Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-07 / 58. szám

4 BÉLMA8 Y ARORSZÁ 0. Szeged, 1915. március 7. A félreismert Japán. 'Amit Japánról tudunk, ebben csúcsosodik ki: a világháború előtt rokonszenves, azután ellenszenves. Japánit pedig ezzel a szóval kell j-tillemezni:zseniális. Egy ilen állam diplomáciája se dolgozik annyi fölénnyel, mint a 'főikelő Nap országáé. Be fog bizonyulni, hogy a világüt közeitken Japán nyer legtöbbet, ő kerül ki legépebben és legerősebben. Ki-ki képzelje (magáit a japániak szerepébe. Japán lakossága majd annyi, mint Németországé, több mint Angliáé. S az országuk szigetekből áll, melyek kiesi területük miatt nem tarthatják el a lakosságot. S amikor a japáni nép egyesitette Nyugat és Kelet minden vívmányát, kultúráját és miivészetét, akkor Japán ajkán elhangzott a büszke jelszó: — Ázsia az ázsiaiaké! IÉS ebben Japánnak van igaza, föltétlenül. íMert hogyan jön ahoz Amerika, ihogy a Japán alatt fekvő F idzis-i-sz-igete k-e-t kezében tartja s oda a japánit bevándorolni nem engedi. Vagy mi jogon trefj-a a kezében a japáni néppel távoli rokon Indokina népét Franciaország? Avagy Anglia megtilthatta-e igazság .szerint, •hogy a szintén Japán alatt levő Ausztráliából -kizárja a munkás, becsületes japáni kivándorlóit? De vegyük Kinát'. F,z a nép a leg•közolebbi rokona a japániaknak. Kina évezredek óta belső züllöttségben ós állandó 'forradalomban emésztődik. És nem históriai igazság-e, hogy Japán uralkodjék fölöttié, ha már k'ultura, művészet, állgimif-orm-a, családi élet szerint évezredekkel fölötte áll1? Hiszen a történelemben mindig ugy volt, hiszen Athén vagy Róma annak idején uralkodott Európán, Ázsián ós Afrikán, ínég amtikultui ós n:á.s fajú népeket is a kezükben tartottak s szebb életre hivtak. Vagy itt a Legjobb példa: a magyar nemzeté. Ami tiz millió:? népünknek föl kell szívnia, egyesítenie kell tizennégy millió más népet, sőt a háború után Kelet — Balkán —• felé fordulva, még ujabb milliókat is muszáj előbb-utóbb hozzánk idomítani. És érhet-e 'bennünket szemrehányás? Az evolúció és história törvényei szerint: nem. Japánt se. Japán olyan fölényben áll mnden keletázsiai nép felelt, hogy eljővén a história és evolúció órája, uralkodnia kell fölöttük. Ez történeti kényszerűség, az történelmi igazság, ez ellen mem tehet senki. Japán diplomáciájának sahhhuzásait csakis ezek al pján kell magyarázni! Szemére vetjük Japánnak,, hogy hadat üzent Németországnak. Meg kell értenünk, hogy Japán csakiKiaoes.au átadását követelte. Ugyanis, ha a japáni kormány a világhatalmi Japánt akarta megteremteni, mruilhü t-a liánul szüksége volt Kiaccsaura mint iflcttabázisra. Hisz Ázsiában csak egy flottabázisa volt, Portartibur, ami könnyen vereséget hozhatott volna rája, Ihisz világhatalmi pozícióját Kina, Oroszország, Franciaország, Anglia, s az Egyesült Államok veszélyeztették. IS Japán ultimátumában nem mondhatta azt, hogy: te Németország, add ide nekem Kiaocsaut, hisz amiig a háború tart, te addig ugy som veheted hasznát, de nékem -fontos flottabázis. Nem mondhatta ezt, hiszen a föntebb cinliteitt hatalmakkal még nem kerüli bálrcrus viszonyba Japán. De -még ennél is fö utasabb, hogy Japáni és Németország semmi szerződéses viszonyban nem álltak egymással. itt egy nagy mulasztásról van szó s azt ihászszűk, nem Japán hibája volt. 'Ellenhon Anglia és Japán közt közel tizenöt éves szerződés volt. Ugyanis az orosz-ja páni háború előtt Japánt Anglia szerződésileg biztosította, hogy abban az esetben, ha Japánt beveri Oroszország, ugy Anglia fegyverrel is kész megakadályozni japán-földterület elvételét. Igaz, hogy Anglia kötelezettsége nem vált aktuálissá, ellenben Japánnak becsületkérdéssé vált, miszerint Angliával a mai háborúban is bizonyos formában állja a szerződést. Bizonyos formában. Játszat szerint, — hangsúlyozzuk. íMert Japán — ós itt tette meg az cl vő zseniális lépést — semmi olyat nem lett, ami befolyásolta volna Anglia és szövetségesei győzelmét. Ez a fontis és nem •Kiaccsau! És az a fontos, hogy diplomáciailag állandóan igyekszik uiegszégyeniiteni Angliát és szövetségeseit. Követeli, hogy Kínával szemiben terveit tudomásul 'vegyék. Követeli, hogy Oroszország keleti terveiről véglegesen lemondjon — az ő javára. Követeli, hogy 'Franciaország engedje meg Indokinába, Anglia Ausztráliába és az Unió a Fidzsiszigetekre valamint Amerikába a japániak bevándorlásált és azt, hogy ismerjék el őket a fehér fajjal egyenjogú r.épfajnak. Japánnak egész imáig kitérő feleletet adtak. Japán hónapok óta türelemmel várt és állandóan készült. S a legnagyobb esemény ugy Japán, mint a mi szempontunkból is az volt, hogy iaz Egyesült Államok fölfegyverezte Anglia zsoldosait és mindenképen a? európai centrális hatalmak ellen dolgozott. Az amerikai közvélemény már követelte, hogy az Unió álljon Anglia mellé, fegyverrel is. És a legkritikusabb pillanatokban fölmerül a. Keletről — Japán. Ultimátumot intézett Kinához ós valósággal meghódolást követel. Még Kínánál is jobban -megdöbbent Amerika. De elkésett: fegyvereinek, lőszere'nek eigy részét már ekkor átadta Angliának. Mert Japán megválta ezt! És Japán tudja, hogy Kinát könnyűszerrel leneri, mert Japán abban is bizonyos, hogy amikor Kina s a keleti hegemónia miatt az Unióval háborvba kerül, rögtön elveszi tőle a Fidzsiszigeteket és föltétlenül leveri Amerikát, helyeseb ben: kiűzi Keletről, Japán föllépése hozta meg nekünk — bár Japán föllépése hozta meg nekünk — bár papírforma szerint — egyik legnagyobb győzelmünket, tudniillik, Ihogy Amerika nem dolgozhat tovább Anglia és szövetségesei érdekében s ezentúl vagy egyedül áll, vagy pedig átpártol Németország és szövetségesei oldalára. Még 'valamit. Japán népe unint. hősöket ünnepli állandóan a német, magyar és osztrák tengerészeket, akik Kiaocsau védelme után fogságba kerültek. Ezek szbadon élnek s egyik városból a másikba utazhatnak. Számukra karácsony előtt egész kis fenyőerdőt kivágtak és mindnyájuknak karácsonyfát .állítottak. Japán önérzetesen mondhatta, hogy az emberiességet Európa tőle tanulhatná meg. Japán 'külügyminisztere kijelentette, hogy a világháború után, ha a konferencia ugy itél, rögtön visszaadja Kiaocsaut Kínának, szóval (a szerződés mlaitt) Németországnak. Japán uton-utfélen hangoztatja, hogy megveti Angliát és hogy Németország s a monarchia győzelmét várja. Japán népe tehát nemcsak korrekt és becsületes gondolkozású, hanem hálás is, velünk magyarokkal pedig a -rokonságot, is ápolja a mongol-származásunk év ázsiai bölcsőnk miatt, A turáni nyit elméletét Japán tudósai is elfogadták. Szerintük a turáni nyi.1 két végén van a súlypont, egyiken Magyarország, a -másikon Ja pán fekszik s ie két szélső kulturállamnak a nyíl egész h-csszában -egyesítenie kell majd minden mongol népet, másszóval: Magyar országnak Kelet felé terjeszkednie kelt, Csupa olyan dolgok, melyeket ha mér! eigeiünk, láthatjuk, mennyire félreismerik Japánt és elmondhatjuk, hogy Japánnak a világháború folyamán való szereplését ebben az egy szóban jellemez,botjuk: zseniális. Szalay János. Hadihajóink széflőtték Antivárit. Rómából jelentik: A Tribuna jelenti, hogy irt osztrák-magyar hadihajó behatolt Antivári kikötőjébe és ágyúzta a várost és a kikötő épületeit, Rómából jelentik. Antivárit ma érek-ezett táviratök szerint az osztrák-magyar hadihajók ágyúi íélig roinbadöntötték. Néhány 'katonán kívül sok polgár halt meg, többen a-z öszszedőlt házak