Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-25 / 73. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. március 25. Most jön az erdő . . . Kárpáti határállomás. Nem nagy és csodálatosan eleven. Békében idegbajt gyógyitó csendje lehetett s valaha a homályos várórereniben csendesen szivarozva várhatták unatkozó nagyságos urak a jönni nem akaró vonatot. Most egészen más a. képe. Százával átrohanó vonatok, a vaggonokra kötözött ágyuk, Tnunieiiás kocsik, trén- lés stráf-kocsik1, gőzölgő konyháik és sok ponyvával letakart rejtelmes micsoda, amelyről nem lelhet tudni mi. iA vaggonok ajtói kihúzva, a virágos sapkák alatt nevető arcok. Katonák, szürkék, még tiszták, szépek és mosolygósak. Mennek ... Istenem! ki ne tudná, hogy hova? ... Belfut az állomásra egy furcsa naigy mozdony. Utána végtelen kocsisor. Hátiul látom a trónkocsikat és egy tucat sárga ágyút. A kocsikon idegen neveik és idegen címereik. Stuttgart, München, Altona, Württemberg, Breslan stb. Közbe néhány (belga kocsi. (Minden név fölött egy fekete sas és a német császári korona. Megdobban a szivem. Ezek németek! (Megáll a vonat. iA legelső kocsiból kiszáll néhány tiszt. A mi tisztjeink tisztelegnek. Utánuk lemászik egy vörös szakállú, potrohos ikiis német. Az övén szürkére mázolt trombita. Néhány szót beszélnek a.z öreg szétveti a lábát és valami nagyon, nagyon furcsa német melódiát fuj néhány percig. Mielőtt elkezdte mosolygott, mikor befejezte, mosolygott. A végtelen kocsisoron szinte egyszerre nyílnak az ajtók és két perc alatt kezeiben a csajkáival sorakozva, áll körülbelül 1000 német. Jóformán .csak az első embert látom, a többitől csak a. piros szallagos sapkát. (Egészségesek', tiszták és pirosak. Mindegyik mosolyog és mindig mosolyog. Furcsa, tele szájjal tudnak ezek mosolyogni. (Megindulnak, nevetnek, mosolyognak, az állomásiéi iés a mi bámulatunkról nem is vesznek tudomást. (Hogyne! 'Varsó alól jönnek. — Warschau! •.. Warschau! — mondja az egyik és nevet. Hogy hova mennek? Azt nem szabad tudni. Az egyik megkérdi, mit jelent karomon az a sárga paszomány. Megmondom. Roppantul elcsodálkozik. — Einjahrig freiwilliger? Jctztl Most meg én csodálkoztam. Megkérdeztem: — Hát önöknél nincsenek „egyéves önkéntesek"? Sohasem felejtem el ezt a pillantást. Ilyen komolyan még nem láttam nézni senkit, mint amikor felelt: — Voltak. Most nálunk mindenki csak katona. Jön egy másik vonat. Németek. Aztán újra >és újra németek. Néha-néha fölcseng egy vonaton:... rövid az én bakkancsomnak a szára, a szára... Ezek a mi honvédeink. Aztán egy uj vonat, furcsa rakománnyal. Két ágyú kerék, törve, sárral tele, egy kormos, fekete cső, ösze-vissza repedt, szakadt trén- és municiós kocsik. Alig látszanak ki a sárból. 50—60 kocsi ilyen rakománnyal. A piszkos ágyúcső veken németek ülnek, pipáznak és nevetnek. Zsákmányolt ágyuk. Nem gyönyörködhetünk sokáig, mert a vonal elindul. A német lengeti a sipkáját, a szá jában lóg a pipa. Messziről ugy látom, mintha meggyulladt volna a feje. Én is búcsúzom az állomástól, a sínpártól, a finom, meleg házaktól, a békés emberektől, a jó úttól, a melegtől és An revoir ... Most jön az erdő. kulturától. Hogyan érintkezzünk a przemysli foglyokkal. Szegeden is sok szomorú sóhaj fakadt Przemysl hősies eleste hírére. Az anyák és apák fiaikért, a hitvesek a, férjükért, a gyermekek apjukért, testvéreikért aggódnak, akiik a vár elestével most orosz hadifogságba, kerültek. A hadifogság —• magától értetődik — szomorú állapot, de azért aggodalomra nincsen semmi ok. Mi is majdnem kétszázötvenezer oroszt ejtettünk foglyul, akik, mint ez kőztudomásu, gondtalanul élnek a fogolytáborokban. A magyar foglyoknak is Oroszországban tűrhető bánásmódban van részük, ezek legfeljebb csak azon bánkódnak, hogy tétlenségre vannak kárhoztatva s nem harcolhatnak együtt tovább magyar testvéreikkel. A fogolytáborokba levelet, sőt csomagot és pénzt is küldhetnek. A testvérek, apák, anyák, hitvesek ne aggódjanak tehát hozzátartozóik sora miatt, mert őket semmiféle baj vagy veszély nem fenyegeti Miheztartás végett közöljük, hogy a Przemyslben foglyul esett magyar- katonákkal Oroszországba csak levelezőlapon lehet levelezni. A címzés német vagy francia nyelven történjék, a katona rangjának és esapattestének megnevezésével. Minden levélre ráírandó és aláhúzandó Prissonier de guerre vagy Kriegsgefangener. A feladó saját cimét is- irja rá a levélre. Aki ruha vagy fehérneműt küld Oroszországba, az vegye tudomásul, ihogy a csomag öt kilónál nem lehet nehezebb. Táviratok csak Telegraphes Beme közvetítésével küldhetők. Pénzt postautalványon kétszáz koronáig lehet feladni. Mindezekből kitűnik, hogy fogságba esett véreink nincsenek elzárva hozzátartozóiktól és csak ugy lehet velük ez után is érintkezni, mintha a harctéren lennének. Sőt a przemysli: esetben1: jobban. riifiiiBifí [El 0 0 00 0 0 MOZGO-SZ1N HAZ TELEFON 807. 0 0 Csütörtökön, 25-én 0 0 0 ® 0©ri*st Weixler felléptével 0 vígjáték 3 részben • [ij Ezenkívül p@mp>ás 0 0 0 ej !il I* a 0 0 aj Rencltes fheiejarak & _ ® 00000000000000® J[® WL ül. Át "ft? Rasr ssicaéarBj készpénzért akar vásároln'', KERESSE FÖL ABONYI LY r t RÜHAARÜHAZAT m Auer-fény világítási- és jókarbantaríási vállalat. Szeged, ICosulli Lsios-sogárut L szám. Csillárok, gózfőzők és mindennemű gázfelszere:: lés! cikkek raktára :: Telefon: 468. Telefon: 468, Alig használt iz-kályha es egy nagy m m fí ® ff azonnal eladó. Cím a kiadóhivatalba. Az összes hareterek legjobb és legáttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várrgay L könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) Hirdetéseket faivesz a kiadóhivatal Kárász-utca 9 naaBaaaaaaaaaaaaaaaaa •aaaaaaa»aaaaaaaaaaaaa«aaaaM»»