Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-06 / 57. szám

4 DÉLMAGYA&ÖSSZAS. Szeged, 1915. március 6. Olasz hangok Anglia ellen. Róma, március, 5. Az olaszok egyik (legelső lapja, a külpolitikai dolgokban több államférfi szócsöve, a Stampa, érdekes cikkei közöl a Dardanellák 'bombázásáról és az ezzel kapcsolatos komplikációkról. A cikk rövid kivonatát a következőkben ismertetjük: A Dardanellák kérdése felébresztette mindazokat, akiknek figyelme eddig nem terjedt túl az Adriai-tengeren. Az Adria életkérdése Olaszországnak, azonban ebből a tengerből az olasz érdekek csak kiindulnak, mig a Földközi-tengerben, amely három világrészt kapcsol össze, él és gyarapszik a jövendő Olaszország. Sokan megfeledkeztek a Földközitengerről, most azonban — hála az angol— francia flották mali heti erélyes akciójának, — figyelmünk a legnagyobb mértékben az entente hatalmak akciója felé irányul. Mindenki tudja, hogy (Olaszország ineim jelentheti ki érdekeltségét e végtelenül fontos kérdésben s hogy érdekeink az Adrián tud is terjednek. Biztos forrásból tudjuk, hogy Angi a nem hívta fel Olaszországot arra, hogv a Dardanellák elleni flotta-akcióban részt vegyen, mint annak idején az egyiptomi közös akciónál tette. Természetesen azóta sokat változtak a körülmények: annakidején Anglia ellensége volt .Oroszországnak, nem pedig kenyeres pajtása s Franciaországgal sem tartott fenn szoros kapcsolatot. Angol [forrásból jön a hír, hogy ott biztosra vették, hogy Olaszország Angliának egy esetleges felhívását kereken visszautasította volna. A Dardanellák kierőszakolására föltétlenül szárazföldi 'hadseregre van szükség. Ki fogja ezt a hed,sereget rendelkezésre bocsátani? Diplomáciai körökben kizártnak tartják, hogy Balkán állam hadserege részt 'vehessen a Dardanellák elleni küzdelemben. — Szerbiának nincs katonája, akit határain kivül alkalmazhatna, azonkívül nincs a tengerhez vezető útja. Romániának ma inkább, mint valaha érdeke a feltétlen semlegességet betartani, azonkívül nincs földközi-tengeri kikötője. Bulgária szilárdan megmarad annál az elhatározásánál, hogy a központi hatalmakkal és Törökországgal továbbra is a legbarátságosabb viszonyban legyen. Montenegró nem számit, most imég csak Görögországról lehetne szó. Görögország sem pénzügyi, sem hadügyi szempontból nincsen abban a helyzetben, hogy háborút indítson. Ha közbelépne, ugy igen valószínű, hogy Bulgária rögtön megtámadná és elvenné töle Macedóniát. A bolgár hadsereg segítségére jönne még a tráciai török sereg, amely megtámadná Görögországot, bolgár területen átvonulva. Azt a feltevést, hogy a Dardanellák kérdése Romániát az entente hatalmak felé vihetné, beavatott körök teljesen kizártnak tartják, A Dardanellák kérdése nem ugrathatja ki Romániát eddigi semlegességéből a központi hatalmak elden. Különösen Goremikynnek a duma legutóbbi ülésén tartott hires beszéde óta, amely Konstantinápolynak és a Dardanelláknak az oroszok által való elfogja-' lásárói szólt, a központi hatalmak Romániához való viszonya határozottan megszilárdult s a neutrális áramlatot hatékonyan megerősítette. Mindezekből világos, tehát, hogy balkán állam hadserege nem vehet részt a Dardanellák elleni küzdelemben, ugy, hegy Franciaország kénytelen lesz Gallipollinál francia had>sereget bocsátani a flotta segítségére. HÍREK 0000 — Az árviz 36-ik évfordulója. Szeged város közönsége mindig kegyeletesen szokott megemlékezni az 1879-ilki árvízről, amelynek fogadalmi ünnepélyét március. 