Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-20 / 93. szám

8 DÉLMA GYA KOR SZAG. Szeged, 1915. április 20. vánnyal vagy írott emlékkel hozzájárul e gyűjtemény minél teljesebbé tételéhez. A (gyűjtött nyomtatványokat és' kéziratokat akár a Magyar Nemzeti Muzeum Országos Széchenyi könyvtárának, vagy a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőségének (iBudapest, VIII. Ludavioemm-utca 4. sz.) kérjük beküldeni. A naplókra és levelekre nézve megjegyezzük, hogy ezek zárt, lepecsételt és a fölbontás határidejének megjelölésével ellátott borítékokban is beküldhetők; ezek nyilvánosságra hozatala tárgyéiban kifejezésre juttatott kiránahnak a fennálló szabályok értelmeben föltétlenül tiszteletben fognak tartatni. .Kelt Budapesten, az ezerkilencízáztizenötödiiik esztendőiben. Dr. Szendrei János raiim. tanácsos, a Magy. Tud. Akad. hadtört, bizottságának előadója. Rónai Horáth Jenő altábornagy, a (Magy. Tud. Akadémia hadtört, (bizottságának elnöke. Pilch Jenő m. k. honvédSőrnagy, a 'Hadtörténelmi Közlemények szerkesztője. Az első segélyhelyen. b Kárpáti harctér, március végén:. ÍA segélyhely orvosokkal, medikusokkal szanitéeekkel, hordagyakkal és a genfi keresztes lobogókkal háromezer lépésre van a rajvonal mögött. Düledező viskó egy völgykatlanban, ahová nem lőhet a tüzérség sam, de nem a Vöröskereszt miatt, hanem azért, mert előtte és mögötte is magas domb van. Szielid patakocska csobog a viskó előtt. Hajnali hat óra. A segélyhely mögött talán ötszáz lépésre most adta tüzérségünk az ellső össztüzet. Borzalmas rengés ez a hajnali üdvözlet. Annikor belépek a segélyhelyre, a főorvos érdeklődik, hány fok a lázaim. (Ma már csuk 37.5, jobban vagyok, .mint tegnap, estére vissza is megyek a rajvonalba. I A nyitott tűzhelyen nagy kondérban sustorog a tea, először ebből kap mindenki, aki a segélyhelyre kerül; a meleg tea a legfőbb jó, akár Ibeteg, akár sebesült valaki. A tűzhely mellett az orvosságos asztal. Kecskelábakon két deszka. Egy medikus készíti elő a hőmérőket, két gyógyszolga nagy kosarakat hoz he a málhás állatokról. A segélyhely orvosfőnöke egy derék pesti doktor, három csillaggal. Leltár szerint átvesz mindent, amit, a hadosztály küld. Nem hiányzik semmi. Az egyik medikus szépen elraktározza az egész anyagot. A sarokban széna ágy on horkol valaki. A segédorvos. Inspe'kiciós Vlt az éjszaka. A imásiik sarokban három medikus kártyázik. Egy gyöngélkedő tiszt, levelet ir a padra kuporodva. Bejön a szakács, hozza a reggelit. Feketekávé rumodnál és sok cukorral. Elosztják az alumínium poharakba. Jön be egy tizedes és jelenti: — Sebesültet hoznak. Bejön egy selbesültvivő, mögötte egy hordágy letakarva, azután még egy sebesültvivő. Leteszik a hordágyat, — No, mi haj! —• kérdi a főorvos. — A rajivonallból hozzuk, át van lőve a halk arja. — Mi a neve? — kérdi az irnok. — Kovács János, — feleli elnyújtott sóhajtással egy hang. Azzal már vetkiőztetk is, A ruhája sár és vér. Az ingét ollóval vágják le róla. A beteg teát iszik, egy medikus mossa a sebét. Hamar jódtincturát, gézt rá s egy kötési. Készen van, vihetik a 'kocsira. iA teás csészét visszaadja, a nevén kivül egyetlen szót sem mondott s már visizik is ki. A sapkájára jön egy cédula, rajta van a neve, a haja ós hogy kocsin szállítandó. Kéthárom hét (múlva semmi íbajia. A segélyhelyen beírják egy noteszba a nevét, utána kézmosás, folytatják a reggelit. Jön egy tábori csendőr a raj1 vonalból, 'Összecsapja a sáros csizmáját: — Alázatosan jelentem, az első zászlóaljból huszonnégy gyengélkedő. — Urak, lássunk a munkához!—-mondja a főorvos, A parti abbamarad, Mindenki beteg t vizsgál. Jön az első. Fagyos a lába, de nagyon kis mértékben. Jóiddal bekenik. iKót napi szolgálatmentesség. A imáscdlik. Láza van. Fáj a melle. Megmérik a lázát: 38.2 fok. .1 hadosztályhoz megy. Onnan a kórháziba. A következőnek nyilt sebe van a ball kszeifején. Friss kötést rá. Szolgá látképes, A negyedik egy hétig feküdt künn a lövészárokban. Kimerült. Két naipi pilhenő, azután újra megvizsgálják. És igy tovább a tizennyolcadikig. Ek'ktr megint sebesültet hoznak. Ennek is kari övé ?e van. Azt mondja, először Szerbiában volt, de örül neki, hogy erre is járt. Nem jajgat. Bekötözik. Elmegy a hadosztályhoz. Tovább jönnek a gyengélkedők. Kilenc órára elintéznek mindent. Fél tizkor jön egy lovaslkiiklönc: egy medikus menjen ki a rajvonalba, a zászlóaljparancsnok hivja. ÍE'gy cvikkeres ifm hamar pakkot, egy gyógyszolga vele s egy fegyveres katonával elindulnak. Ugy látsziiik, a törzsnél van haja valafcnek, aki nem akia,r bejönni a gyengélkedőibe. Azután megint sebesült jön* később újra beteg. Csaknem minden sebesült kar- vagy láblövéssel, esetleg srapnel a karon. Jön egy hadnagy. A tisztiszolgája kilséri. A szeime csillog a 'láztól. A ruhája csupa sár. Valósággal leroskad egy székre. Tizenöt napig feküdt a lövészárokban pihenés nélkül, 38.7 tized a láza. Levetkőzik, ugy kell megmosni. Az inge csupa rongy, kaip egy másikat, — Elmegy a hdosztályhoz, — mondja a főorvos. Addig nem akarta otthagyni a századját, amiig tűz vonaliba n volt. Most azonban tartalékba rendelték a századot és ezért jött beteget jelenteni. Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. KiadótulajdonosA VÁRNAY L. Nyomatott Várnay 11 könyvnyomdájában. Szegeden.