Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-08 / 83. szám

Szeged, 1915. április 8. DÉLMAG Y A RORSZÁG. 3 Egyesült-Államok részéről közvetítés történt az entente hatalmaknál. A közvetítés célja Konstantinápoly bombázásának a megakadá­lyozása volt. A diplomáciai lépés abban állt, hogy az. Egyesült-Államok a szövetségeseket jegyzékben arra kérték, hogy amennyiben el­érnék Konstantinápolyt, kíméljék a török fő­várost a bombázástól, főleg az európai részt, ahol sok amerikai polgár tartózkodik ma is. Ez a közbelépés az amerikai diplomácia saját iniciativájára történt, anélkül, hogy erre török részről felkérték 'volna. A szövetségesek vá­lasza az volt, Ihogy semmi felelősséget nem vállalhatnak Konstantinápoly sértetlenségéért a netáni bombázás esetére. Konstantinápoly csak az esetben kerülheti ki feltétlenül a bom­bázást, ha a flotta nem jut abba a helyzetbe, hogy a Konstantinápoly elleni akciót meg­kezdje. A későbbi lépéseknek, 'hir szerint, ez a válasz volt az alapja. Az egész bolgár-szerb határ harcban áll. Berlin, április 7. Konstantinápolyból je­lentik a Berliner Tageblatt-nak, hogy a Tú­rán a szerb-bolgár határon történt véres ösz­szeütközésrői a következő részleteket közli: Az egész határon Bulgária és Szerbia között harc fejlődött ki. 'Macedóniában, különösen Gevgeliben a szó szoros értelmében rendsze­res csata volt, ugy, hogy a szerbek felvonul­tatták tüzérségüket. Szófiából az a hir jön, hogy a macedóniai fegyveres felkelést nem lehet elnyomni, nincs kormány, mely elég erős volna arra, hogy útját állja a véres fejlemé­nyeknek. » Harc a tengeren. London, április. 7. (Hivatalos.) A Reuter­ügynökség jelenti Blythből, hogy az Északi­tengeren Longetoms magasságában az Acant­ha angol vitorlást megtorpedózták. A tizen­három főből álló legénységet egy svéd gőzös mentette meg. Rotterdam, április 7. Párisi jelentés sze­rint egy német tengeralattjáró megtorpedózta a Paquerette francia gőzbárkát. A hajó elsü­lyedt az Anti'fer-fok mellett. Legénységét megmentették. A t. ügyvéd urak figyelmét felhivom az uj Polgári perrendtartás életbe­léptetésével elrendelt izetlsi melyek IDD drb-Hénf 2 HOP.-ÉPÍ kaphatók í könyv- és papirkereskedésé­ben SZEGED, Kárász-u. 9. Ügyvédi feljegyzési és főkönyvek és az összes ügyvédi nyomtatványok nagy raktára. A román fővárosból. Előnyomulásunk Besszarábiába. CjRománia segíts a bukovinaiakat. Bukarest, április 4. Ismeretes ós most már egy hivatalos orosz jelentós is bevallja, hogy az osztrák­magyar csapatok március 28-án átlépték a besszarábiai batárt ós egészen Hotinig nyo­multak előre. Ködben Orosz-Novosieliieáii az osztrák-magyar cslapatclk kezeibe jutott öt mozdony és hatvan vasúti kocsi, amelyeiket annak idején az oroszok zsákmányul ejtet­tek. Az Universul mai száma a következő szu­csavai táviratot közli: — Csernovicból érkező utasok beszélik, hogg az osztrák-magyar csapatok hatalmas offenzívára készülnek Besszarábia ellen. Ugyancsak az Uniiiversul jelenti Maimor­nicáról: — A tüzérségi párbaj iaz osztrák-ma^gyát és orosz csapatok közlött ma elkeseredetten folyt tovább a Mai ual a—II an a rce a—papa­rantzi vonalon. Az oroszok régi lőport hasz­nálnak ós emiatt lörvésaárkaik és ágyuállo­másaik sürü füstfélhőkkel vannak borítva. Az osztrák-magyar csapatok felvonulása egyre tart. A félhivatalos Viitorul a harctéri hely­zettel foglalkozva, a következőibeit irja: — A Dardanellák elleni operációk felvé­telét ismét elhalasztották. Egy végleges meg­egyezésről van szó Franciaország és 'Anglia között egyrészt és kölcsönösen Oroszország­gal másrészt. Katonai és pénzügyi okok tet­ték sürgősen szükségessé ©zen megegyezést, Franciaországnak és Angliának szüksége van az orosz terményekre, nem azért, mert az amerikaiak horriHlis árakat kÖlvetelnelk, hanem, mert az orosz termény annak a köl­csönnek a fedezésére is kell, hogy szolgáljon, amelyet az entente másik két nagyihatalma adótt Oroszországnak. Ha az orosz terményt Franciaországba és Angliáiba lehet hozni, akkor eninek a két hatalomnak nem kéli a pénzét Amerikáiba küldenie, hanem