Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-07 / 58. szám

2 DÉLMA G YARORSZ AG. Szeged, 1915. március 7. Rossz időjárás az Budapest, -március 6. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az oroszok részletes előretörései Lengyelországban a Piotrauktöl keletre fekvő szakaszon, hatásos ágyú ttizünkben meghiúsultak. Egyébként ezen és a nyugat-galíciai arcvonalon említésre méltó esemény nem történt. A Kárpátokban a harcok néhány magaslati állás birtokáért még tartanak. Időjárási és látási viszonyok nagyobbára kedvezőtlenek. A délkelet-galiciai harcterületen az utóbbi idő eseményei után nyugalom állt be. Höfer altábornagy. a vezérkari főnök helyettese. A német,nagy vezérkar közli: Miután Grodnótól északnyugatra levő erdős területen és Augoszíow körül szerzett összes hadi zsákmányunk biztos helyen van, anélkül, hogy az oroszok erélyes el len r en c! s z áb á 1 y a !k ellenére is ezt megakadályozhatták vohva. Eddig az ott alkalmazott csapataink -most már más hadmüveletekre állanak rendelkezésre. Ezenkívül Grodnó körül és Lomzánál nem fordult elő nevezetesebb dolog. Az oroszoknak Praszniszíól északkeletre ellenünk intézett támadásai az ellenség súlyos veszteségei mellett összeomlottak. . Plousktól északkeletre is visszavertünk egy orosz támadást. A Visztulától délre eső területről nincs jelenteni való. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Német sikerek a nyugati harctéren. Zürich, március 6. A Tagesanzeiger haditudósítója jelenti a nyugati harctérről: A nemeteknek sikerült egyes f-onto-s sztratégia: pontokon tüzérségi harctéri hadállásaikat je lentőkenyen -előbbre tolná Reims bombázása állandóan tart. Rotterdam, március 6. Parisból jelentik: A tegna-p kiadott d-éii és esti hivatalos jelentés szerint a németek szünet nélkül bombázzák Reimsot. A franciák szerint több gránát érte a székesegyházat is. A németek gyújtógránátokkal dolgoznak s tüzükn-ek nagy hatása van. Sztaniszlau környéke fölszabadult. Krakó, március 6. A Nowu Reforma jelenti. hogy azokban a helységeikben, amelyek már felszabadultak a-z orosz -uralom a-lól, újból életbe lépett az osztrák-magyar közigazgatás. Majdnem' mindenütt helyreállito-tták a vasúti forgalmat is. D-elatyn váro-sának egy rész-e leégett. A sóbánya-telep i-s a tűz martaléka lett. A bukovinai hadseregünk. Pfanzer-Bultin lovassági tábornok hadseregcsoportja Nadvorna és D-elatyn irányában nyomult előre Stanesty és Csernovic felé. Ennek az előnyomulásnak nehézségeiről -és eddigi küzdelmeiről Pflanzer-Battin tábornok a következőket mondotta el a Reichsposf haditudósítójának: — Kezdetben csak magam voltam a vezérkari főnökömmel. So-k -minden hiányzott. Különösen Krobatin hadügyminiszter, Hazai báró honvédelmi miniszer és Tisza gróf miniszterelnök barátaim közreműködésének köszönhetem-, h-ogy nyolc napc-n belül iharcrakész hadsereg állott.a helyszínen rendelkezésemre. Október 6-án kezdtük meg a munkát, 14-én már utrakészen állottunk és a hónap végén már mélyen bent voltunk Bukovinában. A szervező-munkát a harcok közepette is folytattuk. Az ellenségtől -elvett szorosakat északi harctéren. időközben védelmi állap-otba