Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-27 / 99. szám

Smkesztötég Kárász-utca 9. T r)u faunáim; 303. Egyes fxám ára 10 BSár. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24— félévre . . K 12-— negyedévre K 6"— egyhónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.negyedévre K 7 — egyhónapra K 240 { Kiadóhivatal Kárász-utca 1* Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Bllér. ^ Sieged, 1915 IV. évfolyam 99. szám. Kedd, április 27. Ujabb sikereink a Kárpátokban. Helyzetünk a Kárpátokban egyre kedvezőbb lesz. A húsvéti csata előtt még Ondava és a Laboré voltak a hivatalos jelentésben és azért volt fokozott izgalom idehaza, mert attól féltek, hogy hátha mégis sikerül az orosz túlerőnek a Laboré völgyében előre jutni. Ez a félelem teljesen alaptalannak bizonyult és ma már mindenki tudja, hogy sem a La,boré, sem az Ondava völgyében orosz előretörésről szó sem lehet. Sőt ellenkezőleg, amint ez az egymást követő hivatalos jelentésekből megnyugvást keltve kiderül, a mi csapataink azok, amelyek sikereket érnek el — galieiai földön. Néhány nap előtt a Stryj szerepelt, mint a melynek felső folyása mentén az oroszokat erősen védett pozícióikból kivetni sikerült. Höfer tegnapi jelentése már az Oravát említi. Legújabban pedig Korioivától délre értünk el szép sikereiket. Meghiusult az ellenség támadása az Ostry magaslatnál is, a hol majdnem két zászlóaljuk: pusztult el. Mint a legújabb hivatalos jelentésből kitűnik, az oroszok összes utóbbi kísérletei kudarcot vallottak, mig a mi elletámadásaink feltartóztathatlanul haladnak előre. A kárpáti harctér mostani fázisáról az alábbi "értesítést közli Höfer altábornagy: Budapest, április 26. A kárpáti arcvonalon az Uzsoki szorostól keletre a harcok tovább folynak. Egyik támadó csoportunknak tegnap Koriovától délkeletre az ellenségnek egy uj támaszpontját elfoglalta, hgt tisztet és több mint ezer főnyi legénységet fogiyul ejtettünk. Az elvesztett magaslatok visszafoglalása céljából az oroszok több heves ellentámadást kezdtek és a szomszédos terepszakaszokon is itt-ott előretörést kísérlettek meg. Az ellenség támadása az Ostry magaslat és a keletre ehhez csatlakozó hadállás ellen irányult. Ezt a támadást hosszabb harc után az oroszok súlyos veszteségei közt visszavertük. Az ellenség két zászlóalját eközben csaknem teljesen megsemmisítettük és néhány száz embert elfogtunk. A nyomban megkezdett ütközés folytán a többi szakaszokon is sok hadianyagnak jutottunk birtokába és véresen visszavertük az oroszok éjjeli támadásait. Az Uzsoki szoros előtt az ellenség a támadás visszaverése után menekülésszerüen vonult vissza. A tegnapi harcokban az eddig nyert területet az oroszok kétségbeesett támadásai ellenére is nemcsak megtartottuk, hanem Koriovától délkeletre még gyarapítottuk is. Az Uzsoki szorostól nyugatra esö arcvonalon Galíciában és Lengyelországban valamint a Dnyeszter mentén és Bukovinában tüzérség harc folyt. Egyébként nyugalom uralkodott. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök he'yeítese. AUSZTRIA MAGYARORSZÁG HADBASZÁLLÁSA. Budapest, április 26. Ausztria-Magyarország hadbaszállása cimen a saijtóhadiszáliás három részben ismerteti a hadüzenettől kezdve a mai napig lefolyt eseményeiket. Az első rész csak most kerül nyilvánosságra. Július 25-én Pasics átadta a szerb válaszjegyzéket, amely a monarchia követeléseinek legfontosabb részét visszautasította. — Augusztus 5-én megüzentük Oroszországnak a háborút. A monarchia öt millió harcosával szemben 17 .milliós orosz sereg állott és Szerbia fél milliós serege. Németország hét millió katonával sietett segitségünikre a háború kezdetekór. Az orosz feltartóztatása a háború elején nagyobbrészt a monarchiára hárult. A túlsúlyban levő ellenségnek még a hátraaliakulás is előnyére volt. Az északi seregünknek ezért offenzívába kellett lépni. Közben az események megmutatták, hogy Oroszország a mozgositást régóta előkészítette. (Repülőinknek augusztus 14-én megkezdett felderítése megállapította, hogy az oroszok felvonulása sokkal jobban előrehaladt, mint amennyire az események rendes fejlődése mellett lehetett volna. Ez gyors cselekvésre sürgetett. Augusztus 22-én az északi seregünk már készen állott és csakhamar két szép sikert ért el: a Ikraszniki és a komarowi diadalt. A FŐRENDIHÁZ ÜLÉSE. A főrendiház hétfő délután négy órakor ülést tartott báró Jósika Samiu elnöklésével. A belső ügyek elintézésére összehívott igazoló- bizottság jelentése alapján a főrendek sorába iktatták gróf Tisza Lajost és gróf Batthyány Gyulát. Ezután felolvasták Frigyes főherceg válaszát a főrendiház üdvözlésére. Majd gróf Tisza István miniszterelnök szólalt fel. Valószínűnek tartja, hogy a képviselőház a népfölkelői törvényjavaslatot még a mai ülésen elfogadja s minthogy az országnak ez az áldozatkészsége sürgős, kéri a főrendiházat, hogy a törvényjavaslat letárgyalására mielőbb üljön össze. Az elnök javaslatára a főrendiház elhatározta, hogy a legközelebbi ülés szerdán délután lesz. Japán hangok mellettünk. Amsterdam, április 26. Több amerikai lap idézi egy japán újságnak, a „Ghugatsh Impó"-nak egyik cikkét. E szerint Japán csak az angolokkal kötött szerződésből kifolyólag, kénytelenségből és nem szívesen harcol Németország ellen. Japánra nézve sokkal kívánatosabb volna a németekkel való szövetség, mint akár az Angliával, akár az Oroszországgal való szövetség, mert ezek ellenségei a japán érdekeknek. A Németország és Japán közt lefolyt eseményeket könnyen el lehetne feledni. Hiszen már most is jól tudják Németországban, hogy az a bánásmód, melyben Japán a csingtaui hősöket részesiti, a legnagyobb dicséretet érdemli, s mintaképül szolgálhatna a fogolybánásmód tekintetében akár Angliának, akár Franciaországnak. Japánt semmi gyűlölet sem vezérli Németország ellen és a békekötésnél bizonyára meg fogja kisérleni, hogy Németországot kielégítse. % 'Li r í *