átenged­hetik azt az oroszoknak, akikét ezáltal pénz­ügyileg erősítenek. Másrészt a municiószálli­táisról is szó van. Azt mond ják, hogy az oro­szok hiányt szenvednek munícióban, ami azonban eddig nem volt észrevehető. Ez a fel­tevés mindazonáltal, különös tekintettél a nagy munliciiószükslégletre, nem is lehetetlen. Amerika állítólag három milliárd értékű muníciót küldött az ententenek, A japánok egy milliárd értékűt küldtek. Most azonban valószínűi, hogy több muníciót Japán nem küld a jövöben, Amerika ipedd© szintén mérsé­kelni fogja szállításait. Ebből a szompouthól kéli a Dardanellák elleni akciót megítélni. A Moldova maró gúnnyal telitett cikk­ben támad a bukaresti russzéfilek vezére, Filipeszku ellen, akiit Tartamú de Taraseon­na'k nevez. Többek közlött ezeket irja: — ö rögtön látta, hogy melyik a győztes fél s hahozláis nélkül szövetségre lépeitt Orosz­országgal. Jaj a legyőzöttnek. Tartarin elő­ször Braiilálba ment és követelte, hagy meg­fújják a mozgósítás harsonáját. És Braila megismerte, megértette és ünnepelte őt. Az első győzelem! Brailából Jassyiba utazott Tartarin és itt Moldova feláldozását köve­telté. Jassyiban iinlár verekedésre került a do­— Fogytán az orosz munició. — — Orosz lapok Románia ellen. log. Az egész Moldova követelte, hogy a nagy és kipróbált tarascoini vezesse őt.A má­sodik győzelem! Most Krajohán várják tü­relmetlenül. Az emberek nem alusznak és nein esznlek, hanem csak Tartamit várják. Most jön a harmadik, győzelem. Gyözlelemre győzelem. El fogja pusztítani Románia ősz­szes vadjait, akik a kémek és gyalázatosak 'bélyegével arcukon anketteket mernék ren­dezni a bukovinai románok érdiekében és Besszarálbiáról mérnek beszéli ni. Azután majd kiiliuzzia a kardiját és odaadja az oro­szdknáE Konstantiiniáípolyt, Bocsássatok meg neki, hiszen őrült. Megirtuk, hogy az elmúlt napokban egy előkelő bukovinai rcimáinokiból álló küldött­ség órekezétt Buikipjreetbe és arra kérte a román királyt, hogy engedje meg 100 vag­gon búza és 1000 vagigon kukorica kivitelét a nydmorgó bukovinaiak részére. A Dimineata ebből az alkalomból sértő szavakkal illette a küldöttség tagjait. Bmtianu miniszterelnök személyes orga­nuiina a következőket válaszolja a Diminea­ta-nak: — A Bimineata-nak nincs jolblb diglga, minthogy támadásokat intézzen aizon buko­vinai románokból á;lló küldöttség ellen, amely azért jött Bukarestbe, bogy megkönnyítse a terménykivitelt Romániáiból' Bukovinába és ezáltal segítsen az ottani mérhetetlen nyo­moron. A Dimiineatia rosszul cselekszik elljá­rásáival. A küldöttség tagjai egytől'-egyig ki­váló személyiségek. Bukovina notaibillitásal, képviselők és papok. 'Képviselői Bukovina kis- és nagybirtdklosaiinak és akciójuk min­denképen csak helyeselhető. Egyébként is­meretes, liogy a pénz,ügyiminiszter elhatároz­ta, miszerint minden tőle telhető módon igyekezni fog a szerencsétlen bukovinai la­kosság segítségére sietni. Amint Bukarestibe érkező orosz lapokból látható, az orosz sajtó sehogy sincs 'megelé­gedve Románia magatartásával. Igy a Ruszkoje Szlowo többek között a következő­ket irja: — Bukarestben jÓl tennék, ha arra gon­dolnának, hogy a szövetségeséknek (az en­tente) eszük ágúiban sincs a gesztenyét más számára kikaparni a tüzlből. Birsavija Wjedomoszti igy panaszkodik: — Az orosz hadsereg Ciperádióinak leg­kisebb gyöngülése elégséges (micsoda beisme­rés!), hogy a russzefikk elnémuljanak Ro­mániában és Ausztria barát jai megszólalja­nak. Egy ujabb orosz előnyomulás azonban már elégséges, liogy a helyzet isimét meg­változzék. Románia szavai azonban csak ak­kor válnak majd tettekké, ha az ellenség már a földön fekszik. A Novoje Wremja igy ir: — A német propaganda Romániában nem tudta meggyőzni a román népet, azon ban sikerült a román diplomaták nézeteit el­homályosítani. Ezért mi csak a saját erőnk­re támaszkodhatunk és Romániát még csak egykedvű egységnek sem tekinthetjük és ve­le mint negatív erővel legnagyobb sajná­latunkra, csak mint barátaink közé nem tar­tozóval számolhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents