Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-10 / 60. szám

Szeged, 1915. március 10. DMjMAGYÁRÖRSMS. S gadni, hát majd esak keresi a másik ezer koronát, akinek kell. Ezt a pénzt később megtalálták náLa a csendőrök. Felolvasták ekkor Kalnabovnak .az ügyészség előtt itett vallomását, amelyben az, ^ismeretlen" katonát Tuturuj Rákosnak nevezte mag és ,azt vallotta ,hogy Gyuri,tzának adta át a pénzt. Ezt a Tuturuj t iki ;is hallgatta az ügyészség és akkor kiderült, hogy Kalnakov liazudott, mert az soha nem járt Gyuritzánál és soha nem volt 2000 koronája, a pénzt tehát egy másik katona adhatta. Az elnök kérdésére Gyurifza ffentartotta előbbi vallomását, hogy Kalnakov nála soha nem járt ka/tomáv,ai és tőle pénzt nem vett el. (Kalnakov megerősíti még egyszer, hogy 1000 koronát hagyott Gyuritza asztalán. A hadbíróság Kalnaikov megesketését mellőzte, mert az a gyanú forgott fenn ellene, hogy ő :is bűnrészes és egyébként ás megbízhatatlan ember, aki ellen ka ton a s z a bdi t ás ért most is folyik az eljárás. Schul Ármin dr. kevevári járásfeiró volt a következő tanú, aki mint népfölkelő -hadügy, z ügyészségnél teljesít szclgáltot. Ö vezette a jegyzőkönyviét a két iManyov és Kailnakov vallomástételekor. Esküvel erősített vallomásában elmondotta, liogy Mányov mikor kihallgattálk .egy csöppet se volt megijedve, sőt flegmatikusán beszélt és határozottan állította, hogy iGyuritzának 2000 koronát adott. Uigyanigy vallott a fia is, akti egyenesen a kolozsvári1 egyetemről idéztek be és előzően nem is beszélhetett az apjával. Kainak cv szintén terbelően vallott, anélkül, hogy bármelyik tanút is befolyásolták volna. Sőt mikor Manyovo szembesítették Gyuritzával, aki tagadta, hoigy tőle pénzt kapott volt, Ma-nyov igy szólott Gyuritza elvezetése után: — Nem hittem volna hogy uri ember létére letagadja. Mamyov mostam, iScbnl doktorral való szembesítése alkalmával azt mondta, liogy hogy akkor nem tudta mit beszél. A hadbíróság ezután ugy döntött, hogy csak a fiatalabb Menyovot .esketi meg vallomására. Az eskü letétele után, ,az elnök a tárgy,alás folytatását délután fél négyre halasztotta el. A délutáni tárgyalást háromnegyed négy óraikor nyitotta: meg az elnök. Mivel eddigre már a városban elterjedt az érdekes tárgyalás bire, a hallgatóság .zsúfolásig megtöltötte a tárgyaló termet. Az elnök fölkéri az ügyészt indítványának megtételére. Kiss Dezső dr főhadnagy-hadbíró ügyész először is azt világítja meg, hogy miért emelt Gyuritza Sándor dr szolgálaton kívüli viszonylatban levő ezredorvos ellen vádat közszolgálati hatalommal való visszaélés bűntettéért : — Gyuritza dr mint a honvéd-,pótzászlóalj orvos főnöke kétezer koronát fogadott el Mányov Jánostól azért, hogy fiát, akinek tegyék sérve volt, könnyebb szolgálatra osztassa be, illetve a katonai szolgálat alól mentesse fel. Mivel a fiút tényleg felmentették feliilvizesgátet utján, ami megtörtént volna Gyuritza közbenjárása nélkül is, világos, hogy Gyuritza ezúttal visszaélést követett el. — Vádolom továbbá, — folytatta az ügyész, — Gyuritza ezredorvost azzal, hogy egy ismeretlen katonától ezer koronát fogadott el, azzal a titkos célzattal, hogy ezt a katonát, aki már a harctéren megsebesült, felmentesse a további szolgálat, alól. — Mind a két büneselekiméiiyre vonatkozólag beigazoló körülmények merültek fel a főtárgyalás során. Bár ezúttal ugy Mányov János, mint fia, Mányov Károly egyenesen letagadták, hogy Gyuritza pénzt kapott tőlük, az ügyészségi iratokból és a tanuk előbbi vallomásaiból határozottan meg lehet állapítani az inkriminált bűncselekményt. Hiszen mind a két tanú világosan és részletesen elmondotta az ügyészség előtt, hogy Kalnakov vezette őket Gyuritzához és az ezredorvossal1 először az öreg Mányov beszélt, azután megvizsgálta a -fiát és végül az Öreg Mányov még egyszer elment Kalnakovvaí és kifizette a kétezer koronát. Még azt is elmondta Mányov János a vallomása során, hogy a pénzt nem a takarékpénztárból vette, hanem két vaggon búzát adott el hétezer koronáért s innen volt pénze. Egyébként a vizsgálat során tett vallomások hitelességét megerősítette a főtárgyaláson Schül Ármin dr tanú, aki határozottan emlékszik rá, hogy Mányovék teljesen beös.merő vallomást tettek, még pedig a legkisebb kényszerítő ok nélkül. Hogy itt a főtárgyaláson tagadnak a tanuk, az ügyész azt annak tulajdonítja, hogy megfélamlitették őket, továbbá attól tartanák, hogy mint bűnrészeseket, őket is megbüntetik. A vádlott megbüntetését kéri. Széli Gyula dr ügyvéd hosszú védőbeszédében Gyuritza Sándor ártatlanságát hangoztatta. A hadbíróság csak a főtárgyalás