Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-11 / 61. szám

Szeged, 1915. március 11. DÉLKAGYABOMZAS. hátrálást imtv-e neki, — aztán leeresztve kar­ját, arra a helyre mutatott, ahol az országút belevéz ,a cédrus erdő sötétségébe. Az őrn-agy megértette és lovát visszafor­dítva, hátra lovagolt a kiiis csapathoz, mely kö vette őt s nem-tetszésétől félve, már a főse­reghez indult -vissza. —-Dunning épen amott va-n, — mondta -a vezérkarában levő kapitánynak. — Megölte emberét és leis-z valami jelenteni valója. Nagy türélemimel várakoztak kivont kardokkal, d-e bizony Dunning nem jelentke­zett. Amint feljött ,a n-ap, az egész sereg óva­tosan előre nyomult, ,a parancsn-Oikuk egyál­talán -csalódva érezte magát a Diunning köz legénybe vdtiefct Ijizailmábátn. A .vállalkozás nem járt sikerrel, -de maradt még valami tenni való. A kis nyilt térségen ott az országút men­tén megtalálták -az elhullott lovat. Merőlege­sen -az á-ll-at nyakán keresztül, arccal -felfelé & egy 'fej-lövés okozta nagy vériMital be­szennyezve feküdt a Dun ning közlegény holt­test-e, -mereven -mint egy -szobor, már órák -óta élettelenül. A -vizsgálat bőséges -bzonyitéko-t szol-g-ál­tat-oitt ama, Ihogy .a cédrus erdőt -a szövetsé­ges hads-e-reg-nek e-gy les-b-en ál-Ló nagyobb csapata -negyedóra -alatt elfoglalta... II. (1-8&2. év tavaszán a -Buell tábornok se­rege N,ashv'ille-néL táborozott, erősen készül­ve abc,z a. -tervezett ütközethez, mely a -Shi­loh melletti győzelmet eitedményezt-e. Nyers kiképzetlen sereg volt az, ámbátor egyik-má­sik -rész-e -már elég szolgálatot látott, jó eg> pár ütközeten -esvén át Nyugat-Virginia he­gye iközött, meg Kentueky-ban. A háború még kezdetén volt s a k-ato-ná&kodás- -egy uj foglalkozási ág amint azt amaz időszak fiatal amerikaija tökéletlenül értelmezte aki -annak egyik-másik sajátosságát egyáltalán nem1 ta­lálta kle-dve szerint valónak. Legfőbb -volt ezek -között 'az, ami lényeges része a fegyelemnek: az -alárendeltség. — Az olyan aki gyermek­kora óta -azzal -a csalóka tévhittel van -eltel ve, hogy minden ember egyen l őnek született , a felsőbbségnek való feltétlen meghódolást ne-m egykönnyen! tanulja meg és a.z amerikai ka­tona az -ő „zöld és saláta ikc-nszakában" na­gyon rossz birhein áll. így történhetett .meg,, hogy a Buell -egyik emberét, John B-e-unett Gre-en-e közlegényt az a vád érte, Ihogy altiszt­iét. -arcul ütötte. A háború -későbbi folyamán ezt már nem tett-e volna. De hát az ő katonai erkölcseinek megjavításához sz időt megta­gadták tőle: azonnal fogságba vetették a tiszt feljelentésére, hadi törvényszék elé állí­tották éis agyonlöv-etéstra ítélték. — Te elverhetnél -engem és ez hagyján volna, — mondta -a háláira ifiéit -ember a pa­naszkodó t-aninnak; — -ez a-z -amit te szoktál csinálni az iskolában, mikor őszinte voltál. Wi-11 Dudl-ey és én -ép -oly j-ó-k vagyunk, mint te. Senkii s-e látott engem, ho-gy -tégedet meg­ütöttelek; -a fegyelem nem tűrte v-oln-a el az ilyesmit. — John Greene, ugy sejtem, neked iga­zad van ebben, szólt a hadnagy. Meg fogsz neköm -bocsátani Ez az, amíiért én most -hoz­zád jöttem. (Nem volt erre válasz és egy tiszt, be­dugva Ifojét -az -őrségi sátor bejáróján, jelen­tette, -hogy a látogatásra, engedélyezett itlö lej-árit. Más-nap r-egge-l, -almikor John Greene-t baj társa inaik: -egy 'kivezényelt osztaga az egész brigád jelenlétében agyo-n-lőtte, Dudl-ey had­nagy hátat, fordított -a szomorú látványnak és -egy iimát •mormolt el irgalomért, melybe salj,á>t -míaigáf is belefoglalta. -Néhány héttel ezután, mikor (Buell vezető hadosztályát átvitték a Tennessse (folyón,, h-ogy segédkezzen a iGra-nt megvert seregének felszabadításában, —isőtót -és vili-áros éj k-öze­ledeitt. A divízió a-z ütközet romosaim: át nyo­mult -eíoine n-a-gy óvatosan az ell-eniség hadál­lása felé, amely kissé visszavonult, hogy -a sorait -újból rendezze. (De villámlás előtt, tel­jes volt a sötétség. Egy pillanatra sem szűnt meg szakadni -az eső s -amikor a m-any dörgés zúgott és nyögött, csak addig' nem volt hall­ható a sebesültek jajgatása, kik között a ka­tonák vonszolták to-va lábaik-at s • akikben -azok megbotlottak ,a sötétben. Halott v-c-lt ám itt -nagyon sok, — -db, nagy bőségben v-oltaik itt -a halottak. A hajnal ,l-egel-ső bágyadt szürkeségében, -mikor a raj vonalban való előli al-ad-ás szüne­tet tartott -a -csatasorba -való fejlődésiben s az előosapa-tok -elvonnlt-ak, parancs ment, széjjel a legénység nevenek -a felhívására. Dudley hadin,agy csapatának első őrmestere ,a csapat elér-e állcit-t ,s ahc-reindben -elkezdte az -embe­reket nevüklön szólítani. Nem volt írott név­sora ide v-alt po-mpás- emlékező tehetsége. A legények feleltek a -neveikre, inig az őrmes­ter a -névsorban elért ;a G betűig. — Gorliam! — Itt! — Grayrock! — Itt! Az őrmester -jó emlékező ehetisége szinte gépiesen működött. — Greene! — Itt! A felelet -tiszta, határozott, tévedést ki­záró -volt! Egy látható -mozgás, az egész csapat ele­jének meg-rezzenése -minit, -egy villamos ütés­től, — tanúsította a jelenet megdöbbentő vol­tát. Az őrmester elsápadt és szünetelt. A ka­pitány gyorsan me-lléjie lovagolt, -és él-e-sen mon-dá: — Szólítsd .ismét azt a nevet! — J-cílin Greene! — Itt! Minden arc -a.z -ismeretes hang felé for­dult; a két ember, -aki -között a Jolin, Gr-e-ene alakja a sorban rendesen állott, most egy­mással szemben volt elh-ely-ezive. — iM-óg egyszer, — parancséita- a kérlel­hetetlen kapitány s még egyszer hangzott, — -egy kissé remegő hangom, — a hol-t e-mbei neve: —• John Bennett Greene. — Itt! Ebben -a pillanatban egy puska-lövés hangzott fel ,a homályból, kísérve egy közel­gő golyó vad süvitéisétől, mely fent haladva, hallhatóan rohant, mintegy hatalmas pontot téve ,a kapitány eme f-ellkiáltáisia után: —• IMi az ördögöt jelent ez? Dudley hadnagy előtámolygott -a hátvéd­nél levő helyiéiről a legénységen -keresztül. — Ezt -jeleníti, — szólt, széttárva kabátját s -egy szemmelláthatóain szélesedő vérvörös foltot mutatva ,a, mellén. Térdei -öaszeespk­lottak, — elő-re b-ukott -és holt-an terült el. Az -ezred nemsokára parancsot kapott, hogy hagyja e,l a túlzsúfolt frontot s némi viszontagság után -az ütközet folyamán ne-m került többé -tűzbe. Sőt maga John -Greene sem jelentkezett többé... Angol eredetiből: Zsoldos Benő. HÍREK Minden megmunkálható darab főidet be kell vetni. Zágrábból írják: A -kormánybiztos rend-eleté­re a város területén és körletében levő üres telkeket imind -művelés alá vették. -A telkeken -burgonyát, káposztát, babot, hagymát és -más vetemény eket termesztenek. Az Ügető Egye­sület tizenegy (holdas bérelt területét is beve­tették. — Zólyon városában a polgármester vezetésével bizottság alakult, melyn-ek az a föladata, h-ogy a gazdaközönséget Irányítsa a termés biztosi-tá-sát célzó munkájában. A bizottság fölhívást intézett a közönséghez, melyben arra is -figyelmezteti az érdekelteket, hogy a város belső terül tén levő telkeket i-s ki -kell használni és egy-más kölcsönös segíté­sével kell előmozdítani a -mezőgazdasági munkák eredményes elvégzését. Minden igaz és jó magyar — férfi és nő egyaránt — viseljen szövetségi hűség jet­vényt. Kapható a főispáni hivatalban és min. den jobb kereskedésben, Ara: 1 korona. A befolyt összeg