Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-18 / 92. szám

Szeged, 1915. április 20. DÉLMAGY ARORSZÁG. 5 ural jutott hadifogságba, 'különös véletlen folytán szintén Szibéria Krasnojarsk nevü várcsáiba került. PiliiidMiel egyimást azelőtt nem isimerték, de közös barátról került a. szóbeszéd és ennek megemlékezéséül küldték a következő levelet: „Kedves Döme! A hadifogoly táborban együtt lakom Sálifi főhadnaggyal, többször beszéltünk rólatok ós szeretnétek tudni, begy vágy te és bátyád. Itt óriási aiz unalom és rettenetes a hideg, még szerencsénk, hogy mintegy 300 tiszt vau itt és igy a sakk és tarok némi szórakozást nyújtanak. Kézicsőkcunat édesanyádnak, üdvüzleteimet ismerőseimnek légy szíves ad át. Szivélylesn üdívözöl öreg barátod Krasnojartsk 915. 1/28. Pillich Bandii, Sárfy Dezső főhadnagy." — Május 2-án lesz a fiisíelen nad Szegeden. Érdekes napja lesz Szegednek máijus második a Ezen a napon a HadsegitőBizottság kiadja a jelszót: Ne dohányozzunk! A megtakarított pénzt adjuk a háborúiban megrokkant katonáik segélyezésére. És ha dohányozunk, fizessünk füst-adót ! A füsttekn-nap eszméjét ai főváros közönsége is nagy lelkesedéssel fogadta és netmicstólk magánosok, hanem testültetek és egyesületek is jelentkeztek Budapestem, mely-ék az akciót tiálmogatjlá'k és sikere érdldkélbteu dolgozni fognak. Igy az összes főiváircsi kaszinóik, társas egyleteik, .különféle sportklubok, orvosegyódklk stib. gyűjtik ezen a. napon tagjaik körében a füst-adót. Isunenve a szegedi közönség páratlen hazfiastságát és jótékonyságát a íustkelennap ren dlezősége felkéri a szegedi egyesültetek és hivatal cik vezetőit, hogy a mozgailoui támogatása érdekében szavaskedjiendk a. haldislegiitő-lbizot teáig titkári irodájában (D. M. K. E. palota fdsz. 5.') akár személyesen, akár az 550 száanu telefon, utján jelentkezni. A szieigedi szállodák, kájvébázak és vendéglőkben való gyűjtést Kass János voilt szives elvállalni. A füst te,len-napom a város forgalmasabb utcáin urnákban gyűjti a Hadsegitő Bizottság a közönség önkéntes adományait. Zaklatás azonban nem lesz, I mert az eszme maga agitál .azoknak az érdiekéiben, akik a lxaza védelmében megvakulva és megrokkanva, az élet minden öröméről lemondottak. A közönség nelkilk szívesen adja önkéntesen, te azt az élvezeti adót, almeiyet egy napi dohányzásért a hazafias jótékony oél kiró reá. — Halálozás. Löffler Jakab temesvári nagybirtokos, Temestmiegye köztörvényhatósági bizottságának virilfe tagja, ki igen tevékeny részt vett Temesvár közéletében és jótékonyságát mtegyeiszerte ismerték, lioszszías bétiegség után tegnap Témesvérott elhunyt. Halálát Sziegdem is kiterjedt rokon ság gyászolja. Temetése vasárnap tesz Tomesvárott. — A piac mizériái. A tojás makszimális árát nagyon helyesen és nagyon méltányosan nyolc fillérben áltepitotta meg a .hatóság .Erre mit tesz, a tanyai emlbeír, aki indolens mindennel szemben, ami ném zsebének érdekeit szolgálja. Kiáll a piacra és minthogy kevesli a nyolc fillért, melyért a tojás darabját adnia kell, a tojást letakarja. Tojást neim árul addig, amig a szedő neim jön, aki tizenegy 'fillért ad darabjáért. — Ajánljuk eztefcet a kufárokat a rendőrség figyelmébe. Nagy szolgálatot tesz a /közólelmeizés m,a fölötte ifontos ügyének 'mindenki, ba ilyen eseteket azonnal jelenti a rendőrségen. Az élekniszeruzisora végkép úrrá lett a halpiacon is. Egy potylkáért példáiul, amely négy személynek1 elég ós egy kiló húsnak felel meg, 4—5 koronát kérnék. Az ilyen