Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-02 / 53. szám

Szegje*!, 1915. mároiua 2. DÉLMAGYARORSZAG. 1 Mindent a hazáért. Polgártársak! Im hazafiúi szívvel fordulok hozzátok 6 kérlek titeket, hogy tegyetek véteni együtt segítségére szegény hazánknak. Én ezennel kötelezem magam, hogy ia 1 egiOilesó'bb árban minden temetést, a legegyszerűbbtől a legdiszeseibbig elvégzek. És a teljes árnak 5 százalékát a haza oltárára adom. Magyar-Bácska, 191-t. november hó. Haza fini tiszteletteil Gsaffás Kálmán temv. Egy könvv jelent meg Kolozsvárott, melynek cime Az orosz kéz Romániában. A könyv szerzője Moldován Gergely dr kolozsvári egyetemi tanár, a romániai és a magyarországi románság politikai és kulturális kérdéseinek egyik legalaposabb ismerője. Hogy mit tárgyal a könyv, azt már cime is mutatja. Hangja az első oldaltól az utolsóig higgadt, megfontolt. Minden mondata a történelemben" gyökeredzik és a történelem alapián bizonyít. Ezt a könyvet el kell olvasni minden magyarnak, de el kell olvasni minden románnak is. Érdemes munka volt a megírása és érdemes munkát végezne az is, aki a miivet lefordítaná román nyelvre. Egyaránt okulhatnának belőle a hazai és a román királysági románok. Az orosz kéz Romániában minden átkos, irtó munkát végzett. Ezzel tisztában volt minden időkben nem egy román fejedelem és nem egy román politikus. Károly román király, a független román álla'm megteremtője szóval s írásban is mindenkor hirdette, 'hogv a független román királyságnak csak egy veszedelme van, mely mint damokleszi kard lebeg fölötte és ez az orosz ideál. Ez az orosz ideál az, mely Romániában annyi bajt idézett fel s nem egyszer végpusztulás elé állította ezt a virágzásra és fejlődésre érdemes dunai államot. Konstantinápoly elfoglalása ugyan a törökökkel szemben való .hódítás, de az ut a Boszporuszhoz Románián át vezet. Azért tehát a cárizmusnak az volt elsősorban a célja, hogy a román fejedelemségekre tehesse rá a kezét. Ezerhéíszázhatvar,Kilenctől kezdve különböző időszakokban hatszor szállották meg az oroszok a fejedelemségeket s erre mindig különböző ürügyeket találtak. Az oroszok sohasem vonultak ki önként a román területről. Mindig valamely rajtuk kivül álló körülmény kényszeritette őket arra. fis amikor a legutóbbi orosz—török háborúban Románia Oroszország mellé állott, az egy gálád orosz csíny következménye volt. Ugyanis az orosz hadak egy nap ellepték Romániát és beözönlőitek Bukarestbe, mielőtt a román képviselők még dönthettek volna arról, hogy az ország részt vegyen-e a háborúban? Az orosz fegyverek csörgése mellett Románia kénytelen volt belegyezését megadni. Az orosz katonai diktatúra alá került. A fejedelem pedig nem mini önálló román fejedelem, hanem mint orosz generális küzdött az orosz cár seregében — bár saját csapatai élén — a törökök ellen. A háború alatt nagy volt a román nép szenvedése és megaláztatása. Az orosz kozákok kényükre-kedvükre jártak az országban, rekviráltak, loptak és semmi magántulajdont nem tartottak becsületben. A 'megaláztatásokból a legnagyobb rész Károly /fejedelemnek jutott ki. Mikor pedig vége lett a háborúnak, az orosz hadak hosszabb ideig pihenőt tartottak Romániában és mikor a békepontokra vonatkozólag nézeteltérések támadtak — különösen Besszarábiát illetőleg — nagyon kevésbe műit, hogy az oroszok nem fegyverrel fordultak házigazdáik ellen, hogy a gravicai hősöknek igazi orosz imódon fizessenek. Azonban a SZÍVÓS román állam (Károly bölcs vezetése mellett ezt a csapást is kibírta. /Ezek után remélhető, hogy a közönség széles rétag/eihen mind tömegesebben fognak elhunyni, hogy a hazafias tel,hívásnak tehetségükhöz mérten eleget tegyenek. * (A népfölkelő problémája.) Egy puha ur, akii mindeddig mint számfeletti népfö'ikielő védte a jó meleg kávházhain a hazát, most megkapta a belli ivóját. — Megyek fiuk én is — mondta /borongva — s hozzá milyen rossz időben. Adjatok tanácsot, mit vigyek magammal? — Bátorságot — mondta neki a kávéházi szomszédja. Az oroszok kitakarodtak és Románia a monarchia és Németország segítségével elérte azt, hogy valóban önálló és királyság tehetett. — Károly királynak nagyon keserű tapasztalatai voltak az orosz jóakaratra vontkozólag és azért fordult el teljesen az oroszibarát politikától. Haláláig ihü maradt magatartásához és ezt a politikáját követendő példaképén hagyta utódjára, Ferenc Ferdinánd királyra. Károly király halála után az orosz kéz csak három napot engedett a gyász számára, aztán újból felvette a küzdelmet