Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-08 / 83. szám

Szeged, 1915. április 8. DÉLMAGYARORSZÁG. __ 8 Krautwald. Mindezekben a völgyekben forró volt a talaj a közelmúlt betekben. Mikor először lovagoltam! el Újbánya kisközség mellett, a vadásziaktól nemi ímesz­szire két igénytelen kereszt emelkedett ki a hóból — katonasirok. És amikor másodszor is megfordultam ugyanazon a helyen, meg­tudam a vadőrtől, ki volt áz a két hős, aki itt a csendes völgyben Őrök álimát alussza. Bécsi népfölkelők, egy hadnagy és egy zászlós. — Csapataik élén haladtak, amikor rájuk zud'ult és leterítette őket az orosz golyózápor. A zászlós rögtön meghalt, a hadnagyot súlyos sérülésével be tudták vinni a vadászlakba, de másnap ő is kiszenvedett. Egymás mellett fek­szik most a két bécsi vitéz, csendesen és né­mán, messzire a kék Dunától. Fejfájuknál a 'Kárpátok sötét fenyői állanak őrt, lábuknál pedig a Virava mormolja azt az őreik, egyfor­ma dalt, amelyet a Wienerwald patakocskája is dalol a vándornak. A két sírdomb fölé na­gyobb keresztet állíttattam és mindegyikre egy-egy csokor friss virágot tettem. itfcaaaaaEaaaaaaiiMtiaMaBaaBEaaasansaauaBaaanaaíí&SKaesi. Két levél a Kárpátokbél. A kárpáli harctérről írják ezeket: Kedves barátom! Huszonhat órai utazás után érkeztünk ide. Az időjárás jó, kissé esik a hó, a fagy gyönge. A Kárpátok nyúlvá­nyain vagyunk. Köröskörül erdő s az egész tájék nagyon regényes. Békében jó volna egy­szer ide jönni. Az erdők tele vannak vaddisz­nóval és szarvassal. Sőt medvék is vannak erre. Nem volna megvetendő egy takaros medvesonka, jól megfüstölve sokáig elállana. A talaj áhaában homokos. Tulajdonképen nin­csenek is utak. Követ lámpással sem talál­hatsz. Csak homok van mindenfelé és. a me­netelésnél ez nagyon kellemetlen, majdnem lecsúszik a csizma a lábunkról. Nagyon erősen kiépített födlözélkben. va­gyunk. 'Nem fázunk, miért éjjel-nappal fűtünk, a fa nem kerül itt semmibe. Szembe velünk, mintegy ezer méternyire, vannak az oroszok. Csak négy ágyútok van, azzal lövöldöznek, de inkább csia'k ugy időtöltésből, hetenkint 20 —24-szer. Az itteni apró „benszülöttek" kez­denek már kellemetlenek lenni. 'Reméljük azonban, hogy Zaeherlinnel és, más hasonlók­kal majd kiadjuk az utjukat. Máskor többet. Szívesen üdvözöl 'híved. Kedves Bátyám! Ez aztán az étet! Reg­gel hatkor elkezdte tüzérségünk a táncot. Mi voltunk a középen, jobbra-balra tőlünk három üteg. Mögöttünk a nehéz ütegek. Micsoda zaj, recsegés, ropogás, reszketett a levegő s a föld1 mintha ingadozott volna. Két óra hosz­száig tartott ez a pokoli förgeteg. Délután há­rom támadást kísérelt meg az ellenség, de minden eredmény nélkül. A humorunkat seim vesztettük el, mert gondold csak meg, mit szólnál 'hozzá, ha a lakásodból naponta két­száz vödör vizet kellene kimerned, hogy lak­hatóvá tedd. A mi lakásunk körülbelül hat négyzetméter nagyságú területen van. Ezt na­ponta háromszor ki kell merítenünk s vigan tessiik ezt, mert a franciák egész nap merit­getnek. A viz csatornán folyik azután el, egyenesen az ellenséges lövészárkokba, mert olyan utat csináltunk neki. Poikoli örömünk telik aztán abban, hogy az ellenség egész nap kénytelen a vizet merni. Nemi valami keresz­tényi dolog, de hát háborúban ez is szabad. HÍREK oooo Tamássy. — A przemysl-i hős sereg parancsnokának életéből. — Tamássy. Mii .legendák járhatnak róla Przemysl ­ben? Itthon nagyon szerették. Mióta a sajtó -maga figyelmeztette a közöttiséget, hogy nem minden ugy van, ahogy irva van, eizt is le­hetne, szabadna el neim