Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-28 / 75. szám

166 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. március 25. Franciaország közgazdasági élete. Irta: dr. Földeáki Návay Aladár. A francia közgazdasági élet a mult század második felében indult nagy virágzásnak. Különösen az 1900. évi párisi világkiálKtásTeleatős erkölcsi sikere hozta közelebb a nemzeteket és a /francia nép lelkületében kezdett elhomályosodni az 1870-iki eseményeik emléke. A kereskedelem és ipar hamarosan kihasználta a kedvező hangulatot s 'Franciaország és .Németország közt élénk kereskedelmi iforglom jött létre. Franci aország összes külkereskedelmi forgalmának évi átlaga: az 1857—1866. évtizedben . 6.279 millió, az 1867-1876. „ . 8.463 „ az 1877—1886. „ . 9.831 frank értéket képviselt. Miután az 1870-iki és 1871-iki forgalom nagyon mélyen alatta maradt az átlagnak, világos, bogy az 1887—187/6-iik évtized átlagában mutatkozó 25%-os emelkedés a háború utáni években következett be. lErről tanúskodnak a részletes adatok is. A kereskedelmi forgalom összege a háború utáni évek mindegyikében meghaladta az évtized állagát. iEbben az összforgalomban Németország közel TÍZ százalékkal szerepelt: az 1857-1866. évtizedben . 525 millió, az 1867-1876. „ . 748 „ az 1877-1886. „ . 902 „ frankkal. - • fi," |?fí /Németországnaik Franciaországgal való kereskedelmét jelentékenynek tarthatjuk,.ha Franciaországnak Angliával való kereskedelmével összelhasonlitjuk. .Mig ugyanis a 'fentebb kimutatott első évtizedben 'Anglia 1.496 millióval szerepelt, tehát háromszor annyival mint Németország, addig a harmadik évtizedben, jóllehet Ihogy az Angliával való kereskedelem 1.868 millióra emelkedett, mégis már csak kétszeresét tette ki a Németországgal való forgalomnak. Hasonlóképen .alakult a helyzet a francia—orosz .ás a francia—osztrák-magyar külkereskedelmi iforglom közt. iMig ugyanis Oroszország forgalma Franciaországgal az első évtizedben 135, a harmadikban pedig 298 millió frank volt, addig az Ausztria-Magyarország és Franciaország közti kereskedelem arányai kedvezőbbek, mert a kimutatott első évtized i3i5.8 milliójáról a harmadik évtized,ben már 134.3 millió frankra emelkedett. iA német (behozatal erősen emelkedő irányzatot mutatott, többnyire meghaladta a 385 millióval kimutatott tiz évi átlagot, mig ellenben az angol, behozatal csak évi 10—60 millióval haladta tul a 734 millióval kimutatott tiz évi átlagot. iMig az Ausztria-ÍMagyarcrszágból való behozatal a háború után csakhamar túlhaladta a tiz évi átlagot, addig az Oroszországhét vailó beütozalai a háború utáni két évben ezen aluli maradt. lAz eddigi adatok azt tanúsítják, hogy a háborús hangulat évtizedében igen emelkedett Franciaország összes külkereskedelme és különösen Németországgal, való forgalma. Ez bizonyítja, ihogy a szerencsétlen liáboru nem törte meg Franciaország gazdasági elaszticitását .és a német áruk bojkottja sem sikerült. A ,bojkott hangulat" szempontjából fel •kell emlitenem, hogy a harmadik évtizedben •Franciaország külkereskedelme stagnáló, sőt utóbb csökkenő Irányzatot mutatott. 'Ennek a pangásnak az okairól ezúttal nem szólok, mert az semmiesetre sem tulajdonítható sem az 1870—7.1-iki háborúnak sem a németek ellen való ellenszenvnek. A nyolcvanas években a liáboru sebei behegedtek, a németek elfen való gyűlölet enyhült. Az utóbbi években azonban a politikai gyűlölet újra feléledt, inert Franciaország megerősödő11, számithatot t (Oroszországra; és tudta, ihogy Németország ép a Gam'betta 1880-iki cherlbourgi /beszédében hangoztatott „justice immanente" ellen szervezte a hármas szövetséget, 'Franciaország az utóbbi két évtizedben nemcsak katonailag, de gazdaságilag is hatalmasan erősödött. 