12-én tartják meg. Az idén immár harminchatodik évfordulója lesz Szeged' újjászületésének. A rókusi plébánia-templomban tizenkettedikén délelőtt 10 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz, amelyen a városi hatóság képviselői is részt vesznek. — Szeged lisztszük églete. Somogyi Szilveszter dr néhány nappal ezelőtt Budapestre utazott, hogy Szeged lisztszükségletének 'biztosítását a kormány faktoraival .megbeszélje. Pénteken jött vissza ia polgármester Szegedre s a Délmagyarország munkatársának elmondotta, hogy a lisztszükségletre vonatkozólag megnyugtató választ kapott a belügyminisztériumiban. A liszt ügyet országosan fogják rendezni és mihelyt megállapitják az ország 'készletét, arányosan fogják elosztani azt az egyes városok között. A 'polgármester véleménye szerint Szeged akkora lisztkésztet fölött rendelkezik, hogy nem lesz hiány az aratásig. — A falvakban jól élnek. Faluról kapjuk az értesítést, hogy ott a lemondásnak, nélkülözésnek semmi nyoma; a falusiak jól élnek, jobban, mint valamikor a szenti béke idején, A drágaságot, az egyes élelmiszerekben a hiányt csak a városi nép érzi, ennek is az a része, .amely mindig érezte, mert soha sem volt. olyan helyzetben, hogy jól élhessen. A falusi népnek mindene megterem, neki semmi sém drága, mert az élelmiszerekért nem kell pénzt kiadnia. Megterem a gabonája, burgonyája, répája, káposztája, babja, hagymája, van (sertése, baroimfia, szóval minden étetföntartási szükséglete s mindez csak a városi 'népnek hiányzik s a városiaknak drága, mert ezek a piacról élnek. A legtöbb városinak is tele van az éléskamrája, mert a íjotb módúak az ősz folyamán beszereztek minden szükségletet fél esztendőre, vagyis az uj termésig. (Csak a (hónapról-hónapra, együk napról a másikra élő családoknak okoz gondot a mostani, drágaság és megélhetés. A rendkívüli időik 'kétségtelenül súlyosítják a helyzetet, de általánosságban az ország ép olyan jól él, mint béke idején. A nélkülözés csak mese. Aki máskor is. nyömOrg'Oitt, ,az most i's nyomorog; a falusi nép most is jól él és ahol van. pénz, ott nem érzik a drágaságot. - Le őíte a szomszédját. A mult évi október 28-án Sárkány Miklós harmincötéves horgosi lakos; szomszédját, Biró Jánost saját tanyáján pár lépésnyi távolságból agyonlőtte. Biró János és Sárkány M klós egymással a szomszédos tanyán .laktak. Á szomszédok régóta pörlekedtek egymással és egy ízben Sárkány M klós este ment haza egy ikisisé it tasan és megtudta, hogy Biró elhajtotta az egyik lovát. Sárkány dühében felkapta vadászfegyverét és kérdőre vonta Bírót. Szó szót (követett, Biró fenyegetőleig közeledett Sárkány felé, mire az „halt, megállj!" kiáltással lelőtte szomszédját. A szegedi királyi törvényszék ma tárgyalta az ügyet Hevesi Kálmán elnöklésével. iAz ügyészség szándékos emberölés, (bűntettével vádolta Sárkányt, aki ittasságával védekezett és ugy vallott, hogy csak rá alkart ijeszteni Bíróra, de nem akarta agyonlőni. A törvényszék a párbeszédek meghallgatása után erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés: bűntettében mondotta ki bűnösnek Sárkány 'Miklóst és öt évi fegyházra, valamint hivatali és politikai jogainak öt évi elvesztésére ítélte. Büntetéséből négy hónapi vizsgálati fogságot kitöltöttnek vett. Az elitéit felebbezett. — Adományok. A szegedi Vörös-Kereszt katholikus-köri kórházához .a következő adományok érkeztek : Fried Adcilfné 50 kávé és kalács, Bolgár Árininné 100 drbsüitemény, a 0 0 0 a a jjE a a a m [a fa a a a a a Igazgató: VAS SANDÖR KORZO Telefon: [sij 11-85. ifi Szombaton és vasárnap, március 6. és 7-én: A magyar kinematográfia legnagyobb Janovits Jenő dr. Népszínmű 4 felvonásban. Irta: Tóth Ede. — Filmre alkalmazta SZEREPLÖK: Nagy Gyula, a kolozsvári Nemzeti színház tagja. Simon Mariska, a kolozsvári Nemzeti színház tagja. Miklós, Kontráné fia, az első urától Várlsonyi Mihály, a ko ozsvári Nemzeti szmház tagja. . S ... . Bsirky Lili, Kontra Fridolin Kontráné . . Angyal Liszka Ördög Sára Mrawésák . Angyal Pál a budapesti Népopera primadonnája. Jászai Mari, a bpesti Nemzeti szinház örökös tagja. Szenfgyörgyi István, a kol. Nemzeti szinház örökös tagja. Szakács And©r, a kolozsvári Nemzeti szinház tagja. A történet szinhélye: Kolozsvár és Torockó. 0 Előadások : f szombaton 5, 7 és 9 órakor, | Katona-, diák- és ggermekvasárnap d. u. 2 órától éjjel 12-ig. »jegyek vasárnap csak a 2 Vasárnap d. u. 5 órakor számozott helyek. I órai előadásra adatnak ki. 1 .1.2 doö • i Mní a a 00000B00000000000000000000000000000