siES9Ki!iii>9ia«(iaaii9ai!aaiB»a9iaii:iii<»9eí!s> A képviselőház ülése. — Az olasz helyzet miatt elmaradt inter­pellációk. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén harmadik olvasásában elfogadlak a kúriai bíráskodás módosításáról szóló javas­latot. Ezután az interpellációkra tértek volna át. Az interpellációk között két érdekes akadt, mind a kettőt Apponyi Albert gróf jelentette be. Az egyik a külügyi helyzetre vonatkozott, amelyben az olasz kérdést akarta Apponyi ismételten kérdés formájában pertraktáltatni. Apponyi második interpellációja arról szólt volna, hogy a magyar jelvényeket neg­ligálják. Apponyi Albert miután Tisza Istvánnal tanácskozott, megbeszélést folytatott Rakovszky Istvánnal és Andrássy Gyulával. Ezután Polónyi Gézát kérette be Beöthy Pál elnök, akivel huzamosabban tanácskozott. Ugy Ap­ponyi, mint Polónyi megállapodtak az elnök­séggel abban, hogy azolasz kérdésre való tekintettel egyikük sem tartja meg interpellációját. Polónyi Géza azonban ezt azzal a feltétellel tette, hogy a Házat együtt tartják, amit a kormány és ellenzék meg­ígért. Beöthy Pál elnök 11 órakor nyitotta meg az ülést. A Ház harmadszori olvasásban is elfo­gadta a kúriai bíráskodásról szóló törvényja­vaslatot, amelyet most már a főrendiházhoz küldenek át. Az elnök javasolta, hogy miután a Ház nak tárgyalásra kitűzött ügye nincs és mivel a pünkösdi ünnepek következnek, a Ház leg­közelebbi ülését szerdán, május 26-án, dél­előtt 10 órakor tartsa és napirendjére a fő­rendiház üzenetének átvételét és további in­tézkedéseit tűzzék ki. Jelentette továbbá, hogy Polónyi Géza egy, Aponyi Albert pedig két interpellációját a mai ülésen nem terjeszti elő, hanem ezeket az interpellációkat az el­nökség engedélyével legközelebb, nem inter­pellációs napon is előterjeszthetik, mint sür­gős interpellációt. Ezután áttértek az interpellációk tár­gyalására. Prcszly Elemér elállott az interpellá­lástól. Rakovszky István a mai időpontot nem tartja alkalmasnak interpelláció tárgyalására ós ezért nagyon rövidre szabja mondani­valóját. Elmondja, hogy míg Ausztriában a harc­téri sebesültek hozzátartozói ingyen utazhat-

Next

/
Thumbnails
Contents