'A revandhe-ra mindig gondolt, de Németországgal való kereskedelmét nem hanyagolta el, sőt, jobban fejlesztette mint valaha. lEzt látjuk nevezetesen 1900 óta. iA század kezdete óta a német behozatal több mint 100%-al, az angol behozatal csak 50 % -kai emelkedett. A Németországba való kivitel is majdnem 100%-al, az Angliáiba való kivitel azonban alig 125%-kal emelkedett. Csak mellékesen említem fel, hogy .az Angliából: való bevitel .li874-iben 100%-kai, 1912-ben pedig már csak ,10%-kai volt nagyobb imint a németországi. Látnivaló, bogy béke idején a politikai barátság nem döntő a gazdasági életben. De amikor a háború dul, akkor teljes erővel pusztít a politikai szenvedély a kereskedelmi piacokon, a, kereskedelmi forgalom törvényei hatályon kivül ivari-nak helyezve, halomra vannak döntve. oaaaaaaBBBaBaiaaEaHaEaHESasaiiziiBBBiaiciiiHsaBGiiauiiissaasitgi A németek a Kárpátokban. Bécs, március 26. Hadseregünk eddigi teljesítményeit a németek csak azóta tudják igazából méltányolni, mióta ők is ott harcolnak a Kárpátokban az ellenség, az éghajlat ós ,a terep háromszoros 'ellenállásával szemben. A magas hegységek között uralkodó szigorú tél ugyancsak' szokatlan volt a német katonáknak. A fagyás, kimerülés és liülés eleinte tetemes veszteségeket okozott nekik. Ámde a németek vasakarata emberek, erősek és állják az időjárás szeszélyeit, Bármennyire ajánlja is az orvos, bármily jegesek is az éjszakák, a német katona nem megy a kórházba. Hamar tudtak alkalmazkodni a kárpáti télhez. Kaptak osztrák-magyar szőrmemellényt és — amit különösen megkedveltek — magyar forralt bort és bőségesen jó, magyar sült szalonnát. Naponta négyszex is pirítanak és alapos étvággyal fogyasztják. lA német ütegek igás állatai nehéz, zsákmányolt belga lovak valtak. A lovasok angol, zsákmányolt nyergeken telivér francia paripákon ültek. Ezekkel azonban nem lehetett a Kárpátokban boldogulni. Nem is nagyon próbálkoztak velük és nem kiinczták az állatokat. Mindjárt kezdettől fogva bivalyokat fogtak az ágyuk és ökröket a lőszeres kocsik elé, a trént pedig galieiai öszvérekre rakták. 'Mozgókonyhájuk ós rajkályhájuk nem volt a tüzérségüknek. Tőlünk kapták mindkettőt, A havas, csörgő jégcsapo® szép erdők rajongó csodálattal töltötték el az ószaik-német síkság fiait. Amellett azonban bevallották a németek, hogy megközelítőleg sem volt oly nehéz a küzdelem akár a nyugati, akár a kelet-porosz fronton. A francia tüzérség ugyan átkozottul jól lő és az oroszok össze sem hasonlíthatók velük, annyira tönkretette már ágyúikat a hosszas használat, mégis — milyen kényelmes volt Franciaország és K-eletporoiszország szép városaiban! De itt? A legsilányabb szállás piszkos parasztviskókban, /disznóólakban és rutén pajtákban. Azonban mindez nem érinti a német cs osztrák-magyar katonák jó kedvét, örülnek, ha minduntalan túljárnak az oroszok eszén és meglepik őket tűzzel. .Olyan nekik ez a kárpáti harc, mint valami borzalmas vadászat. (Egyenesen „élvezik" a háíborut .