helyeztük, ugy, hogy -most a szorosok erősítése valóságo-s látványosság és véleményünk szerint bevehetetlen. Törekvésünk volt, ih-ogy sikeereinket •lehetőleg kis, veszteségek árán érjük el. -Az -ellenség sehol s-em tudott velünk szemben -megállani. Nem sokat használt nekik a-z a kedvelt módszerük sem, hogy a nappali vereség után rendszerint éjjel meglepetésszerű támadásokat intézték ellenünk. A hadseregcsoport vezérkari főnöke elmondta a tudósítónak a Fílanzer-Baltin hadseregcsoport történetét, amely a magyar népfö-tkelő.k rendelkezésre bocsátásával kezdődött. Abszolút ért-elemben véve -ezek a csapatok nem teljes értékűek, mert részint rövid idő alatt kiképzett fiatal népfölkelök-ből, részint pedig katonai szolgálatot teljesitet-t idősebb évjáratokból állottak, de a vezérkari főnök szavai szerint feladatukat teljes s kcrrel oldották meg, példátlan odaadással harcoltak, a legsúlyosabb fáradalmakat elvi eltek, embenfeie tti teljesítménnyel, tisztjeik és vezetőik egész akarat-ereiének latba vetésével. Hogy élünk délen. A Délmagyar ország harctéri tudósítójától. — március 3. Bocsássanak -inog, hogy a Dunam-entén, a szerb határitól néhány kilométerre, őrszolgálat k-özben az -unalom elűzése végett cikkÍrásra szántam magam. Ugy .gondoltam, hogy az a közönség, amely szívesen olva-sta egykor Homo sportcikkeit, megengedi -nekem ezt a szórakozást. Hiszen már hét hónapja, hegy elszakadtunk egy mástól. Az ősz Galíciába,ti ért & aztán ,a Kárpátok tetejére űzött. (Szebb ez igy, mintha a.zt imáira, h-ogy az orosz-ok clőil huzódtunk oda.) Még most i-s borzongva gondolok arra az időre. Szerencsémre a telet itt kelt töltenem, egy hegy kényeirn-as hátán. Olyannyira -kényelmes, hogy egé-sz időnket itt szere-tnénk tölteni a háború végéig. Sokan vagyunk szegediek. Mintegy ezerháromszáz népfelkelő. Tehát -öreg emberek, .csak én vagyok köztük fiatal, mert én még a tartalékosok közé sz-ámitódok. Azt -mondtam, hogy -itt töltöm a telet. Pedig dehogy van itt tél. Olyan szeszélyes az időjárás, -hogy például tegnap a legkellemesebb tavaszi nap volt és ma reggel meg már havazott, de délután ismét kiderült. M-ost pedig — este hét órakor — a szél dühöng. Egy szóval az időjárás mindenféle változatát élvezzük. Hogy -mit -csinálunk és mi a harcászati föladatunk, azt el nem árulhatom. Annyit azonban megjegyezhetek, begy az ellenség ide meglehetős messze van. Természetesen nem lesz ez mindig igy, mert vagy ő közeleg, vagy mi megyünk -előre. Az élelmezés kitűnő. Március l-ig naponta bort ás kaptunk, még pedig -elsőrangút. Nem kell messze menni érte, -mert -más-felé -is innen ihordják. -Hanem fölcsapták az árát alaposan. Nem haj. Nincs az a magas á-r, amiért meg ne vennénk. Ugy hallottuk, h-ogy otthon vígan élnek az emberek. Nem is tudják, hogy háború va-n. -Zsúfolásig telt a KorzóMozi és minden kávéház. Hát miért búsuljunk -épen mi, akik már -szenvedtünk a ha aáért és ki tudja, még mennyit szenvedünk. -Bár jó dolgunk -van, azért, mégis nyomja a lelkünket valami. -Csak gondoljanak arra, hogy a népfelkelő mind családos ember. Nem csoda-tehát, h-a minduntalan elfog bennünk-e. a honvágy. Nincs ennél kínzóbb a világon. Hiába iszogatunk tehát, mégis megtelik a -szivünk keserű, -fájdalmas érzéssel. Ilyen aztán a hangulatunk is. -Munka 'közben még csak elfeledjük valahogy a bánatot, de ha pihelakozzunk az ingyentejre nünk, akkor utat tör a -lelkünkben. És csak azt kell igazán, hogy borral igyekezzünk elnyomni. A felhörpintett bor szempillánkon lá-t -újra napvilágot. S milyen jól esik ilyenkor egy-egy bánatos nótát megereszteni. Tiszti őrszobára mellett népfelkelőim szobája van. Mellékesen megemlíteni, hogy az egész hajlék fából készült és a föld-be van sülyesztve. -Mindannyian virrasztunk. Eleinte csendben. Bemegyek derék népfelkelőimhez a hegedűmmel és próbálom élesztgetni a kedélyüket, Hiába minden törekvésem. — Hát egyik se nótázik, — nógatom őket. — Majd nótáznánk hadnagy ur, lm volna a kulacsban. Igy szárazon ki a fenének van kedv-e. Egy jóképű cigány válaszolt, e keserű hangon. Nem volt mit tennem, minibog) összeszedettem a. kulacsokat ós -egy közollóvo pincében megtöltettem. Volt aztán jókedv. A cigány ugy járta a -ropogóst, -hegy megirigyelhette vclna tőle bármelyik táncmester. Közben odakünn az őrszem ezt az lem-eret le u dalt dudorászta: Égbenyúló hegyek között borús éjszakáikon Öreg balra őrséget áll lenn a szerb határon. A szírében sok-sok édes emléket melenget. Közbe-közbe szerb golyóbis süvít füle melleit. ' Öreg baka otthonában szomorúság járja, Öreg balra kis lányának könnyes a párnája. Ima rebben ajakáról sóhajok gyors szárnyán, — Isten óvd meg édes apám fenn a hon határán. -Ezalatt az őrszobában a kulacsoknak csak a fenekén kotyog még egy kis bor. A szilaj jókedv is csappant. (Elérzékenyültünk •és telkemnek legszomorúbb dalát eldaloljuk haza gondolva: Belepte a sáncot a hó, puskaszó se hallik, Mégis sajog minden szív, mert a bánat nem alszik. Harcai éjjel, harcol nappal az egész világon Sbeket oszt még annak is, odri nincs a sáncon. Gondolsz-e rám édes párom, epeszt-e a bánat. Amelytől a sziréni vérzik, mert vágyom utánad. Nem félek én a golyótól, oMlc az aggaszt folyton: — Ki gondol rád, ha a sánc lesz örökös sírboltom. Herczeg István hadnagy. Pau nem lett román diszpolgár. A román képviselőház legutóbbi ülésén érdekes indítvány hangzott él. Cuza képviselő -indítványt terjesztett a parlament elé Pau tábornoknak Románia díszpolgárává való -megválasztása céljából. Bratianu miniszterelnök kéri a képviselőházat, h-ogy Cuza indítványát ne v-egyék tekintetbe, miután- annak elfogadása ellenkeznék R-o-mánia semlegességével. Vericeanu képviselő kifejti, hogy mialatt Pau tábornokot R-omániába-n oly tiszteletben részesítik, a szomszédos birodalom, Franciaország szövetséges-e igényeket támaszt a Dardanellákra és a cár -csapatai-, am-ely-ek Bukovinában voltak, a borzalmak és fosztogatások egész sorát követték el. Ferikide elnök: Ha ez interpelláció akar lenni, a-kk-or m-o-st nem1 fejtheti ki- a- véleményét. Vericeanu: -Én csa-k -bej-eten tem az interpellációt. F'elv-ilágositást követelek a kormánytól, az általam- feltett kérdésekre, hogy a közvéleményt megnyugtassam. A házat azután, miután Cuza indítványa -felett napirendre térték, a miniszterelnök indítványára március 6-áig elnapolták.