potylkána'k rendes ára >2—,2.40 korona. Az eimiberek zisélbe ellen való merénylet ia száz százalékos áremelés éls a hatóságok figyelmére méltó. Levelet kaptunk szombatom, a mely nyomatékos és tanulságos erős szavakkal mutat rá a pékek magatartására a kereskeldlelimi és iparkamarában pénteken tartott értekezleten. Bizonyos, liogy a pékek üzRákosi Jenő (Most* amiikor Szegeidre jön, illik ugy fogadni, aliogy csak nemzeti főváros 'köszöntheti legrendüíMleneblb lovagját. Magyarnak lenni, — ezt a fogalmat Széchenyi, a minidörökké legu aigyolbb magyar sízelllcimélteiz hiven senkii neim töltötte ugy be, ahogyan Rákosi Jenő. Ugy irt, amint Széchenyi ólt! Ezért a történeteim az ujabb emberöltőkben) kevés olyan férfiút igazolt, mint Ráikcs'it. Ö hirdette lángleJküem először a. harminc millió magyar gondolatat. Mindaddig beszélt, amig ráfigyeltek. Az esztme olyan monumentális, hogy e miatt csak ,a kiválasztottak követték. Egy-egy zseniális magyai ha föltűnt, ő cimélte föl szaváivail, fóliáival. Igy ment ez évtizedek óta, emberöltők óta, szakadatlanul. És senki neim tudott: ugy örülni az uj, friss zsenik játékának, mint ép Rákosi. Igen, mert minden az ő elgondolását igazolta, tudniillik: a Nyugat és Kelet egetvívó magyarságát. Hogy nőin fáradt bele soha? Ö az egyetlen magyar a mi kulturális és művészi életünkben, aki mindig frtes imaraidt. Európai s magyar évtizedek ide-oda hullátorzotialk, de ő változatlanul maradt. Minden művészeti áginak, minden kulturális magyar tünetnek ütközőpont ja ővolt. Akiit lelke tüze megérintett ós drágakőnek vagy aoéln'alk talált, az tényleg erős volt a magasságiba szállni. Egy időben azt mondta: Shakespeare legyen a magyaré — és azé tett, még jobban, mint ahogyan az angolé... Szava máskor végiig zengett: Teremtsünk igazi népszínházát, a magyar népszínművet erősítsük meg. És ugy lön, évtizedekre. Ő a magyar újságírás igazimegteremtője. A legjobb birlapir óikat növelte s ma is, aki újságíró vagy iró akar lenni — igazi magyar: nagyszerű értelemben — az minden nap, minden városban vagy vidéken a B. H.-Iból tanul. Annikor egy-egy vezércikke imcgljiotent, heteikig aprói beszélteik a parlamenttől kezdve mindenütt s a Szerint igazodtak. És micsoda harcokat küzdött végiig, a lélek és szellőm fen költ, biztos erejével. Még alul soha nem maradt, ugy hogy a nemzeti kritika trónusán a legcsontcsabb Gyulai Pál is alig uralkodott, mint Rákosi Jenő. Évtizedek óta benne lakozik legtöbb kritikai szellem. Csák gondoljunk legutóbbi dühös: magyaros harcára, melyet a Holnapetsefc és Nyugat ellen vezetett, kérleihetetlemül. Neki lett igaza1 — sckikal előbb, mint bárki .hitte. JA világháború folyamán, midőn a magyar legfőbb ütközőponttá vált, — amikor mindlen kártékony vagy magyartalan •megnyilatkozást, mint a fekélyt kivágtunk, — a legieeu'fosaibb elmei-ülés az említett irodalmi irányra, következett. S elmondlhatjuk, •hogy az irodalmi történet ilyen hihetetlenül mcigsomlmiisitő kivégzést som nálunk, sem a külföldön nem ismert eddig. S e harcot egyedül Rákosii harcolta meg és egy nemzet rövidesen igazolta. De Rákosi Jenőit főként olyan küzdelmek jellemzik, amidőn egész szívvel valaki •mellett (is nem ellene!) lépett föl. Univerzális magyarságát — hogy ilyen is lehet, ez önmagálban felséges kinyilatkozás — minden téren egyforma biztossággal aidta. ö volt az, aki Liszt Ferencet, az egyetlen zseniális magyar muzsikust, visszavette, a külföldtől, bazaédtasgiette és Liszt később minden zsenialitásával magyarrá