Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-10 / 85. szám

Szerkesztős ég Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Ety« seim ára 1» Elfér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12 — negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . K 14.­negyedévre K 7 — egyhónapra K 2-40 • Kiadóhivatal Kárász-utca • Telefonszám: 81. Egyes szára ára 10 flllér. * Szeged, ISI5. IV évfolyam 85. szám. Szombat, április 10. Az oroszok nem hisznek győzelmükben. Az oroszok egyáltalán nem optimisták. Athéni jelentés például ma hiriil hozza, hogy az orosz namességi egyesület minapi kong­resszusán, amely a németajkú orosz polgá­rok birtokainak kisajátítását követelte, Gur­ko V. I. a szláv problémáról igen nevezetes előadást tartott. Kifejtette, hogy a kisebb szláv államok függetlenségét fenn kell tarta­mi, de azt megkívánják az oroszok, liogy az összes szláv népek az orosz nyelvet fogadják el közös irodalmi nyelvnek. Az oroszok egyáltalán nem optimsáték. Sőt, pesszimisták. Aminek bizonyságára a Kreuzzeitung reprodukálja a Defence már­cius 26-iki számában megjelent pétervári tu­dósítást, amely közli, hogy Oroszországban anonim röpiratokat terjesztőnek, amelyek hathatós akciót sürgetnek, hogy a kormányt békekötésre kényszerítsék. A háború folyta­tása Oroszországnak nem fog hasznot hozni, mert lehetetlen Németországot és Ausztria­Magyarországot legyőzni. Hogy a kárpáti küzdelmek csak óriási áldozatokat követelnek az oroszoknál, ezt tudják már Russziában is és ez is hozzájárul ah,hoz, hogy ne bízzanak. A kárpáti harcok­ról Leonhardt Adélt, a Berliner Tageblattnaík a Kárpátokba küldött haditudósítója a követ­kezőket jelenti lapjának: Az oroszok Ho­monr»a irányában szeretnének áttörni. Az oroszok szélső jobbszárnya 3 havi fáradsá­gos küzdelem után mindössze néhány kilo­méternyi tért nyert a ikoniecnai s alsópago­nyi Zboró felé vezető utakon, anélkül, hogy Bártfát elérhette volna. A harc itt Rákóczi ősi vára előtt az ősi magyar hősiesség je­gyében folyt le. A mi fogalmaink szerint aránytalanul nagy áldozatokat, amiket az oroszok itt hozták, még felülmúlják azok a veszteségek, amiket azok a folytonosan meg­újított rohamok okoztak, amelyek az Ondava völgy ímentén Alsópagonytól és a duklai szo­rostól Sztropkó felé tolódtak el. Ezek a táma­dások, amelyek az ünnepnapokon -egyre erő­sebbek lettek, mindkét félre szükségessé tet­ték, hogy kelet felé -a lupkovi szoros vidékén a front kiegyenlitésére törekedjenek. E célra az -oroszok a Przemy-slnél felszabadult erő­ket használták fel, a mieink pedig önlként fel­adták a Cisna-Kalnicáig s Berecíhny-Gorneig kiitolt poziciókiat s az ellenséget a jól megvá­lasztott s előkészített poziciókban várták. Ennek következtében a harcok a Virava vi­dékén a Latorca egész felső völgyére kiter­jedtek. A számos véres külön akció s táma­dás által meggyengült s kimerült ellenség itt nem tudott megállani s különböző -helyeken állásaiból kivertük s visszavetettük ők-et; itt különösen jelentékeny részletsikereket értek el a beosztott német csapatok, akiknek kitű­nő magatartását őszintén elismerték a vitéz osztrák-magyar bajtársak. Ezeknek a rész­leteredményeknek kedvező hatása várható a nyugati frontrészeken. Az uzsoki szoros, va­lamint az összes keleti kárpáti szorosok a szövetségesek birtokában vannak. TISZA A FŐHADISZÁLLÁSON. Budapestről jelentik: Tisza István gróf a tegnapi napot a főhadiszálláson töltötte, on­nan utazott Bécsbe s ma este Budapestre. A BANKRÁTÁT LESZÁLLÍTJÁK. Bécsből írják: Popovies banikkormányzö az osztrák-magyar főtanácsának ülésére Bu­dapestre érkezik. Az ülésen a bankrátát öt és fél százalékról öt százalékra leszállítják. DÉ5Y ZOLTÁNNAK