Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-12 / 62. szám

Szeg Szeged, 1915. március 12, omü&t'AmBsikQ. A lengyelek Németországtól! várják fölszabadításukat. Berlin, március 9. A porosz országgyűlés és a német birodalmi gyűlés lengyel klubjainak elnökei a minap Berlinben tanácskozást folytattak egymással, amelyen nem a birodalmi göltségvetés lengyel vonatkozásai, hanem általában a háború borzalmaitól oly súlyosan sújtott lengyelség helyzete foglalkoztatta őket. Ezen a tanácskozáson az osztrák országgyűlés minden lengyel árnyalatának, a demokrata, konzervatív, pánlengyel és lengyel néppárt képviselői közül Germán dr., Glombinszki dr., Rey gróf, Roszner dr és Staroviejszki lovag vettek részt. Bármennyire ás titkos jellegű volt a tanácskozás Berlinben, mégis kiszivárgott róla annyi, 'hogy a jelenlegi helyzet megítélésében e pártok Összes vezérei teljesen egyetértettek és hogy egy lengyelbarát éra reményében ezentúl nem fognak a német kormánnyal szemben nehézségeket támasztani. Nem lényegtelen annak a kiemelése, hogy a pánleügyelek ez alkalommal íentartás nélkül helyeselték a lengyel többség magatartását. Ugylátsz'k az a mód, mellyel az oroszság veleszü-letet ösztöneit és hajlamait követi és amint korlátlan önzésében és hallatlan kapzsiságában keresztülviszi akciójának programját, .mindazokon a területeken, amelyeket a cári csapatok megszállottak, azokra a lengyelekre is, akik eddig ellenségéi voltak a hármasszövetségnek és az oroszokhoz való közeledést' erőltették, kijózanítókig hatott. Nikolájevits Nikoláj nagyherceg, a háború kitörése idején a lengyelekhez intézett szózatában politikai, nemzeti és vallási szabadságot igért nekik és felszólította őket, hogy működjenek közre a Visztulán tul, idegen járom alatt nyögő testvéreik felszabadításán. Azóta azonban a lengyeleknek ismételten is kínálkozott alkalmuk, hogy meggyőződjenek azon Ígéretek'értékéről, amelyeket -mértékadó körökben sohasem vettek komolyan. 1856-ban II. Sándor cár a varsói Belvediere-kastétybari előtte megjelent lengyel előkelőségeknek gúnyosan ezekét a szavakat mondotta: „Point de réveries, Messieurs!" Ami azután a lengyeleket Oroszországban érte, bizonyára nem volt alkalmas arra, hogy a Muraviev-gárda javára hangolja őket. Rasso, a hírhedt miniszter azt tiizt-e ki feladatául, hogy a közoktatáshói -minden lengyel elemet kiirtson. Chelm tartományt, amely ősidőktől fogva a lengyel királysághoz' tartozott, -az érdekeltek minden jajkiáltása ellenére, elvették; ugyancsak érzékeny csapás volt a lengyelségre a lengyel hivatalnokoknak a Varsó —Bécs vasúti v-onal szolgálatából való tömeges elbocsátása és a dumabeli lengyel képviselők számának a magapasztása. Ennek a tetejébe jött azután az igazságügyminiszter azon nyilatkozata, amelyet a dumában tett, az tudniillik, hogy nem fogja t-ürnii, hogy lengyel birák az orosz igazságügyet „bemocskolják"; minderre ráadásul a duma elutasította azt a kívánságot, hogy orosz-lengyelországi városok és kerületek csak látszatra is, valamelyes autonómiát kapjanak. Hogyan képzelik -egyébként az oroszok a lengyelekkel való testvérisülés-t, arról legjobban mostani rablógazdálkodáls'ük tanúskodik .Kelet-Gali-ciában. Hasztalanul puffogtatják el ezek után az orosz pártvezérek frázisaikat az orosz-lengyel testvériségről. Scseglovitov nem régiben is arra figyelmeztette a pétervári. szláv banketten a -lengyeleket1, Ih-ogy Lengyelország felszabaditására vonatkozó reményeikről egyszer s -mindenkorra tegyenek le, ha azokat az Oroszországtól való elszakadásra épitik; egy uj Lengyelország — mondotta — csakis az orosz törvényhozó testületek s-egitségével alakítható meg. Lvov duimaképváselő ezekkel a nézetekkel való teljes egytértését nyilatkoztatta ki. Az orosz nacionalisták kórusába megértően beledörögték egyetértésüket az egyenlőségért és szabadságért — platonikusan — rajongó kadett-pártia'k. A haladó-párt legutóbb megtartott ülésén, amint pártlapjuk, az Utro Rossij jelentette, megállapították, hogy az orosz liberálisoknak a lengyel képviselőkkel a dumában való együttműködéséről gondolni sem -lehet, mivel a lengyelek tagadás-ba veszik Oroszország törvényhozó testületeinek azt a jogát, hogy Lengyelország jövendő sorsáról döntsenek. „Vájjon miért választatták bele magukat a lengyel urak a törvényhozó testületekbe — kérdi az Utro Rossij, thaz agok-nak az illetékességét a legfontosabb kérdésekben nem iisim-erik el?" A Gazeta Varsavszka szerint Miljukov, a kad-ett-vezér, egy