Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-17 / 91. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁIG. Szeged, 1915. április 17. jus elsőre talán kevés elakadással lehet a hurroclkcidíést lebonyclitiani De mi lefez, ibía a feltűnő nagy esőzés újból megkezdődik? Ment, uigyeíbár, mégsem egészen normális állapot, ibogy a tavaszi esőzéstől ifügigtjiön egész városrészek közlekedése, valéimint ©gyes háizialk épsége. 'A mai IMyziöt Léhát arra int beninünkieit, áogy a külváros rendezése mégis esialc az a kérdés, amelyeit annak idifijén — raméljük, a jövő tavaszi nagy esőzések és áradások előtt — legelőbb illik miegoklaini. Leszállítják a kenyér makszimális árát. — Bevált az utalvány-rendszer. — Nem lesz munkás-kenyér. — Saját tudósítónktól.) Pénteken délutáni a kereskedelmi kamarában nagy értekezlet volt, Szeged élelmezés ügyében. Az értekezleten dr. Szalay József főkapitány is megjelent, és a kamara vezetőségének, továbbá a1 szakközegeknek bevonásával ujabb megállapodás jött létre a kenyér árának és: előállításának módozataira vonatkozólag. Az ni megállapodásnak legfontosabb része az, hogy a kenyér makszimális árát 44 fillérre szállítják le kilónkint és hogv ez az olcsóbb kenyér 10 százalék burgonyát Jog tartalmazni. Ebben az ügyben különben még egv ujabb értekezlet lesz: és a próbasütések eredménye után fognak véglegesen dönteni. A pénteki értekezletről az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Szarvady Lajos kamarai elnök megnyitotta az értekezletet és ismertette annak tulajdonkénem célját. Az utalványrendszer bevált — mondotta, — de mint minden ujiíás. ugv ez is némi javitásra szorul. A mai értekezlet ezeket a javításokat beszéli meg. Dr. Szalay József főkapitány ezután kifejtette, hogy az utalványrendszer sem csalódást, sem meglepetést nem idézett elő. A hatóság módszere teljesen bevált; némi viszszaélések történtek, de ezt már előre számításba vették. Sokkal fontosabb azonban, hogy már mindjárt az első napokban kitűnt, hogy a munkás oszály részére heti 1 kiló liszt vagy egy kiló és 30 deka kenyér nem elég. A hatóság ezen ugy iparkodott segiteni, hogy a gyermekes családoknál minden gyermeket felnőttnek számított, azonkívül kiadta a már ismert egy kilós kenyérutalványokat. Most tehát arról is gondoskodni kell, hogy a munkásemberek több kenyeret vagy Ijsztet kapjanak, mint azok, akik a kenyeret süteményekkel, rizzsel és más tápszerekkel pótolhatják. Azonkívül meg kell állapítani újból a kenyérnek a makszimális árait, mivel a kormány üj ltszlk eve rési rendelete azt magával hozza. Felmerült azonkívül az az eszme, hogy a munkások részére uj keverésű kenyeret süssenek, amely lényegesen olcsóbb lenne. Ezt a kenyeret vagy vállalkozó készítené, vagy pedig a város saját üzemében állítaná elő. — Arról is van szó, hogy süteményt csak a pékek, kávéházak és vendéglők árusíthassanak, mig a kereskedők és utcai árusítók, kihordok ne foglalkozihassanak evvel. •A kenyérárak végleges megállapítása előtt, a hatóság minresetre próbasütéseket fog végeztetni és ezek eredménye alapján történik majd a döntés. Az bizonyos, hogy a mostani árak nem tarthatók fenn, mert nincsenek arányban a szegedi liszt- és őrlési-árakkal. A mai árak és a jelenlegi rendszer ápril's hó végéig fentmarad, azután a kenyérliszt a következő összetételben kerül forgalomba Szegeden: 30% búzaliszt, 20% árpaliszt és 50% tengeriliszt. A búzaliszt helyett rozsliszt is használható, vagy a kettőnek tetszésszerinti keveréke. A főkapitány ismertető szavai után. koszszu vita vette kezdetét, amelynek során az érdekeltek saját szempontunkat akarták érvényre juttatni. Lövész Antal volt az első felszólaló, aki nem tartotta helyesnek, hogy kétféle minőségű kenyeret állitsanak elő akkor, amikor a kenyériiszt csak egyféle. Wimmer Fülöp előadja, hogy 200 munkást élelmez a gyárban és azt tapasztalta, hogy egy embernek legalább 25 deka kenyérre van szüksége egyszeri étkezésnél. A főkapitány erre azt válaszolja, hogy szűkösen a napi' félkiló kenyér is elég és ilyen adagolásba ö is szívesen beleegyezne. Wimmer Fülöp kifejti, hogy az olcsóbb kenyérre szüksége van a munkásságnak, mert a mostani árak mellett, fizetésének jó része pusztán kenyérre kell. Aczél Géza, a Back-malom igazgatója előadja, hogy ő indítványozta, az: olcsóbb, vagy úgynevezett munkás-kenyér süttetését. Ez a kenyér csuq annyiban külöbözne a rendes kenyértől, hogy 30% helyett csak 20% búzalisztet tartalmazna, ellenben 20% burgonyát adnának hozzá. Az ily módon előállított kenyér tápláló és Ízletes lenne és még sem kerülne több kilónkint, mint 36 fillérbe. Már vállalkozót is talált, aki hajlandó ennyiért előállítani a munkás-kenieyeret. A 1 pékeknek sehogy sem' tetszett' Aczél Géza indítványa. Ugy látszik, számításon kívül érte őket az a „leleplezés", hogy 36 fillérért is hajlandó valaki kenyeret sütni. Hamarosan heves vita indult meg, amelynek során csaknem minden jelenvol sütőmester felszólalt és különböző szempontokból bírálták az indítványt. Akadt olyan is; aki nem tartotta demokratikusnak azt, hogy más kenyeret egyék az ur, mint a munkás. A legtöbb pék azonban azt hangoztatta, hogy a 20% burgonyától a kenyér megromlik és különösen a nyári hónapokban elposhad, tehát az egészségre ártalmas. Ellenben mindjárt elmúlt a pékeknek az aggályuk, mihelyst az az eszme merült fel, hogy a rendes-kenyérbe is lehet 10 százalék burgonyát tenni és ekkor 44 fillérért lehet árusítani. Végül ís abban történt megállapodás, hogy a kenyér uj makszimális áru 44 fillér lesz; a viszontelárusitók pedig 40 fillérért kapják. Ebben a kenyérben 10% burgonya lesz. A főkapitány a megállapodás után felkérte Schweiger, Schütz, Sziics, Kertész és Zimonyi pékmestereket, hogy az uj összetételű kenyérből próbasütést végezzenek és mutassák be a jövő héten tartandó értekezleten a kenyeret. Az értekezlet második tárgya a főzőliszt aránytalanul nagy fogyasztásával foglalkozott. Vékes Bertalan kamarai tisztviselő arra az álláspontra helyezkedett, hogy a süteményt továbbra is árusíthassák a kereskedők. Hosszas tanácskozás után a főkapitány kifejtette, hogyq a főzőliszttel való visszaéléseket ugy lelhet legkönnyebben megszüntetni;, ha az eddigi együttes főzőliszt és siitemény-utalvány helyett külön utalványokat bocsájtanak ki. Az értekezlet ezután véget ért. e%kkbiiajisaaaaagbbasaabb£abaavecbiiabaabebbaanbaii£b»* Hatvanezer gyermek állami gondozásban. — A szegedi gyermekvédelmi értekezlet. — (Saját tudósítónktól.) A hónapok óta duló háború az ország közgazdasági és társadalmi életének kizökkenése indokolttá tette, hogy a belügyminiszter az állami gyermekvédelem intézményeinek teherbíró képességeiről közvetlen tapasztalatot szerezzen. Dr. Bosnyák Zoltán miniszteri tanácsos, a magyar állami gyermekvédelemnek vezértnunkása, április 14 és 15-én Szegeden, az állami gyermekmenhely intézetében a magyar Alföldön munkálkodó gyermekmenhelyek igazgatóival értekezletet tartott, melyen a szükséges rendkivüli intézkedéseknek minden részletét alaposan megvitatták. Az értekezleten megjelentek: dr. Köszeghy Sándor miniszteri tanácsos, dr. Ruffy Pál az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője, dr. Nagy Sámuel miniszteri titkár, dr. Egresy Lajos kecskeméti, dr. Széli Imre gyulai, dr. Szudarevits Ferenc szabadkai, dr. Turcsányi Imre szegedi állami gyermekmenhely igazgatói és Bodolay Imre a pécsi állami gyermekmenhely gondnoka. Az értekezlet eredményeként megállapították, hogy a háború viszontagságai, az élelmezés és ellátás költségeinek rohamos emelkedése az állami gyermekvédelem gondozása alatt álló és hatvanezret meghaladó gyermek ellátását egyáltalában hátrányosan nem befolyásolta. Ezek a tapasztalatok kétségtelenül igazolják, hogy a magyar állami gyermekvédelem ebben a nehéz korszakban a teherviselés erőpróbáját nagy sikerrel megállja és a jövőben rá váró bármily nagy feladatnak megfelelni képes. Kétségtelen, hogy ez örvendetes jelenség egyedül a magyar nép páratlan nemes lelkületének tulajdonitható. A magyar nép amint ellenségeinek nagy tömegeit rettentlietlen elszántsággal veti vissza és csodálatos erővel küzdi a félistenek harcát, époly áldozatkészséggel és nemes szívvel siet az állami gyermekvédelem küzdő táborába, hogy megoltalmazza azoknak a gyermekeknek ezreit, akik saját gondozóikat akár az élet küzdő útjában, akár a véres harcok csatamezöjén elvesztették. © €r ák >zájp adlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve » Bar!a Ágoston fogtechnikus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. m TELEFON 1634. 00000000000SJ0000S