hatalmának a román területen való érvényesítéséért. Ez a pokoli munka pedig volt: kíméletlenül öszszercimbolni a nagy király politikai hagyományait, belenyúlni a román, állam bel- és. külügyeibe, megsérteni az ország függetlenségét és abbeli szabadságát, ihogy ügyeit önmaga, minden külső befolyástól mentesen önállóan intézhesse. fis a cárizmus ismét /megtudta találni a románok között a maga szekerének előre tolóit. Egyszerre nagy szerephez és fontos szóhoz jutottak a Mille. Filipeszku, Janesku, Honi gman, Fagure, Fermo, Pizanls, valamint a Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap Hegei Gyula fellép Urániában. • •SS velük egyivásu politikusok és újságírók. Hogy ezek kik és ihogy hány próbás férfiak, azt viselkedésükből úgyszólván minden újságolvasó eléggé tudhatja. Szereplésüket Moldován Gergely azonban olyan részletesen, olyan tisztán világítja meg könyvében, hogy valamenyien leleplezve állanak mindenki előtt. Azért izgatnak Oroszország mellett, mert pénzt kaptak. A könyvnek ez a része különös figyelmet érdemel és nagy sulyu kijelentések és bizonyítékok egész sorozatát tartalmazza. Szó 'van azonban a könyvben a románságnak nemcsak rolmániai, hanem magyarországi árulóiról is. A magyarországi román nemzeti iliga a helyzet igaz /felismerése mellett méltán hangoztatja manifesztumában, hogv a leszámolás órája elérkezett, de nem oly értelemben, ahogy azt a muszkák barátai gondolják, a magyarok és a németek ellen, hanem a minden emberi érzésből kivetkzőzött orosgok ellen, akik mintha a keleti román elem elpusztítását tűzték volna ki céljukul. Így ir a liga és ebben igazuk is van. mert hiszen az oroszok politikusai nem egyszer hangoztatták már, hogy Romániát apró részekre darabolva, könnyű volna eloroszositani. A magyarországi román liga álláspontjával ellentétbe helyezkedtek azonban Lukács László, akit a románok a „popa draculi", ördög papja néven ismernek és akinek sok piszkos ügye van s méltó társa neki Goga Óktavián. Ezek azonosítják magukat a romániai megfizetett orosz barátokkal. A románság szerencséje azonban az, hogy többsége nemcsak Magyarországon, hanem a tulajdonképeni román királyságban is meg van győződve arról, hogy az orosz mint a múltban, most is álnok szándékkal közeledik hozzájuk. Hogy ez tényleg igy van, Moldován egyetemi tanár könyve félre nem érthetően kifejti. E^t a könyvet mindenkinek el kell olvasnia, aki a dolgok szövevényében tisztán, akar látni. Ez a könyv a román nemzet igazi aspirációinak foglalatja, a románság helyes politikai irányának bibliája. DiiiaiaaiiagMiamiammaaiHtiMiaiiaHaaaaaaiSi 00000000000000000 53.680. 8Z 1915. II. Hirdetmény a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A magyar szent korona országai területén bel- és külföldiek altat ipari, kereskedelmi, pénzforgalmi, »zálÜtási s bárminemű más haszonhajtó célból nyereményre alakult, vagy üzletben tartott s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti jövedelmeik után, amennyiben ezek a bányaadóról szóló törvény hotározmányai alá nem esnek, az 1875. XXIV. törvénycikkben meghatározott elvek és szabályok szerint adóznak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói vagy ügyvezetői a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) az 1915, évi március 15—31. közötti időben benyújtandó üzleti jövedelembevalláshoz a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat, egylet jövedelmi mérlegét (nyereség- és veszteség- számláját) csatolni tartoznak. Ha a jövedelem mérlegben más községekben lévő ily fióküzletek jövedelemei is benfoglaltatnak, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek kitüntetése meilet a bevallási iven megjegyzendő. Az adóalap helyes megállapítása céljából a vallomáshoz csatolandó még: 1. a vállalat tulajdonát képező állampapírok és egyéb adómentes értékpapírok jegyzéke ; 2. az üzleti költségek részletes kimutatása; 3. a közgyűlési határozatnak a behajthatlan követelések törlésére vonatkozó kivonata. Mindazok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, melyeknek igazgatóságai a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá tartozó jövedelemforrásokat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják avagy hamis vallomást adnak, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1913. évi 50.000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében büntettetnek. Szeged, 1915. évi február hó. M. kir. pénziigyigazgatóság. 00000000000000000 Az orosz kéz Romániában. — Moldován Gergely dr. könyve. —