hadsegelyzési célokra fordittatik, oooo Munkára fel! (Saját tudósítónktól.) Közeledik a tavasz, a mezőgazdálkodási -munkálkodás ideje. Ta­lán korábban köszönt be, mint máskor, de bi­zonyosan fontosabb feladatot hoz magával, mint rendesen. A világháború pusztításait gazdasági téren fokozottabb ter-met-ás-sel kell -ellensúlyozni s a több munkára kevesebb erő áll rendelkezésre, inert hiszen a -munkáskezek javarésze fegyvert forgat a haza védelmében. Ebből az következik, 'h-ogy az itthonmaradt lakosságnak a legnagyobb buzgalommal kell hozzálátnia a föld meg-mive-léséhez, a minden irányban való gazdasági tevékenységihez. És ha -már ezt m-inden épkézláb -polgártól -meg­kívánja a haza, különös mértékben követelheti meg azoktól, akik állami segélyben részesül­nek azon a cimen, hogy családfentartójuk hadbavonült. A törvény tudvalevően -bőkezűen gondos­kodik az ilyenekről, sőt nem ritka -eset, hogy a hadbav-onulták itthonmaradt családitagjai az állami gondoskodás folytán- kedvezőbb anyagi helyzetben- van, mint volt azelőtt. Ámde a törvénynek egyáltalában nem- célja előmoz­dítani a munkak-er-ülést, a dologtalan életmó­dot. Éppen ezért a törvény gondoskodik is róla, — az 1914. évi XLV. törvényicikk — hogy a ható-sági segélyt elveszti a hadSbavo­n-ultak olyan családtagja, kiről megállapítha­tó, hogy megélhetését -meg-felelő mun-ka vál­lalásával biztosithatná. Ugy tudjuk, hogy a kormány ,a tavaszi -munkaidő közeledtével rendeletileg hívja föl a -főispánok figyelmét erre a törvény-es intéz­kedésre. A rendelet, valamint a törvény, nem azt akarja elérni, hogy az élv-ez-ett közsegélyt egészben vagy részben elveszítsék azo-k, a kik készségesen állanak munkába, az ilyenek továbbra is részesíthetők segélyben, -minthogy a kereseti alkalom ilyenkor még nagyon hul­lámzik és szerfölött bizonytalan. Aki tehát alkalmilag olyan munkát kap, amelyből 'szük­ségleteit többé-kevésbbé fedezheti, azt még nem fosztják m-eg a hadba vonultaik család­tagjainak járó állami segélyösszegtől. D-e igen is -megfosztják azt, a-ki visszautasítja a kínál­kozó alkalmat, parlagon hagyja -munkaerejét, s ölhetett kezekkel várja, ihogy hereként el­tartsák. Olyan időket élünk, amikor a haza -min­den fiától súlyos áldozatokat követéi, sokak­tól életüket is; -lehetetlen, azaz teljességgel megengedhetetlen tehát, hogy legyenek ál­lampolgárok, akik a nemzet -általános nagy erőfeszítését mintegy páholyból nézik s lábu­kat lógatva, tartatják ki magukat az állam­mal. Hisszük, hogy ilyenek .nem is lesznek a m-unkaszerető magyar nemzet kebelében. — Mindenki megérti, akinek ép a teste és a lelke, különösen nagy jelentőségét annak a szózat­nak, hogy munkára f-el! A rendélet tehát a munkás társadalomi tagjait fogja megnyugtat­ni aziránt, hogv amig ők önként verejtékez­nek, azalatt 'más sem, senkisem heverhet az állaim elnézéséből ingyetékőként. — A Back-malom ügye. \ Back-malom kihágási ügyében Szalay József d-r csütörtö­kön reggel 9 órakor hirdeti ki az ítéletet. Éh­ben az ügyben illetékes helyről a következők közlését -kérték tölünik: „Nem kívánok P. L. úrral polemizálni, már csak azért sem, mert ez célhoz nem ve­zetne és hiábavaló kísérlet; volna valakit meg­győzni akarni, aki egy oly ügyben, -mint a Back-malom ismert pere, most már másod­szor kiáll a nyilvánosság elé, anélkül, hogy az ügyet egyáltalában, ismerné. Ezt -bebizonyí­tandó, de még oly célból is, h-ogy a távolabb állók is P. L. ur legtöbbnyir-e alaptalan kiiía­kadásait kellőleg -mérlegelhessék, tényként helyreigazi-tolm, hogy nem a Schütz-féle el­adások képezik a bírói -ítélet tulaj donképem

Next

/
Thumbnails
Contents