hinni. De ez igaz, bár igen n'aiiv ós tüskés az u,tjia, miiig katonáik közt hozzájuthatni e pár soros igazsághoz. De a bajtársai mesélnek. Rajongás, tisztelet min­den hangjuk róla. iLellkieseid'nek a nmesiszi 'hő­sért, közösségiét tartamiak vele, családijuk ő. Különös, az dlőlléptetéséít, a rendjeleit sorba, időrendbe, ©gy lélegzetvételre mondja el a régi segédtisztje, így: Fcgarasi Taimlásisy Árpád született 1862­ben, 'végezte a wiener-neustadti feaitonia isko­lát, kiüjön mint hadnagy, k:is malgyar váro­sokban szolgált éveikig. Nagy karrierje 1902­ben kezdődik, aimikolr mint vezérkari őrin'agy Bécsibe, a király katonai irodájába kerül. 1903-iF) an alezredes lesz, ugyanott innen ez évben a vezérkariban való megtartása mel­lett csapatszolgálatra rendelik. A soproni 18. lionvédgyalogezred 2-ik ^áisizlóalij parancs­noka volt, 1904. szeptember 7-én a IV. ügy­osztály vezetője lesz. 1910. október 25-óm lesz tábornok, 1913. noveimíber 2-án altábornagy. 1914-ben a VII. osztály főnöke lesz a hadügy­iül ni sz ter i u'mbara, Bécsiben. Megkapj a egym ásután a III. osztályú vaskoronarendet, katonai érdemkeresztet, III. osztályú spanyol királyi katonai érdem­keresztet, a Lipót-rend lovagkeresztjét, a Ferencz József-rend. középkereszitjét a csil­laggal, a Siginuim Laiudiislt fehér szalagon, te­hát hadi szolgálatért, az eizüst udvari jubi­leumi emlékérmet, a Máltai lovagrend ne­mesi keresztjét. Nagy szolgálatokat tett, kitűnő szervező volt._ Anni pompásan bevált a Ihonivődsélgnéll, mind az ő munkája. Tevékeny, aktiv, kezde­ményező szelleme reorganizálta a régies szel­lemet. Mint a hadibiztoBsálgi kar főnöke, a katonai felszerelés és rulházás körül' nagy­szerű ujitásclkat müyelit. Gyűlölte a lustát, a frázismondiót. Maiga naip cin kint biz órát dol­gozott, Ö szervezte a gazdászati tiszti hiva­talokat ez csak az ö révén van a honvédek ­nól, a közösöknél iniimcis1. Eredménye, hogy nem kell a kapitánynak a raktáriba menmii uj bakancsért, ha a katonának elrongyolódik a bakancsa. Ez a hivatal nagyszerűen bevált. Tamássy szerette a sportot. Sokat vadá­szott, állandóan két kutyáival járt. Sokait uta­zott, Vannak tiszt.társainál levelei Albániá­ból, akkorról, amikor Albánia már forron­gott, Sorba a leveleik Dnirazzóból, Korfuból, Meissinálból. Sclkat bolyongott a tengeren. Volt. yntíhtja, kis imotoircsóniakoin ibebarangcil­ta az Adriát. A feleségével. Gráci nő, nagyon szép, harmonikus lóLetaf éltek. Nagyon jó isti­lusa van. Látni a levelező lapokról, amiket a körülzárt Przemy sülből jimttátott Peisitre repü­lőgépen. Pilóta hozoítt a várból újévi köszön­tést barátainak. Kéretlen sürgönyök is jöt­tek, szép, bő levélek. Igy, egy ilyen novem­ber végléin: „Jelentem, hogy kiválóan jlól ér­zem magam, büszkén vezetem csapataimat az ellenség elé. Elébb egy friss tábori harc­ban, a második lembergi csatában, Przömysl várának védelmében, éjjel-nappali harcban kifáradt seregemmel 'iitt kirohantam, amiéiy kirohanás minden egyes mozdulata oszlopos sarkköve a magyar honvédek dicsőségének." Tamássy.nak nem kelet voltra menni, ve­zérkari szoülgálattételire 'Volt rendelve. De át­vette a 26. haditest parancsnokságut szeptem­berben. Októher elélj© óta a harctéren van. Az ellenség előtt ivalló vitéz imiagatartásáért 'kapta már a 'harctéren, a ihadlidisziitményes II. osztályú vaskoronarendet. Tamássy nagy estély eket adott Lánchíd ­utcai lakásán. Udvari légkörben élt sokáig, magával hozta az • udvar szokásait. Gyöngéd ós lekötelező vollt, senlkii ise hitte kívülről vas­kdíhónysiágót. Tiszttársaival