Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-23 / 96. szám

Szeged, 19)15. április 23. DÉLMAGYA ROR8ZÁ G. 3 Á májusi hurcolkodás. (Saját tudósítónktól.) (Az utóbbi években nagy gond vcilt már a májusi hurcolkodás, az idén pedig valósággal szerencsétlenség. Sok család kétségbe van esve, mert nyolc nappal május 1. előtt nem is sejti, miként vándorol majd az uj lakásba, lesz-e bútora számára kocsi. Az bizonyos, hogy Szegeden is kevés a kocsi, kevés a hurcolkodni sekitő férfi. Viszont nem annyira kevés, hogy végtelenül megzsarolják a bajban levőiket. Mert zsarolás folyik nagyban és kicsinyben, de inkább nagyban. Például: valakinek van két szoba, konyha berendezése ,s ezt kell a negyedik vagy ötödik utcába elvinni. Mit kérnek érte? — érdeklődik az áldozat és leszédül mikor hallja: — Ötven koronáért elvisszük. Jön valami megjegyzés, persze magyarul, a fuvaros-féle gúnyosan' eloson. S kiderül, hogy a legközelebbi fuvaros is ennyit kér, a harmadik is. Ha,' mondjuk, negyven koronában megegyeznek, akkor bevallja a fuvaros, hogy d:e csak délután kezdheti a hadmüveleteket, mivel délelőtt másutt van elfoglalva. A helyzet az, hogy Szegeden a1 hurcolkodók közül •ta'lán: minden tizedik hía megtudott eddig egyezni. Ezt a kérdést föltétlenül rendezni kell, erélyesen és okosan. Budapesten már meg is oldották a májusi hurcolkodás ügyét, még pedig maga a kormány vette a kezébe és közmegelégedésre szabályozta1. A fővárosban is az a legfőbb hiba, ami nálunk, hogy aránytalanul kevés a kocsi és fuvarozó. A kormányrendelet szelleme aztán időt enged, hogy aki május elsején nem költözhet, második, harmadikán, avagy nyolcadikán, fejezze be a hurcolkodási. Két szobás lakásból valaki nem köteles kimenni, csak negyedikén este hat órára. Aki nagyobb lakásban élt, az még később. Szabályozzák aztán az egyes szobák szenint is a kérdést, igy az első szobából május első napjaiban kell kiköltözni, a negyedik szobából már csak a hatodik vagy nyolcadik napon. Azt is figyelembe kell venni, hogy az idén szombaton következik elseje s a második hurcolkodási nap már vasárnap. Eggyel több ok, hogy meghosszabbítsák a költözködést. Munkatársunk kérdésére dr. Szalay József főkapitány azt a felvilágosítást adta, hogy holnap, pénteken rendezik 'Szegeden a hurcolkodási kérdést. Minden jel szerint meghosszabbítják a hurcolkodás idejét, még pedig negyedikén estig bezárólag. Jó volna, ha a makszimális hurcolkodási árakat is megállapítanák, ugyanugy, mint a bérkocsisoknál is. Igy a nagymérvű visszaélést mégis meg lehetne gátolni. Érdekes fölemlíteni, hogy az idén asszonyok is tömegesen vállalkoznak a költöztetés munkájára, összeáll három asszony, valahonnét kocsit szereznek, a gyermekek közül is segítenek; és fogadkoznak, hogy mindén hiba nélkül teljesitik, amire vállalkoztak. A rokkant és gyógyuló katonák közül is nem egy végzi a hurcolkodás munkáját, legalább néhány pengőt megkeresnek, rájuk fér ebben a drága világban. A város zárszámadása a háboru esztendeiéről. — A pénzügyi bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtök délután négy órakor a pénzügyi bizottság ülést tartott Bokor Pál helyettes polgármester elnöklésével. A bizottság a város 1914. évi zárszámadását árgyalta, amelyet már február 16-án bocsájtott közre a városi főszámvevőség. Néhány hozzászólás után a zárszámadást változatlanul elfogadták és igy azt a legközelebbi közgyűlés is fogja tárgyalni. Balogh Károly pénzügyi tanácsos ismertette részletesen az ügyet. Előterjesztette, hogy a városi hatóság nagy lelkiismerettel és gondossággal kezelte a városi vagyont a válságos időkben és nyugodtan ajánlhatja elfogadásra. Obláth Lipót a leirásokra vonatkozólag kért fölvilágosítást. Ugyanis a zárszámadásban magas összegeik szerepelnek, mint be nem folyt adók, amiket a Számvevőség leirt. Skultéty Sándor főszámvevő ismerteti, hogy 1914-ben 70.000 korona hátraléki-többlet mutatkozik 1913. évvel szemben. A hátralékok a kövekezők: városi .illeték fizetés 13.000 korona; átírási díj 44.000, földek hasznosiása 12:000, községi pótadó 173. Obláth Lipót soknak találja a pótadŐnál történt leÍrásokat. A viszonyok bármilyen nehezek is, az adó-hátraléknak nem lett volna szabad ennyire felszaporodni. Balogh Károly kifejti, hogy-.minién évben történnek leírások. Az idén a végrehajtók nagy része hadbavonult, továbbá a katona-családok nem fizetnek most adót, innen származik