Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-07 / 82. szám

Szeged 1915. április 7. DÉLMA G Y ARORSZAG. 3 Harc a tengeren. Milano, április 6. Április 4-én Philadelp­hiában feladott távirat a 'következőket jelenti a Prinz Eitel Friedricih szökéséről; A német segédcirkálónaik sikerült kijátszania az öböl előtt őrködő angol 'hajók .f gyeimét és éjsza­kának idején elmenekült Newportnewsből. A washingtoni kormány hivatalos: jelentést még nem kapott és ezt azzal magyarázza, hogy azon a vidéken nagy vihar dühöng, tehát a távíró nem működik. A tengerészeti minisz­ter szikratávirattal elrendelte, hogy egy gyorsgőzös azonnal induljon el és állapítsa meg a tényállást. Másnap kellett volna a Lu­sitaniának iNewyorík kikötőjéből Angliába in­dulnia, de elhalasztotta útját, mert félő, hogy az elszabadult Prinz Eitel Friedricih nyílt ten­geren meg fogja támadni. London, április 6. (Hivatalos.) Az Oivine kis angol gőzös a Guernsey-szigiet és Calais közöt torpedólövést kapott. A hajó személy­zetiét megmentették. — A Herrnes orosz vi­torlás hajó Mexikó felé való útjában a Wight sziget magasságában szintén torpedó lövést kapott. A legénységét megmentették. Rotterdam, április 6. A Hasitings és a Li­verpool angol, száilitógözösöket a csatornán német tengeralattjáró naszádok megtorpedóz­ták. Mind a két hajó elsülyedt. Legénységük­ről ninics hír. Rotterdam, április 6. Február 18-tól már­cius 25-ig a, német tengeralattjáró naszádok egyedül a csatornán hetven nagy angol keres­kedelmi hajót sülyesztettek el, amelyeknek tonnatartalmú 350.000, értéke pedig kerek 150 millió frank volt. Lyon, április 6. A Le Nouveiüste jelenti Nizzából: A Conte segédcirkáló április. 2-ról 3-ára virradó éjjel a Camarat-foik magasságá­ban feltartóztatta a Theresa Fabregas spanyol gőzöst, amelyet Nizzába vitt. A gőzös átkuta­tásakor a P'odgyász-osiztályban két német em­bert találtak, alkiket letartóztattak. OLASZ ÉS FRANCIA HADITENGERÉSZEK HALÁLOS VEREKEDÉSE. Milano, április 6, A Corriere della Sera jelenti: Véres verekedés volt Szuezben olasz és francia .haditengerészek között. Egy ven­déglőben mulattak a Szuez előtt horgonyzó Calabria olasz hadihajó matrózai, mikor fran­cia haditengerészek állítottak be. A francia matrózok csúfolták az olaszokat, macaronik­tiak nevezték őket, de az olaszok eleinte béké­sen viselkedtek, sőt sörrel kínálták 'francia társaikat, akik visszautasították a barátságot. Ekkor az olaszok erőszakkal kényszeritették a franciákat, hogy igyanak az ő sörükből és ebből véres verekedés támadt. Rét francia ha­ditengerész halálosan megsebesült. ZEPPELINEK UTJA. Kopenhága, április 6. A Daily Mail itteni levelezője a következőket jelenti lapjának: Szerdán délután félháromkor Sdhlesvig felől két Zeppelin érkezett. Mind a kettő hóval volt borítva'. Rövid idő múlva ismét visszafordul­tak. Azt hiszik, liogy Angliába akartak re­pülni. Bolgár-szerb határvillongás. Milano, április 5. A Corriera della Sera­nak táviratozzák Nisböi: Az április 2-ára virradó éjszaka egy na­gyobb csapat bolgár komitácsi megtámadta a Valandovo melletti szerb erődített őrházat. Csapataink maradványainak Struimica felié kellett visszavonulni. Reggel öt órára a bolgá­rok már elfoglalták a Vardar folyó balpartjd­nak valamennyi magaslatát. A harc tovább tart. Mindkét részről igen nagy a halottak és a sebesültek száima. Azt mondják, Ihogy a bol­gárok két szerb ágyút foglaltak el s ihogy ren­des tisztek vezetése alatt állanak, szabálysze­rű bolgár egyenruhát viselnek és körű belül ezren vannak. A 'legközelebbi szerb határőr­ségek a veszélyeztetett helyre siettek. A táv­író- és telefonforgalom Gevgheli és Szaloniki között megszakadt. Róma, április 5. A szerb-bolgár határösz­szeüítközés itt nagyon komoly hatást tett. A Tribuna írj a, hogy ez is csak olyan összeüt­közés volt, amelyet a bolgár határvidéki fcami­tácsik vakmerősége mellett aligha lehet meg­akadályozni. A római bolgár követségnél rá­mutatnak arra, hogy hasonló, ha nem komo­lyabb összetűzések novemberben is lejátszód­tak, anélkül, hogy a két állam viszonyát ész­revehetőleg zavarták volna. A kormánynak nincs része az incidensben, amely valószínű­leg annak az elviselhetetlen nyomásnak a kö­vetkezménye, amelyet a bolgárok Macedóniá­ban szenvednek. Szófia és Nis között a vi­szony