magasztosult. Éis Rákosi volt, akii az egyetlen zseniális magyar szobrászt, Fadrusz Jánost fölfedezte, támogatta, vitte, föl-föl, előre. És Rákosi volt, aki Munkácsy és Zichy. a két zseniális magyar festő életében szünteti érdiekéit túlságos agresszivitással állitjtá,k elhatározásaik hátterébe, amiről az áirmegállapitáboknál nem szabad megfeledkezni. — Nem bérelnek a tápéi réten. Szeged város már többször hirdetett árverést a tápéi rét 1050 holdas árterére, azonban 400 holdnál többet bem tudott bérbe adtai, dacára annak, 'hogy az 50—60 koronás bérösszegek 15 koronára apadtak le. Ennek okia abban reejlik, ihogy a földmivelésre alkalmas munkásnép mind katona s: így feles bérlő nincs. A mentesített területen; levő bérletek pedig negyedrélsz bérösszegért! sem kelnek el. A tavaszi árendát a tápéi bérlök nem tudták fizetni nte'héz anyagi helyzetük miatt. A tápéi ártérbirtok, mely több mint ezer holdas, három éven1 át nem jövedelmez. A viz többször elöntötte a rétet s ma is viz alatt áll. A bérlök valószínűleg segitséget fognak kérni, kérésüket a város lehetőleg teljesítem is fogja. — Az uj bérkocsi tarifát az áprilisi közgyűlés megál lapította. A tanács elhatározta, hogy az uij tarifát vasárnap lépteti1 életbe. — Lopott tyúkokért négy évi fegyház. A szegedi törvényszék szombaton tárgyalta Péter Gábor 33 éves; alsóvárosi csavargó tyúklopás! ügyét- Kivüle még négy asszonyt vádoltak orgazdasággal! Péter legutóbb kilenc tyúklopásért volt büntetve és szábadoir bocsájtása óta újból tizenkét helyen lopott. A vádlott tagadott, azonban a tanuk rávallottak és a tyuktolvajt négy évi fegyházru ítélték. — A jég. Rosenfeld Izidor szállító beadványt intézett a tanácshoz, amelyben arra kéri, hogy a fölösleges jégmennyiséget adja át neki. Kötelezi magát arra, hogy kétezer mé'termázsát átvesz, métermázsáját! egy kotén mindent elkövetiett, hogy a nemzeti piktúra piedesztálra kerüljön és mindörökké ott maradjon. IS a mim/Jeti építészet gondolatát necn .minden, meggyőződésével enieli-ie? Sajnos, itt legtöbb a tennivaló, aani nem csoda, ide teremtő telkeik jöhetnek csak. De Rákosi már belénk oltotta, licigy a magyar zseniális faj. Ez lassankint vérünkké vált, ugy lio.gy Istenig — a magyarok Istenéiig! — érő bitet nyertünk. Szabad tate.ni megemlítenem, miszerint a mult hónapban egyik bestédében azt bcizt a föl R á k es i, hegy a magyar a v ilág legzseniálisabb nyelve. Bennem gyújtó eröv'eil lobogott föl ez a.meghatározás éís soha, soha nem felejthetem, micsoda boldogság költözött belém: magyarul kifejezni min dent, egész emberségeimet. A nagy vihar, az uj évezredet szülő mai bálbcmu leiglfőlként két magyart ignzot: Tisza Istvánt Ys Rákosi Jenőt. Ök már eddig is igazolva vannak, függetlenül még a háború jó eredményiétől is. Rákosi Jenő harminc milliós magyarsága matematikai és históriai bizonyosság, a törvényszeriteége már ránk is következett. Éín. azt hiisziem, a lélek tógnemesóhl) pillanataiban nincs boldogabb magyar Rákosi Jenőnél. Két karjaival örökké öleli a magyarságot, átöleli a Kárpátoktól az Adriáig és a délibáb ott játszik a lelkében, a magyar délibáb ragyog és mutatja, hogy a magyarság délibábos ábrándja .mögött ott az elfoglalt pusztaszeri táj te s az eglész magyar Glóbus, — hatalmasan, a Jövő ékes színei ben ragyogva, hirdetvén: —lErősébb vagy te Pusztaszer az orosz Moszkvánál, francia Pártenál, angol Londonnál, sőt szerb Belgrádnál is; orősebb vagy a Múltnál s Jelennél; olyan erős vagy, akár a Jövendő! Szalay János.