Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-10 / 85. szám

4 DÉLMAGYARÖRSZÁG, Szeged, 1915, április 10. A szegedi kenyér. (Saját tudósítónktól.) Húsvét is ellmtult, a nélkül, hogy kalácssütések lettek volna. Talán a legtöbb családnál felsóhajtottak, hogy Iste­nemi, lié.'év óta valódi szegedi fehércipót nem is láttam, nemhogy ettem volna belőle, viszont az ilyen sóhajra odatolult a másik is: — Ja, háboru van. Most, amidőn imár április közepét kezd­jük taposni, nyíltan is szólhatunk arról, mi­szerint akadtak olyanok is>, akik féltek, hogy áprilisig egy-két városban vagy vidéken, ke­nyérinség miatt saenved a nép. S a pesszi­misták különösen akkor aggódtak, amidőn még állami intézkedésről és élelmezési sza­bálycikról nem volt szó. Ma pedig, amidőn azt is tudjuk, hogy Szeged vidékén, egész Csongrádban és Csanádban; valamint a Dél­vidéken is gyönyörűen sarjad a vetés s a leg­szebb termésre Ígérkezik remény, hát ma, az igazi tavasz jöttén tudjuk, hogy sehol nincs és egy napig se volt kenyér ínség, a közélel­mezés kitűnően funkcionál és Szeged ugyan­ugy, mint a többi magyar város, hónapokra el van látva kenyérrel. Kiélheztetésrőf annál inkább nem beszélhet senki, mert hiszen rö­videsen tavaszi élelimieikkek is piacra ke­rülnek s a veteményfélék egyszerűen csodála­tosan fejlődnek. Legföljebb itt azt tesszük szó­vá, 'hogy a 'város zsíranyagjáról fokozottab­ban kellene gondoskodni, nehogy a zsíranyag ára ismét magasabb régiókba keltsen közré­mületet és haragot. A kenyérblokkokkal való élelmezés álta­lába bevált, de az üzlettulajdonosoknak és ki­szolgáló személyzetnek — különösen az első héten — rendkívüli terhet jelentett. Később azonban a közönség is megtanulta a leghelye­sebb vásárlási módot, a kiszolgálók is 'egy­szerűsítették a kezelést, egymás iránt biza­lommal dolgoznak s ma az a helyzet, hogy mindenki azt hajtogatja, Imiért nem a háboru elején kezdődött el a mai szokás? Mennyivel jobb kenyeret ennénk akkor. A kenyér jóságáról is szóljunk. Ugyanis ahány pékműhely, annyiféle kenyér, ímeg ma is. Egyik-másik pékmübelyböl rendkívül ízle­tes kenyér kerül ki, a másikból pedig majd­nem az ellenkezője. Tudniillik vannak lelkiis­meretes és szakmájukban valósággal művészi módon otthonos sütőmesterek, akik különféle keverési, kefe-tési és sütési próbákkal elérték a leghelyesebb módszert s bebizonyítják, hogy a kenyér, mert nem tiszta buza vagy rozske­nyér, azért még mindig igen Ízletes' marad­hat. A városházán a liszttel kapcsolatban pa­naszolták, hogy Szegeden nagyon sok olyan följelentés — rendesen névtelen — érkezik, a mely egyik-másik gazdát panaszolja, hogy eldugja a búzát, rozsot, kukoricát, lisztet. — Van olyan panaszos, aki azt állítja, hogy a tanyavilágban némely nagyobb gazda össze­beszélt egész szegény kisgazdával s utóbbinál elrejtette a gabonafélét, gondolván, miszerint a földhözragadtnál ugy sem keresik majd. Nem egy, de sok esetben megvizsgálták a pa­naszt, de bizony eredmény nélkül. (Igaz, hogy elrejteni t^nyfeg nagyon jól isisilkerüilhet.) Va­laki jövőben: csakis komoly ok esetén tegyen feljelentést, lehetőleg a nevével, hogy lássák, miszerint nem ártani vagy kellemetlenkedni akarásról van szó, hanem hazafias buzgóság­ról, mely a visszaélésen méltán botránkozik meg. Vaskereszttel és arany vitézségi éremmel kitüntetett szegedi pincér. (Saját, tudósítónktól.) Akik pénteken a szegedi Korzó-káivélházb a n megfordultak, déli­utáni kapucimerjük mellett nem közönség-es meglepetésben rószJesülltek. iA kávéház So­mogyi-utcai .részén egy Dallos József nrjvü pincér szolgált fel, akiinek mellét első osz­tályú német vaskereszt ékesíti. Először a kávéházi szerény untaugli­oliofc és az ott lévő katonák észre sem vették a dolgon, ímert a „Jóizsi", ®lki már a. Ibáiboru ©lőtt is a Korzóiban volt alkalm,adásban, most is épen olyan udvariasain hajlongott, mint amikor még nemi imént át a háboru ke­reszttüzén. Ruházata sem mutatott semmi különöset. Kifényesedett, fekete „imtanka­szmokingot" viselt, esak ia imélyen kivágott mellény gomblyukában látszott valami gya­nús fehér-fekete selyeim-szallag. Az egyik tisztnek tünt ifel a jellegzetes szailag és disz­kréten a ,kezébe vette és ráintott ©gyet rajta. Erre a Józsi pincér kebeléből, amely — ugy látszik — egy egész