a .sok leírás. Ezután a pénzügyi tanácsos a fogadalmi templom iigyét ismerteti, mely nagy őszszeggel szerepel a költségvetésiben és az építkezés stagnálása miatt sokan érdeklődtek a templom sorsa, iránt. A templomi építését vállalatba adta a város az Ottovay és Winkler cégnek 827.378 koronáért; ,a pőtimainka-dij 51.000 korona; a kőfaragó munka 122.741 korona. A tér rendezésével együtt a templom belekerül 2.837,400 koronába; Foerk Ernő tiszteletdija 11.380 korona. A város eddig kiíizetet az építkezésre 517.382 koronát; Schuleknek 30.424 koronát, Foerknek 27.000 koronát; a kőfaragó munkálatokra 73.201 koronát; vegyes kiadás volt 6802 korona. Az eddigi kiadások tehát meghaladják a hatszázötvenezer koronát. Készpénzben van még 253.088 korona; a takarékban 331.159 korona. A város felvett a fogadalmi templom alapból ideiglenes kölesönképen 500.000 koronát; a Paral-ház kisajátítása 81.400 koronába került, ugy, hogy még körülbelül 1 millió korona vagyona van a templomnak. Helyes volna tehát ha az épitkezést tovább folytatnák legalább is addig, amíg tető alá nem kerül a templom. Ha a város hamarosan nem is tudná visszafizetni az 500.000 koronát, akkor is tető alá lehetne hozni az épitkezést, ami azért fontos, nehogy kárt szenvedjen az eddigi befektetés. A pénzügyi bizottság tagjai is ezen a véleményen vannak. Majd a zárszámadás több pontjára vonatkozólag kértek még néhányan felvilágosítást, végül is a bizottság elfogadta az 1914. évi zárszámadást. Vajda Béla pedig elismerését fejezte ki a iöszámvevőnek azért, mert szakítva a tradícióval, igen részletes, könyen áttekinthető és praktikus módon készítette el a zárszámadásról szóló füzetet. Itt közöljük a zárszámadás fontosabb részeit, amelyből kitűnik, milyen a város háborús háztartása: Az 1914. évi előirányzat öszege 6.624.638 K bevétel és 6.624,638 K kiadás volt. Az 1914. évi zárszámadás eredménye 6.507,568 K 66 fillér bevétel és 6.554,008 K 54 fillér kiadás volt. Különbözet a bevételben 117.069 K 34 fillér, a kiadásban 70.629 K 46 fillér, vagyis a bevételeknél az előirányzattal szemben 117 ezer 069 K 34 fillérrel kevesebb bevétel mutatkozik, mig a kiadásoknál 70.629 K 46 fillér megtakarítást sikerült elérni. Igy a költségvetési előirányzattal szemben a lerovás! eredmény 46.439 K 88 fillérrel mutatkozik kedvezőtlenebbnek. Jelzi a zárszámadás, hogy a háboru okozta súlyos gazdasági viszonyok a város háztartására is erős kihatással voltak, ugy, 'hogy a főpénztár kezelése alatt álló alapokkal a pénztár fizetőképessége érdekéből öszszesen 269.413 koronát kellett előlegül felvenni s ezenkívül a kövezési alap javára előirányzott 369.480 korona járulékból az 1914. év végén a város adós maradt, vagyis az év végéről 403.413 korona kiegyenlítetlen tartozása van. Ezzel szemben a hiánynak fedezete is van még pedig azáltal, hogy a mult évben a házipénztári készletből előlegezett s az év végéig, meg nem téritett, mások helyett történt kifizetések 153.600 koronát tesznek ki, a vízvezetéki dijaknál a 'hátralékok emelkedtek 24.000, az ujszegedi földeknél a hátralékok emelkedése 3500, a tápéi réti földeknél emelkedtek a hátralékok 31.000, a szegedi földeknél hátralékemelkedés 8000, a községi pótadónál az 1914. évi előirányzattal szemben 197.046 korona, őszesen 417.146 korona. A követelések behajtásával a mult évről áthozott kiegyenlítetlen tartozások kiegyenlítést nyernek. Számos tételben mutatkoznak bevételi többletek is és kiadási megtakarítások, ezek egyrészt még tiszta többletet és megtakarítást képeznek, de a bevételi hiányokat és kiadási többleteket is kiegyenlítik. Említést tesz még a zárszámadás az átvonulási dijaknak folytonos emelkedéséről is, melyeket póthitelekkel kell fedezni. Az 1914. évi vagyonmérleget illetőleg örvendetes tény, hogy annak összeálllitása után a város vagyonában az 1914. évi gyarapodásként 1,380.956 korona 60 fillér mutatkozik. A vagyonmérleg szerint Szeged város cselekvő vagyona az 1914. évre lezárt leltár szerint 82,968.567 K 83 fillér, a szenvedő vagyon összege 26,996.239 K 12 fillér, az 1914. év végén tiszta vagyon 55.972.328 K 71 fillér, mit egybehasonlitva az 1913. évi vagyon értékkel 54.591.372 K 11 fillér mutatkozik 1914. évi vagyon gyarapodásként 1,3,80.956 K 60 fillér. E vagyon változása a különféle építkezések, aszfaltozás, kövezés, tőkék stb. gyarapodása után a város vagyonában előállott emelkedés eredménye.