a végtelenségig szeretet­teljes' volt. Ha szérűiére ment, messzi honvéd­kerületekbe, négy-öt napig távol vollt. Amint megérkezett, feszes haptáklban álUtva, aiz ajtó­ban jelentette kapiitány-segédtiilsztjéniak: — Áfásan jelenitieim bevonulásomat! Bevonult a históriáiba is. — Április 11. Április 11-én, mint a ma­gyar törvényhozás által „az 1848. évi törvé­nyek megalkotása emlékének megünneplésé­ről" szóló törvényben elrendelt nemzeti ün­nepen, a Szeged-rókusi római kat'holikus t'elm­ploimiban délelőtt 10 óraikor ünnepélyes' szent mise lesz. — Személyi hir. Dr. Cicatricis Lajos fő­ispán elutazott. — A belügyminiszter kitüntetése. A király Sándor János belügyminiszternek a Vöröskereszt terén szerzett érdemei -elisme­résen! a hadidisritményes órdeimesillagot díj­mentesen adományozta. — „A 16-os ágyon." Ilyen cimen nagyon érdekesnek ígérkező szépirodalmi munikáyalt lép a közönség elé május elején Tölgyes Gyu­la szegedi hírlapíró. A könyv első ilyen 'kí­sérlete igen tdbetségeslkollegánk nak. Tölgyes, mint beteg katona egy budapesti klinikán hosszabb ideig feküdt, (könyvében azokat az impressziókat, élményeket, hangulatokat irja meg, amelyeket a „16-os1 ágyon" átélt. Tölgyes munkája a Várrwy L. céig kiadásában jele­nik meg, Ízléses kiállításiban és ára 1 korona 50 fillér lesz. — Április 15-tő! 17-ig be kell jelenteni a gabonakészletet. Dr. Szalay József főkapi­tány uj rendeletet bocsájtott ki a gabona és lisztkészletek rekvirálásáról. Eszerint április 15-től április 17-ig mindenkinek be kell valla­nia meglevő gabonakészletét. Ha most 'bevall­ja készleteit valaki, neim' büntetik meg azért, ha esetleg az első terminuson elmulasztotta készletét bejelenteni. A gabona- vagy liszt­kiészletet alkár szóval, akár írásban be lehet jelenteni és pedig az I. kerületben Sass Lajos (városháza, földszint 7.), .Felsőváros és Rókus Gróf Dezső ((városi térház, I. emelet). Alsó­város és a III. kerület, valamint iRöszke-— Szentmihálytelek és. a Feketeföldiek Ferenczy Mátyás (városi bérház, II. emelet). Felsőta­nya Vadász La.ios, Alsótanya László Kálmán tb. alkaipitánynál. — A vörös-keresztes gyüjtőkocsik. A szegedi Vöröskereszt meghívja a gyüjtő­kocsibizottság tagjait csütörtökön (április 8) a városháza tanácstermében tartatadó ülésre. Tárgy: 1. a gyüjtőkocsi első utjának meg­határozása, 2. a fa-honvéd felállítása. - Hősi halál. Két fiatal, szép jövőre ér­demes cs a n ádim egyei úriember b al t meg mos­tanában a legdicscbb, hősi halállal!. A két hős dr. Tlarzsinyán Aiurél 30 éives nagylaki or­vos és dr. Prokopp Jenő battonyai ügyvéd, népfelkelő főhadnagy. Első, mint a vinköv­cei hadikórház mütőorvosa a sebesültek keze­lése (köziben inficiálta magát, ós lett hivatásá­nak áldozata, az utóibibi a hacrtóren szerzett betegsége következtében hunyt él Battcnyán. A hősi halált halt Marzs'inyán vagyonos nagylaki földbirtokos gyermeke, aki vasszor­galommal, a legalaposabban készült az oirvo-ii pályára. A legnemesebb ambícióval tett ele­gét katonaorvosi hivatásának s valósággal a legéletiveszélyesehh munkát végezte önfelál­dozó készséggel. Ez okiból; már háromszor is válságos helyzetbe került, szivós ereje azon­ban mindannyiszor legyőzte a végzetet. Leg­utóbb tífusszal inficiálta magát s menthe­tetlen volt. Holttestét szülői Nagyialkira .ho­zatták, április 4-éin a város társadalmának őszinte részvéte mellett temették el. Prokopp Jenő az északi harctéren küzdött, álról meg­hűlt. E hülésből súlyos betegség fejlődött, mely csakhamar végzett vele.

Next

/
Thumbnails
Contents