ember bős sziiviének szol­gái! rej'tékül, egyszerre ©.salk diszkréten elő­bújt egy kereszt al'aku, fekete vasrámába foglalt, fehér alapon, fekete írásos plakett, amelynek láttára a 'tiszt meglepődve kiál­tott fel: — Ni, hiszi ez a német vaskereszt! Tyü ha imég pedig az első osztályú vaskereszt. Józsi ,szelídem mosolygott és nyugodtan hágyta jóvá a ímegállapitást: •— Igein kreimássian, ez az első osztályú német vaskereszt. !A tiisztmák egyszerre imponálni kezdett a Józsi,, inert ő is küzdött hősiesen a német szövetséges oldalán ós neki a másod osztályú vaskereszt disziti gomiblyuikát. örömében egyszerre tíz koronát adott a derék Józsinak és kikérdezte, ho'gy történt az eset. IA Józsiit, természetesen más 'vendégek is mindjárt észrevették. iSzáijról-szájra adták tör­ténetét és a sok vendéig már amin érezte a fesiztelen felsőbbséget vele szemben, hanem a ile'lkek mélyén megrezdült talán egy csőn­des szégyenérzet ás: ez lelhet pincér, de ember­nek különb sokuknál. Józsi, Imiint ia kávidbáz élő (szenzációja, kisvártatva odakerült az újságíró asztalihoz is „és Igen csöndesen elmondta a históriát, amit itt közlünk: — A mozgósítás első napján Józsi ott­hagyta a kávéházat, letette fekete, elviselt szmokingját és másnap jelentkezett Miskol­con a tiizes száttnn .11on védgy alogezredmél, minit Dallos József őrmester. Néhány nap niulva már vitték az északi harctérire és ibecsztották a (tbóri icsiendlőiröklliÖE, ahol ímiiint .iúrőrpa­ranesincik iteilj'eisitet't szolgálatát Auffenberg hadseregébén. IAugusztus 26-ám magához hívatta. Dal­lost az Auffenberg sereg vezérkari főnöke 'és átadott neki egy nagyon fontos iráist azzal iá, paranccsal, hogy azti el Ikell vinnie a Krasz­nik ós Jjuhlin között működő 'Danki-féle se­reghez és át kell adui, akár élíve, vagy halva 48 óra alatt, magárnak ,a Ihadeereigparanicsnok­neJk, iRDankll tálbornckniak, 'a. saját kezébe, Dal­los az írást ijói elrejtette és százhúsz ember­ből lállló csapat élén azonnal megindult, hogy fontos hivatását iteljleistse. Ktié ut álott előtte. Vagy megkerüli az elŰeuséges vonalat és ak­kor elkésik, vagy pedig megkísérli az elő­őrsök vonalát áttörni, ami ha sikerül, ide­jére teljesitiheti a parancsot, Dallos ezt iaz utóbibi megoldást választot­ta, -Embereivel neki vágott az útnak és más­fél1 napig folytonos harcok között haladt elő­re. Már ma jdnem célhoz ért, .almikor nagyabb ellenséges erővel találta magát szemközt. Az oroisizck három gépfegyverrel tüzeltek a kis csapatra és mind ,a százhúsz embert ímeigsieke­•sütették. Dal,lest ekkor már négy golyó érte. Kettő a, tüdején, egy a combiján hatolt ke­resztül, egy pedig az arcán érte. A hős k'a­tona a földre rogyott, de a rábízott fontos fel­adat nem hagyta nyugodni. Eszméletét nem veszette el', hanem négykézláb, a földön csusizívla menekült. Sikerült neki tovább ha­ladtai, de az ellenség mégis üldözte. 'Amint a földön mászott egy ötödük golyó lis érte, mely azl altestébe hatolt. •Félholtan érkezett meg estére a kijelölt helyre, tizenkét órával előbb, mint a parancs szerint fcelletlt volna ott lennie. 'Csak ínég ainnylh ereje volt, hegy meg bírta mutatni, hol van elrejtve 'az lírás, aztán eszméletlenül terült él. Két 'bét multva a ravarusikiai kór­házban 'tért malagáihoz. Itt kapta ímeg először az első osztályú vitézségi nagy aranyérmet és nettn sokára a iDanfcll (hadseregével együtt mülköldő német tábornok köziben járására, — alki szemtanúja volt a fontos1 üzenet kézbesí­tésének, — az első osztályú német vaske­resztet. Augusztus végétől egész decemberig fe­küdt ia kórházban Dallos, később felülvizsgá­latra került és mint rokkantat a hadsereg kötelékéből végleg olboesájtották. Az 'arany vitézségi érmet, mint civil nem viselheti, de baivomt'a 30 koronát kap érte az államtól. A német vaskereszttel együtt pedig visszatért rendes polgári foglalkozásához és most mint egy hőshöz illik, az élettel folytatja tovább a küzdelmeit. F o g - K r é m „Tungsram" drótlágipák húzott dróttal Fél wattos Tungsramlámpák. Hosszú élettartam, csekély áramfogyasztás. Magyar gyártmány. Kapható minden jobb | •• Gyártja 3Z EgyCSÜH Izzólámpa CS • Csak a »™GSRAm" fel­szakmabeli üzletben. | villamossági részvénytársaság Újpest 4. i írással ellátott lámpák valódiak!

Next

/
Thumbnails
Contents