kigogástalan. Ezzel szemben a római szerb követség nagy jelentőséget tulajdonit az összeütközésnek. Rotterdam, április 6. Párisiből táviratoz­zák: A Teimps április 5-iki száma kimerítő nisi táviratot közöl a szerb-bolgár határincidens­röl és azt jelenti, hogy az incidens nincs kielé­gítő módon elintézve. Nyolc százalék províziót keres az orosz iüteodatura. — Oroszország hadi előkészületei. — Roda Rodánuk, a N. F. Pr. harctéri tudó­sítójának alkalma volt egy kiváló szakember­rel beszélni, aki érdekes felvilágosítást tudott neki adni az orosz hadsereg segélyforrásairól. Az illető ur Goebel Leó, aki éveken át, -még pedig 1914. augusztus közepéig mint a Cru­cible Steel Company of America oroszországi vezérigazgatója Pétervárott lakott. Ennek a társaságnak az acélgyárai a legnagyobbak a világon. Mivel Goebel osztrák állampolgár, a háboru után az orosz kormány felfüggesztette állásától. Most nálunk tartalékos tüzérfőhad­nagy és a minap kapta mieg a katonai érdem­keresztet a hadi ékítménnyel. „Én magam is hadseregszállitó voltam — mondotta — azért meglehetős tiszta, bepillan­tásom van Oroszország hadi előkészültségé­be. Az a határozott benyomásom, hogy Orosz­ország a múlt tavasz végéig nem gondolt egy 1914-iki háborúra. A velem: és más cégekkel kötött számtalan szállítási szerződés mind ké­sőbbi határidőre, 1915. és 1916-ra szólt. Az én c égernek az volt a feladata, hogy ágyúcsövek, lövegek, gyutacsok és tengelyek számára való nyersacélt gyártson és ugyanolyan anyagot Amerikából szállítson. 1913. végén a kormány, előbb közvetitő­utján két millió rubel segélyt ajánlott fel ne­kem egy acélgyár építésére, felajánlott to­vábbá koncessziót a déli 'Uraiban egy mág­nesvasibányára, minden szükséges területet, hosszú adómentességet és mindén orosz állami rendelésre 40 százalék készpénz­előleget. A hadsereg szükségleteit képező cik­kek mellett szabad lett volna saját számlánkra tetszés szerint más szakmánkba vágó árukat is .előállítanunk. Mindezen jogok és előjogok ellenszolgáltatásaként háboru esetére a gyá­rat a hadsereg rendelkezésére kellett volna bocsátanunk. 1912. és 1913-ban Armstrong és Vickers ugyanolyan, vagy még 'kedvezőbb feltételek mellett Zarizynben, S'aratov kormányzóság­ban, a Volga alsó részén nagy gyárakat léte­sítettek. Olt ágyulövegeket gyártamik. A he­lyet nagyon jól választották meg az uráli érc­telepek és a délorosz antlhracitmedenee kellős közepén. A háboru előtt eltelt három esztendő az orosz iparra nézve fölötte hatalmas fejlődés korszaka volt, a lendület akkora, hogyha amerikainak" mondjuk, még mindig nem fed­jük vele a teljes igazságot. A kormány min­den hasznos vállakózás számára nyitva tar­tolta a zsebét, milliókat meg imiiliókat adtak oly iparágaknak, amelyeik a hadsereg számá­ra gyártottak anyagot. Éőleg a lőszergyára­kat támogatták legbőkezűbben. Azon kívül az összes hadsereg kormányzatok közül az orosz az, amely az áruk jóságát illetően a legszigo­rúbb követelményekkel lépett föl." És az intendatura megbizlhatatlansága? — vetetem1 ellen. — Vegye, hogy Oroszország a mi érté­künk szerint való minden millió koronának megfelelően egy millió rubelt ad ki, az arány körülbelül meg is felel, aztán mondjuk annak az ötöde az intend'atura zsebeibe folyik, ak­kor Oroszországnak a hadsereg és a tengeré­szetre fordított kiadása még mindig még egy­szer annyi, mint a mienk. — A va­lóságban azonban az orosz intendatura sokkal kisebb közvetítési összeggel elégszik meg. El­árulhatom önnek a szokásos tételt: nyolc szá­zalék. Ez nem túlságosan magas megveszte­getési összeg. — Szabad indiszkrétnek lennem? — Semimit sem kell elhallgatnia abból, a mit önnek mondok. Oroszországnak három­szor annyi a lövedékekbe való golyója, löveg­tölteléke, mint amennyire szüksége van. De hiányt szenved a robbantó anyagokban. A nyersanyagja elsőrendű. — De ami frontunkba leesett orosz löve­gek tisztán mutatják, hogy az orosz ágyuk el­használódtak. A csavarzatok rovátkái elkop­tak. — Az ellenség minden ágyucsöve eddig átlag 3000 lövésnél többet adott le. 1913-ban Borkoxvski L. /.-nál Varsóban cs Koppéi Art húrnál Rigában sok tízezer kilométer tábori vágányt rendeltek. Optikai anyagokra is őrült összegeket költött Oroszország. Huszonötszö­rös ütegtávcsöveik vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents