Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-14 / 64. szám

Szeged, 1915. március 14. 3 Az entente erőfeszítése a Dardanelláknál. Konstantinápoly, március 13. A Wólfíiigynökség tudósítója táviratozza Csanakaléból tegnapi keltezéssel: Vasárnap délben Agamemnon- és Nelson-tipusu angol hajók, valamint francia sorhajók újból tüzelni kezdtek a Medsidi-erődre. Legnagyobb kaliberű lövedékeik zápora ellen a szemben levő Hamidie erőd szintén legnagyobb ágyúival kezdte meg a tüzelést. A török erőd első lövései háromszor telibe találtak egy ellenséges hajót és a tűzvonal elhagyására kényszeritették. Az erőd legénysége a hajó távozását viharos Hurrá-kiáltásokkal üdvözölte. Az ellenség erre heves tüzelést indított a Hamidie-erőd ellen. Harminc centiméteres gránátjaik egymásután robbantak fel, de legnagyobb részt a tengerbe estek, ahonnan a lövések nyomán óriási vizoszlopok csaptak fel, Négy óra hosszat tartó tüzelés után az ellenség elindult a Dardanellák bejárata felé. Búr az ellenség négyszáz lövést leadott, a Hamidie-erőd mégis sértetlen maradt. Csak egy, ez idő szerint lakatlan kaszárnya rongálódott meg. Mindenfelé rendkívül sok gránátszilánk hever. (Hivatalos.) Genf, .március 13. A Paris Journal jelenti: A Dardanellák ostromában ugy vannak felosztva a szerepek, 'hogy a francia flotta az európai partot bombázza, az angol hadihajók az ázsiai partot veszik tűz alá, A szövetséges 'hajóhadaik eddig még nem tudtak bejutni a tengerszorosba. Az angolok nagy vesztesége a Dardanelláknál. Hága, március 13. A 'hivatalos sajtóiroda jelenti athéni távirat alapján, hogy eddig az angolok a Dardanellák ostromában 140 halottat és 310 sebesültet vesztettek, két angol torpedónaszád és két aknakutató hajó elsüllyedt, négy nagy csatahajó harcképtelen lett, a part— raszállitásii kísérletek alkalmával pedig 70Ö angol katona részben elesett, illetőleg .megsebesült, vagy fogságba jutott. Elsülyesztettek a törökök három aknakeresőt. Berlin, imárcius 13. A Wolff-ügynökscg jelenti Konstantinápolyból: A március 11-ére virradó éjszaka az ellenséges cirkáló és torpedózuzók védelme alatt megkísérelte a legkülső aknaöv eltávolítását, miután előzőleg nagyobb hujók a fényszórók állomásait hatástalanul lövöldözték. A Dardanellák ütegei megkezdték a tüzelést s elsülyesztettek három aknakeresőt, mire az ellenség eredménytelen kísérletezés után visszavonult. Török tengerészeti haderők vállakózása uz e hó 10-ére virradó éjjel egy ellenséges szállítóhajót Mytiléne közelében elsülyeszteft. (Hivatalos.) Elzárt hajók a Fekete-tengeren. Lyon, március 13. A Republicain jelenti: Párából: A francia Lloyd közli, hogy amióta Törökország is a hadviselő államok sorába lépett, 11 angol. 27 orosz, 12 görög, 9 olasz, 5 francia, 10 román, 5 belga, 1 bolgár, 2 svéd, 2 dán és egy holland hajó van a Fekete-tengerben, elzárva a forgalomtól. A kanadai csapatok Angliában. Köln, március 13,A Kölnisohe Zeitung jelenti, hogy a mult kedden egy ujabb kanadai: csapatszállitmány érkezett Angliába. A katonaság és a tavaszi gazdasági munkák. (Saját tudósítónktól.) A most folyó nagy háború valósággal azt a kötelességet rója a nemzetre, hogy egyik kezével a fegyvert forgassa, a másik kezével pedig jusson ideje arra is, hogy a kenyéradó földet megmunkálja. A most folyó nagy nemzet' erőfeszítés igen sók javakorbei i munkaerőt vont el a gazdasági munkától. Mivel a haza védelmének igen fontos érdeke az is, hogy a mezőgazdasági termelés meg ne akadjon, sőt lehetőleg fokoztassék, a kormány oly megegyezésről gondoskodott a közös hadügyminiszterrel, hogy a hadbavonult gazdák és munkásoknak, amennyiben azt a hadviselés érdekei lehetővé teszik. 14 napig terjedhető szabadság engedélyeztessék a sürgős tavaszi munkák, tehát a vetési és szőlőművelési munkák elvégzésére. A honvédelmi miniszter idevonatkozó rendelete szerint a szóban levő szabadságot elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozó katonák ,az önálló mezőgazdák, illetőleg hozzátartozóik a mezőgazdasági munkások, a szőlőmivelési munkások kapják. Szabadságaihatók ezek akkor is, ha mint sebesült, vagy beteg lábbadozók már alkalmasak az említett munkák elvégzésére és e munkák nem. akadályozzák meg őket a hadiszolgálatra való alkalmasságuknak visszanyerésében. Betegség és kórházi ápolás alatt álló legénység szabadságot nem kaphat. Természetes, hogy nem kapnak szabadságot a harc vonalban levő katonák, hanem csakis a harcvonal kiegészítésére rendelt póttestekben (pótszázad, pótüteg stb.) szolgálók. Szabadságottatását csak az Illető katona személyesen kérheti a póttest parancsnokánál. Kérvények benyújtásának nincs helye. A honvédelmi minisztériumhoz benyújtott eféle kérvények figyelembe nem: vétetnek. A szabadságolás helyét és idejét illetőleg a honvédelmi miniszter szóbanlevő rendelete ugy intézkedik, hogy; mindenki abban a községben kapjon szabadságolt, ahol a legutóbb gazdasági, vagy szőlő munkát végzett. A szoros értelemben velsítarctéreet szomszédos vidékekre nincs .szabadságolásnak helye. Tehát az ország északi vidékén nem1 kaphat. senki szabadságot a Mármiarossziget, Munkács, Ungvár, Homonna és Eperjes vonaltól északkeletnek fekvő területekre, délen a Dunától és a Titel—Berzava folyó vonaltól északra. A szabadságolás idejének kezdetét ugy tervezte a honvédelmi .miniszter rendelete, hogy a budapesti, pozsonyi, temesvári hadtestek területén március 10-én, a kassai és nagyszebeni hadtestek területén pedig március hó 20-án legyen, illetve az északi és ihegvvidékl vármegyékben két héttel később. Ez a rendelet módosíttatott. Tekintettel a beállott télies időjárásra, a kormány ugy határozott, hogy a tavaszi munkákra való szabadságolás kezdete elhalasztassék. Ez uj határidőről a kormány külön fogja a törvényhatóságokat értesíteni. Az illető katonai parancsnokságok minden egyes község elöljáróságának és 'minden főszolgabírónak megküldik az oda szabadságolt katonai legénység névjegyzékét. A járási hatóság ennélfogva tudni fogja, hogy valamely községben van-e munkásfeilesteg s ezit a munkaerőben .szegényebb községekbe irányithatja. Másrészt ugy neki, mint a községi', illetve városi hatóságnak kötelessége a csendőrségnek és rendőrség igénybevételével ellenőrizni azt, hogy a szabadságoltak azt a munkát, a melyre szabadságot kaptak, tényleg végzik-e. Akik nem dolgoznak, azokat a csendőrség segélyével visszaküldik a csapatiükhöz. A sürgős tavaszi munkák beálltával tehát jó lesz minden gazdának, kinek munkásra van szüksége, elnézni a községházára, illetve a városházára és megtudni, kik és hányan kaptak a gazdasági munkások közül tavaszi szabadságot. Az egyénenkénti szabadságolásokon ikivüi 20 katonából álló munkás csoportok is 'fognak alakíttatni, egyes földbíirtosoknak rendelkezésére bocsáttatnak a sürgős tavaszi .munkák elvégzése céljából. Az ily munkáscsoportoknak kirendelését már kérni kell. A kérvényt ahhoz a legközelebbi katonai állomás parancsnoksághoz kell intézni, a!hol a póttest van. A kérvényező földbirtokos a kérvényét láttamoztassa a községii elöljárósággal, illetve a városi hatósággal és azután juttassa a járási főszolgabíróhoz, aki a kérvényezők által és esetleg az egész járás területén szükségelt munkáscsoportok kirendelése iránt azonnal, esetleg táviratilag is, az illetékes áHomásparancsnoksághoz fordul A munkáscsoportok nemcsak egyes birtokosok, dé a községi elöljáróságok rendelkezésére is bocsáttatnak egyrészt a községi tulajdonban levő földek, másrészt a harctéren levők földjeinek megművelésére, ha a szükséges munkaerő hiányzik. Az ily .munkáscsoportok átengedése iránti kérvények már most is benyújthatók, mert csak hasznos, ha a járási hatóságok a sürgős munkásszükséglet iránt sürgősen tájékoztatnak és a katonai póttestek parancsnokságával mentől előbb közlik a dolgok állását. A munkáscsoportok elszállásolása és élelmezése a munkáscsportot igénybe vevő község vagy földbirtokos terhe. A munkaadót azonban .megilleti a'z alkalmazott katonák élelmezési pénze, mélyet a csoportot vezető altiszt nyugta ellenében kiifizet. A munkaadó köteles a katonáknak a helyi szokásos .napszámot adni. Az utazási költségek a munkaadót nem terhelik. Mivel fontos érdek az, hogy az ilyetén módon szabadságolt katonák munkaereje kellőleg értékesíttessék, a szóbanlevő honvédelmi miniszteri, rendelet ez irányban különös kötelességet is ró a 'községi elöljáróságokra s városi 'hatóságokra. Kötéléss'ágük ezeknek mindenekelőtt az, hogy a gazdákat a szokásos módon hívják fel a rniun.kássz ükségletiiknek bejelentésére. A bejelentések összeirása alapján ázujtán kötelességük tálíókoztatni a szabadságolt katonákat arról, hogy ihol kaphatnak munkát, a munkaadókkal pedig közölni, hogy a munkás katonák közül kük állanak rendelézésre. E rendelet okos és lelkiismeretes végrehajtása nemcsak a most beálló tavaszi munkák szempontjából fontos, hanem a további sürgős gazdasági munkák elvégzése szem pontjából is. Háborús szolgálatban levő katonak rövid idejű munkája való szabadságolása terén gyakorlati tapasztalataink még nincsenek. A honvédelmi miniszter a szóbanlevő intézkedése e téren az első lépésnek tekintendő s nemcsak a hatóságoknak, de a gazdáknak is oda 'kell hatni, hogy ez az intézkedés értékes alapja legyen a továbbiaknak s hogy a hadbayonult gazdaságii munkaerők ilyen kihasználása az esztendő többi sürgős munkaszakaszaiban' a lehető legkevesebb nehézséggel és akadállyal 'legyen foganatositbató. Ki kell még emelnünk, Ihogy a honvédelmi miniszter szóbanlevő rendelete különös gondjába is adja a munkás katonákat a. közhatóságoknak, mikor kötelességüké teszi, hogy a szabadságölt munkás katonákat a szabadság ideje alatt a munka szerzésében, mlint a vállalt munka teljesítésénél és a szerzett jogoknak esetleg szükségessé vált megóvása érdekében teljes jóindulattal és méltányossággal támogassák. Az országnak mindenestre nagy érdeke, hogy a hadviselés gondjai és a mezőgazdaság munkás szü'kéglete lehetőleg öszhangba hozassanak és ihogy a hazai föld védelmezőinek módja legyen a föld megművelésében is annyi részt venni, amennyit az élet-halál küzdelem egyetlen főcélja lehetővé tesz. * .1 Ö