és fenékig ürítik annak poézisát. Mindenki csak elől és mindig csak elől szeretne lenni, bogy minél többször legyen alkalma a tüzelésre. Ha különös nehéz vállalkozásokra önkéntesen jelentkezők kellenek, az egész csapat lép elő. Az oroszok szép célokat, az egész háború Hajősziilés eller, csakis az ártalmatlan Leiizinger-féle „Hajrestorer0 használja. Ára 2 korona Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged. Széchenyi-tér, 250 Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmúlik a Leinzinger-féle „I n a h aszesz" ártal. Ara 1 kor. Kapható Leinzinger Gyuia gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Modern pedig e hadszíntéren több mozgékonyságot és változatosságot nyújt, 'Persze emberfölötti fáradságba, is kerül. A' legénység szakadatlanul hosszú utakat lapátol a hóban, segíti az ágyukat a begyekre vonszolni — hajnali 4 érától este 8-ig vannak talpon és nem merülnek ki. (A német alaposságról szóló hir nem legenda. A tisztek taktikailag ós lövészetileg pompásan be vannak iskolázva, a legénység rendkívül bátor, intelligens ós önálló. Már az ide vezető uton megtanultak az altisztek egyet-mást magyarul — irja a Neue Freie Presse — és tolmács nélkül tudják magukat megértetni a honvédekkel és a lakossággal. „Hová vezet ez az utV — kérdi magyarul a porász őrvezető. 'Gyönyörű, a közös veszély •által 'összekovácsolt barátság fejlődött ki a német és a mi legénységünk és a szövetséges tisztikarok közt. • A német, az osztrák, a magyar tudatában van annak, hogy ma közös a sorsuk, holnap talán közös a sírjuk, 11 APRÖ H1RDETESEK. Gyomorbajosok dicsérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását. Üvegje 80 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged. Legjobb hajfestő az országosai elismert Leinzinger-féle Ara 2 korona, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárába Szegden, Széchenyi-tér 520 Izzad valamely testrésze? Ugy használja a dr.Leinnzinger-féle kipróbált szert. Üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. 520 Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzinger-féla fogcseppből iivegje 50 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi tér. I 12227—915. tan. szám. Vadászati jog bérbeadási hirdetmény. Szeged sz. kir, város tulajdonát képező alább vadászterületeken és pedig: I. számú (Tápéi réti) IV. számú (Bodomi réti) V. számú (város körüli alsó feketeföldek) VI. számú (város körüli fekete földek) és IX. számú (Csengelei) vadászterületeken 1915. évi augusztus hó 1-től 1921. évi julius hó végéig terjedő 6 év alatt gyakorolható vadászati jog bérbeadása iránt f. évi március hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor az. I. tan. ügyosztályban (Városi bérház, Lem.) tanácsi jóváhagyás fentartása mellett zárt ajánlati versenytárgyalás s ezt ajánlattevők között nyilvános szóbeli árverés fog tartatni. Az egyes vadászterületekre külön-külön benyújtandó s az I. számú vadászterületre 350 korona, IV. „ „ 250 „ V. „ „ 1300 „ végül a VI. „ „ 200 „ készpénz vagy ennek megfelelő óvadékképes értékpapírral mint ovadékot ellátandó szabályszerűen kiállított zárt ajánlati levelek az árlejtés napjának délelőtti 10 órájáig a tanácsi iktató hivatalban (Városháza földszint) nyújtandók be. A város tanácsa fenttartja magának azon jogát, hogy a beérkezett ajánlatok közül a vadtenyésztés érdekébe való tekintetből, a pénzügyileg kekvezőbb ajánlet mellőzésével esetleg az alacsonyabb összegű ajánlatot fogadhassa el. Elkésve érkezett kellő bánatpénzzel el nem látott, szabálytalan avagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. A vonatkozó szerződési feltételek az I. tanácsú ügyosztályban a hivatalos órák alatt betekinthetők. dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. képkereteket j legfinomabb kivitelben! a legrövidebb idő alat j HOFFER ÉS tarsaI készit Eskola-utca 18.1 'mssmmm^^mmm^m. Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF, Kiadótulajdonos: VÁRNAY L. Nyomatott Várniay L. könyvnyomdájában, Szegeden.