újságírókkal folytatott beszélgetésében egyáltalában nem nyilatkozott a lengyel kérdés -megoldásáról biztatóan. A cári birodalom más kiváló politikusai is ugy nyilatkoztak, hogy a lengyelek helyzetének a javításáról nincs mit beszélni és az erre vonatkozó elméleti, diskussziók teljesen fölöslegesek. Igy tehát nem csoda, ha a pánlengyelek végül is annak a -belátására jutottak, hogy Orosz-országtól nincs mit remélniök és hogy nyugodtan fordíthatnak hátat a cár atyuskána-k. Dühöng az eniente Görögország semlegessége miatt. Bécs, március 11. Kopenhágából jelentik a N. Wr. Journal-nak: -A pétervári Rjccs a görög kormányválság következtében beállott fordulatról igy ir: — Konstantin király a hibás abban, hogy Görögország egyelőre nem fog résztvenni flottájával a Dardanellák ellen megindított ostromban. De jól vigyázzon'-Görögország: a zsákmányban sem lesz része. A hatalmas orosz birodalom napirendre tér a kis Görögország fölött. Genf, március 11. Az ideérkezett párisi lapok kivétel nélkül a nagy csalódás hangján irnak arról a veszteségről, amely az e-ntenteot Görögország elfordulása révén érte. A Newyork Herald párisi kiadása többek között ezt irja: Mi, jó együgyűek, mindig készpénznek vesszük a szép ígéreteket, pedig -azok csak üres szavak. Amit most Görögország tett velünk, az könnyen megismétlődhetik, mostantól fogva tehát cselekedeteket követelünk. Még nyitva van a szövetségesek kapuja, hogy uj szövetségeseket bebocsáthassunk, de maholnap késő lesz, a kap-u be fog zárulni, és mi odakiáltjuk azoknak, akik még haboznak: A ka-pu zárva van! Márciusi ünnepségek Szegeden, (Saját tudósítónktól.) A nemzeti ünnepben m-indenkor egész hazafias lelkével részt vett Szeged. Most, midőn a magyar nemzetnek nemcsak szabadságáért, de létérdekeért is gyilkos ágyutüzben kockáztatja életét minden fegyvert fogható magyar férfi-, a hazaszeretet -fenséges érzelmei -még inkább -fellángolnak a szabadság nagy ünnepnapjának -közeledtére. Ma még általánosabban ünnepéi Szeged népe március 15-én, mint valaha. Különféle társadalmi ünnepségek között figyelmet érdemel gazdag és érdekes' műsorával a Szegedi Nőipari és Háziipari Egyesület Hudsegitö Bizottságának hazafias ünnepsége, melyet március 15-én délután fél öt órakor fog megtartani a -Kass-Vigadó Lloyd ter-mében. •Nagy és buzgó készülődés előzte meg ezt az ünnepséget. A Hadsegitő Bizottság -fáradhatatlan hölgyei bámulatos leleményességgel olyan érdekes és vonzó műsort állítottak össze, aminőben régen, nem volt része a város közönségének. Az ünnepséget hazáfias i-rányu hangverseny fogja bevezetni. Közreműködnek ezen a hangversenyen: Szávay Gyula az, országos nevű költő, a Vidéki Hir-la-pirók Országos Szövetségének elnöke, -ki ez alkalim-ra árt gyönyörű és hangulatos költeményét adja elő. Déry Rózsi a legszebb Dankó-nótákat, Ocskay Kornél pedig a Kurucz-d-alok gyöngyeit énekli el Urbán Lajos kitűnő zenekarának kíséretével. A műsorszámok között a szegedi m. kir. honvéd gyalogezred zenekara fog hang versenyezni Fichtner Sándor -karmester ösmert művészi vezetése mellett. Ezután következik a tárgysorsjáték nyereményeinek húzása, politikái biztos jelenlétében. Az értékes és szép nyere-ménytárgyakat a nyerők mindjárt magukkal i-s vihetik. Előreláthatólag óriási közönsége lesz a március 15-iki ünnepségnek, mivel eljön arra a közel vidék számottevő közönsége is, mely állandó támogatásával tünteti ki a HadsegitöBizottság törekvéseit. Dacára annak, hogy a Hadsegitő-Bizottság hazafias és közhasznú -munkássága igen sok pénzt igényel, a hölgy-bizottság ezúttal lemondo-tt a iélelmes „pumpolásról", sőt magát a belépődíjat is a legminimálisabbra — személyenkint 50 fillérre — szabta, hogy lehetővé tegye minden társadalmi osztálynak az ünnepségen való részvételt. A Szegedi Kereskedők -Egyesülete Inter•nátusának „Dugonics" önképzőköre folyó évi március hó 14-én d. u. 4 ára-kor az internátus (helyiségében (Fodor-utoa 3-3. szám) hazafias ünnepéi y-t rendez, a következő műsorral: 1. Elnöki megnyitó. Tartja. Hilkene Jakab. 2. Talpra magyar! -Szavalja Wagner Péter. 3. Bloch József: Magyar ábránd. Hegedűn jáitsza iBöhm József, zongorán kiisáiri Lakos Erzsike. 4. ,Március 15." Irta - Földes -László,-f el olvassa Tandlich -Ernő. 5. -Cart-hagói harangok (melo-dráma). Szava-Íja Földes László, zongorán kiséri -Székely Margitka. 6. A hazaáruló. Alk. szán játék 1 felvonásban. 7. -Románcok. Fuvolán játszu Neda György, kísérik Böbm József és Yandfeh -Ernő.