alapján itélkezhetik, nem pedig a nyomozás során tett vallomások után. Ezt kívánja a törvény szelleme, mert ellenkező esetben föíöslges volna főtárgyalást tartani. A mai főtárgyalás során pedig semmi pozitív bizonyíték ne n merült fel a vádlott ellen. Most, amikor esküvel kellett hitelt adni a vallomásnak, akkor a 'Mányovék sem és Kolnakov sem merték tfentaritani azt az állításukat, hogy Gyuritza dr pénzt kapott volna katonaszaibaditásért. Hivatkozik Gyuritza hosszú és tisztességes közéleti szereplésére és arra a társadalmi pozícióra, melyet becsülettel vívott ki a maga számára. Valószínűnek tartja, hogy Kalnakov kicsalt Mányovéktól 200 koronát, azt imagának .tartotta és ezért állott elő később azzal a mesével, hogy egy idegen katona utján keresett 1000 koronát. A vádlott felmentését kéri. Az ügyészi replika és a védő válasza után a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Egy órai tanácskozás után Szerdahelyi alezredes felolvasta a hadbíróság ítéletét, amely szerint Gyuritza Sándor dr-t a bíróság felmentette a vád alól. Az indokolásban az áll, hogy bár laauansaasaxBaBaaEMaBaacBxacaaaaataueaiiaaiaaiiBauuus. nyomatékos gyanú merült fel a vádlott ellen, de Miivel kétségtelen: bizonyíték nem forgott fenn, a hadbiróság nyugodt lelkiismerettel elmarasztaló Ítéletet nem hozhatott és igy a vádlottat fel kellett menteni. Kiss Dezső dr ügyész bejelentette azután, hogy atörvényes három napon belül bejelenti, hogy az ítélet ellen felebbez-e, illetve a tárgyalás során benyújtott semmiségi panaszát továbbra is fentartja-e. A bíróság ezután Gyuritza Sándor dir-t szabadlábra helyezte, a ki viszakapta a kardját. aBaaBEaaaBBiBaaaBBasBaBaaaaBBaaaDoaaaaBassaDaaiiaaaa HÍREK oooo — A hadügyminiszter Vöröskeresztikitüntetése. A hivatalos lap mai száma kőzi azt a legfelsőbb kéziratot, amelyet a király Krobatm 'táborszernagy, hadügyminiszterli ez intézett. A király a hadügymniszternek a Vöröskereszt körüli érdemek érdemcsillagát a liadiókitménnyel díjmentesen adományozta. — Személyi hír. Cicatricis Lajos dr. főispán elutazott. — A függetlenségi párt márciusi ünnepe. A szegedi f üggetlenségi és 48-as párt nevében Becsey Károly dr. pártelnök március 15-nek megünnepléséről' a következő levelet intézte a körök elnökeihez: Igen tisztelt Elnök Ur! A már másfél év óta reánk nehezedő súlyos időkben .sem feledkezhetünk meg 1848. március OL'5-ikéről és annak évfordulója napjáról, a imi nemzeti ünnepnapunkról. 'Miután azonban a mai háborús időkben .nem tarthatunk olyan fénye® ünnepséget, mint az előző békés időkben szoktunk, a .jSzegedi Függetlenségi és 48-as párt tiszti ülése ugy határozott, hogy Szeged város közönsége által március 15-ikén délelőtt. 10 órakor a rólkusi templomban tartandó ünnepi misén a „Rókusi népkör" helyiségében történő előzetes gyülekezés mellett .a párt testületileg résztvesz és a szent mise után Kossuth Lajos szobrára koszorút helyez el. Felbérem Elnök urat. hogy a vezetésé alatt álló kör tagjait ezen elhatározásunkról megfelelő módon értesíteni s őket az ünnepélyen teljes számban leendő részvételre felhívni sziveskedijék. Imádkozzunk! Imádkozunk a 48-as hősökért azok méltó utódaiért és fegyverük diadaláért ! A magyarok jóságos Istene hallgassa meg buzgó imádságunkat. Hazánk egéről mentől .előbb oszlassa él a vészes fellegeket és engedje meg, hogy a mi szép országunkban a szabad magyar nemzet az idők végéig függetlenségben ós boldog •megielégedósben élhessen. TTgy legyen. A ^Szegedi Függetlenségi és 48-as párt nevében Szegeden, 1915. évi március hó 8-án. Hazafias üdvözlettel: Becsey Károly dr. pártelnök. — Gidófalvy törzsorvos kitüntetése. A király Gidófalvy Béla dr. törzsorvost, mint a hivatalos lap 'közli, vitéz (magatartásáért •kitüntette .a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, a vitézségi érdemkereszt szalagján. Gidófalvy a szegedi társadalomnak régi, közbecsülésben álló tagja. Képzett orvos, humánus és Ibuzigó katona. A háború kitörlése után hónapokon keresztül itthon teljesített értékes szolgálatokat, majd a harctérre rendelték. Kitüntetése bizonyára városszerte kelt általános örömet. — Szegediek szerb fogságban. A Vörös Kereszt hadifoglyokat gyámolító hivatala értesítést kapott Svilajnácból, Szerbiából, Kardos Ferenc száímvivő altiszttől, aki a polgári életben a nagyváradi Szigligeti-Szinház tagja. Kardos Ferenc sok magyar bajtársával együtt a december közepén vívott harcokban a szerbek fogságába esett, összeírta fogolytársai névsorát és igy hírt küld róluk hozzátartozóiknak. A névsorbanjkét szegedi katona is szerepel és pedig Gulyás József Ferenc és Bóka Illés.