NYOMA VESZETT. Az északi hadiszállásról jelentik: Désy Zoltán orosz fogságba jutása március 24-én virradatkor történt. Támadásra vezényelte századát és túlerő ellen fedezte csapataink át­kelését a Dnyeszteren, majd utána ellentáma­dást kezdett. A rohamban ő is megsebesült, nyomaveszett. Kitüntetik. A legújabb Vörös Könyv. Ma uj Vörös Könyve jelent meg a mon­archiának, amely gyűjtemény és bizonyítja ellenséges államok nép jogsértéseit. Négy rész­ből áll és 145 okmányt tartalmaz, köztük dip­lomáciai funkcionáriusaink bántalmazásáról, magyar, osztrák, állampolgárok bruMizálá­sáról, nők erkölcsi üldözéséről, számos fény­kép a dum-dum lövegek okozta sérülésekről; 71 okmány a sebesültekkel való borzalmas bánásról. Katonák megcsonkításáról, igy a szerbek egyik huszáraltisztnek levágták alsó­karjait, másiknak két oldalt bevágták a mell­kasát s mellén kötelet húztak át, felakasztot­ták és alatta tüzet gyújtottak. A gyűjtemény befejezése az orosz bukovinai kegyetlenkedé­seiről szól. „Amit az orgyilkos urak akarnak." Bukarestből jelentik: Carp Péter, a vol-t miniszterelnök, á világhírűvé vált román poli­tikus — mint már -többször irtunk róla, — „Mioldoiva" cim-en lapot indított, ihogy a -rusz­szoifil törekvések ellen sikeresen küzdlhessen. Carp ugyanis, -meggyőződéses politikus és, igy jól -tudja, hogy Románia a középeurópai ha­talmak mellett találhatja meg a maga iga rí helyét. Filipescu és Take Jonescu, Romániának e minden szemérmet sutba dobó orosz bérencei -mindent megtesznek, -hogy -elnémítsák és az Epoca-ban erősen támadják. Az ősz politikus a „M-oldova" -m-ost ideérkezett számában erős hangon kel ki ellenfelei ellen, amelyben a han­got igazán nem válogatja. Már a ci-kk címe is sokat ígér: Amit az orgyilkos urak akarnak! Alatta -rögtön : Működik a titkos orosz poli­tika. A szenzációs cikk szövege a következő: Az „£poca"-t -újra hazafias róhaim fogta el. Azt lehetne hi-nn-i, h-ogy -epileptikus roha­mokban szenvedő -ember, aki vergődik, tajték­zik és összefüggéstelen szókat rebeg. Az ,,Epocá"-nál azonban a -rohamot akar­ják, -mivelhogy azt meg is fizetik. Igenis fizetik, fizetik! Hát azt hiszik, hogyha a lakáj gőgjével azt mondják, -hogy a „M-old-ova" az idegenek lapja, -talán -elhisszük, hogy -nem fogadnak el pénzt az oroszoktól, hogy minket inzultálja­nak. Az önök pártfogójának van-e pénze? Nos? Önök orosz eszközök. Aljas eszközök, a kik a legpiszkosabb szolgálatot teljesitik Oroszországnak, azt, -hogy provokáljanak, azt, hogy gyűlöletet szórjanak -a lábbal -tipo-rt rolmán- nép néhány védelmezőire, -melyet meg-' ejtett az -or-osz, melyet az öngyilkosság őrüle­tének szelétől űzött egész ország hagyott el. Oh! Önök hazafiak! Szánalmas, nevetséges színészek, akik vitéz Mihálynak képzelik mag-ukat s nem gon­dolnak arra, hogyha Mihály vajda kikelne a sírjából-, megrémülne látásukon. Mihály vajda! Szent név, a legszeren­csétlenebb vajda legfájdalmasabb képe, mely­re ma minden bohóc és minden őrölt hivatko­zik. Azonban határozzák el -már magukat egy­szer és vigyenek végbe -egy nagy tettet: önök, akik tegnapig más uton vezették ezt az orszá­got: önök, aki-k kinevették mindazokat, akik Erdélyt szerették, akik -ma meg az ország minden -zeg-zugát bejárják nevetséges- csapal­jukkal! Nem látják, hogy kimerítik 'és elbátortala­nítják az országot Ígéreteikkel, melyek soha be nem teljesednek, hamisan hangzó szavak­kal!, üres hitetlenségükkel? Szerencsétlen ország, mélynek emberek­re van szüksége és csak szinészeket talál ma­ga körül. Elképzelhető, miket Írhatott az Epoca, a bérenc Filipescu lapja néhai pártvezéréről,, iha Carp lapja, a M-oldova ily hangon -kényte­len irni' róla. l

Next

/
Thumbnails
Contents