romjai alatt vesztek oda. Az anyagi gár igen nagy. A Rossija II. jacht, a montenegrói király hajója, gránáttól találva elsülyedt. . ; ' T': SÉ; A kukoricáról. Március 15-ig maradnak a 27—30 koronás árak — A február 23-ig kötött csalárd szerződések érvénytelenek — Siessenek a tulajdonosok önként felajánlani a kukoricát! — Március 15-e után következik a zár alá vétel és rekvirálás. Ma már országszerte mindenhol ismeretes a .kormánynak az az intézkedése, hogy mindazok a termelők, akik meglevő kukoricakészletüknek annak egy részét, eladásra az Országos Gazdasági Bizottságnak február 15-étől március, l-ig önként, magukszántából felajánlották: az eladott kukoricáért kedvezményes áraikat kapnak. Még 'pedig 27—30 koronát métermázsánkint. Ebez a rendelkezéshez most legutóbb még két ujabb kormányintézkedés járul. Az egyik az, hogy az önkéntes felajánlás idejét a földmiv-elésügyi minisztérium márc us 15-éig meghosszabbította, ami azt jelenti, hogy addig a.z ideig maradnak érvényben a kedvezményes (27—30 koronás) árak. A másik intézkedés pedig az, ihogy a kormány -elrendelte a március 15-ike után bárhol az országban található kukoricának zár alá vételét. Ez még nem egyéb, mint első lépés a rekviráláslhoz. Ha pedig erre kerül a sor, magától értetődőleg a rekvirálás -a már megállapított maximális áron történik, vagy 7—8 koronával alacsonyabb áron, mint amennyit a kukoricáját március 15-ig öniként! felajánlóó tulajdonos elérhet, ha a feleslegét a hatóságnak adja eh 7 Ezzel a kettős intézkedéssel áll azonban összefüggésben még -egy harmadik kormányrendelkezés is. Az nevezetesen, hogy érvénytelen a kukoricára vonatkozó minden olyan adás-vétek szerződés, mely február 15-étöí február 23-áig lefolyt időközben az eladó kijátszására számítva, a vevő részéről azzal a célzattal köttetett, hogy a tulajdonostól a kedvezményes árnál olcsóbban vásároljon kukoricát, őmaga azonban ugyanazt a 27—30 koronás árban ajánlja fel az Országos Gaz dasági Bizottságnak. Az ilyen spekulációs ravaszságból létrejött sezrződés érvénytelen .Elleniben érvényes az olyan eladás, mikor valaki — bármi olcsó áron is — hizlalás! célokra vett-e a kukoricát. Úgyszintén érvényes akkor is, ha a vevő már átvette és elszállította az eladótól a kukoricát. Mindezeknek a kormányintézkedéseknek magyarázata és jelentősége a kővetkező: A kedvezményes árak megállapításáról szóló tendeie: a háboruskörülményék folytán az -ország sok helyére, különösen távoiabbi részeibe késedelmesén jutott -öl. Ellenben Budapesten azon melegében megtudták az öszszes üzérek és gabonakereskedők. Táviratokban meg telefonon azonnal utasították tehát vidéki ügynökeiket: vásároljanak mentül több kukoricát olyan tulajdonosoktól, akiknek sejtelmük sem volt arról, hogyha- magukszántából felajánlják eladásra készletüket az Országos Gazdasági Bizottságnak, akkor 27— 30 koronát kaphatnak .métermázsájáért. Adták hát jóhiszeműen az árut olcsóbban az ügynököknek, aki viszont azonmód felajánlották a megszabott magasabb árban a Gazdasági Bizottságnak. Hát ezt a csúnya nyerészkedési manipulációt semmisíti meg a kormány, imáikor kimondja, hogy az eféle kötés érvénytelen. Azért, akinek még tényeleges birtokában van a kukorica-készlet, vagy egyáltalában van kukoricája, az még mindig jól járhat, mert az ujabb intézkedés szerint március 15-ig /elajánlhatja s alkko-r megkapja a kedvezményes 27—30 koronás árakat. — Azontúl már következik a zár alá vétel, esetleg a lefoglalás, amikor aztán jóval olcsóbbari lesz kényt-elen kukoricáját a közcélra átengedni. Minden tulajdonosnak saját érdekében áll tehát, hogy az üdvös kormányintézkedéseknek fontosságát megértse s maga jószántából ajánlja fél a tengerijét, addig, amíg lehet, te-