Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-23 / 71. szám

Szeged, 1915. .március 23. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 HÍREK oooo Koporsót visznek . . . Puhafából való, szürkésfehérre festett, egyszerű koporsót. Katcr.ak-apc-rsőt Érettünk meghalt hőst v sznek, de nőm kisérnek ki a temetőbe. Régi idők szo-morn emllíóke: a Szent Mihály lova, isimét előkerült a lomtárból s azen teszi meg utolsó útját a bős, aki ,yélt 32 évet." Négy fehér vászoniköpenyes, vörös-ke-; resztes. szani-tec vállián pihen, jobban mondva inog ide-oda a Szent Mihály lova ós rajta a katonakoporsó. A halott-vivő katonák hol az ut 'egyik, hol a másik széliéin ballagnak ros­kadozó léptekkel. Mindenáron ki akarják kerülni a bókáig érő sarat, amelyet a tava­szi eső lágyított fel az utcn. Vagy talán nem is a sarat kerülik? Talán időt alkarnak en­gedni a tavaszi napsugárnak, mely hol elő­bukkan a felhők mögül, licl megbúvik mö­göttük. Hadd búcsúzzék el az aranyos nap­sugár a hős koporsójától! Ugy sincs más, aki •elbuasuzzlélk tőle, máért nincs s-enki is, aki utolsó utján kísérné. Soha ilyen árva temetést; még nem lát­tam. Talán ép azért, ilyen meghatót sem. „Élt 32 évet." Hol? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy a harcmezőről hozta ide magá­val a halálos kórt, mely .sírba döntötte. Nem jól mondom. Nem ő hozta ide magával a ha­lálos kórt, ellenkezőleg: az hozta őt ide. És eszeimbe jut, hogy azalatt, mig a négy -szani­téc a temetőbe vivő ut sarát kerülgeti a név­telen li-ős .koporsójával, addig -otthon, valahol messze-messze Tirolban, vagy -Csehországban reménykedő lélekkel iifjü, bánatos, feleség várja hős ura hazatértét. Talán apró gyer­mekek mondanak gagyogó szájjal imát a jó istenkéhez, hegy engedje minél előbb haza az édes atyjukat a háborúiból. Hogy ne le­gyen anyuka mindig olyan szomorú. Hasz­talan akarja eltitkolni előttük könnyeit, mindennap látják ő-t sírni. Sir az apjuk után. 'Kis kacsóikat szépen összetév-e imádkoz­nak. Imádkoznak és- r-emiénykecltneik, inert apuikának haza bellii jönnie és apuka haza fog jönni... És akkor megint napsugaras és mos oly os lesz az utcájuk, az udvaruk, a szobájuk, a — ma-máj uk. Mint kertjük kerítése mentén a tavasz, ugy nyiladozik szivük bensőjében .a remény. S mire majd az egész kert világba borul, a reménypalánta most még vékony, zölds-zinü szárán is kifakadnak a viszontlátás -örömé­nek piros rózsái. Mert apukáinak haza kell jönnie és apuka haza fog jönni... És ők nem fáradnak bele a. reményke­désbe, dc beleifáradnak a szanitéoek a kopor­sóvii-vésib-e. Leteszik, inert fel kell lé'íekzeniök és letöröl ni-ök homlokukról az izzadság csepp­jeit. Aztán újból megindulnak. A villamosról nézzük a legnépt-elenebb és -egyúttal legmeg­hatóbb temetési menetet és mégindulunk mi is mindnyájan, csak ugy sajog a megindulás­tól a szivünk. , Jó .idő multán kiérnek ők is a temetőbe. Éi- ha nem volt, aki kikísérje a temetőbe az elhunyt bőst, aki élt 32 évet, mégis akadnak a temetőt látogató közönségből, — vasárnap délután van — akik ös; vese-reg lenek a katona sirja körül. Mire odaértem én is, a koporsót már le­eresztették a sírba és nem volt rá módom, hogy elolvashattam volina a koporsófödél má­sik felének a felírását. Csak annyit tudtam róla, amennyit a yiillannosvő-l olvashattam. „Élt 32 évet." Pedig megérdemelt© volna, — hisz érettünk, itthon -maradottakért halt meg — liogy legalább áhítattal kiejtsük n nevét. Megkérdeztem tehát az .egyik .katonától, hogy hívták a halottat. — Rajta van a neve a koporsóm, de mi biz nem olvastuk el. Nem a uni dolgunk az olvasás, mondja fásultan. A többi három níóg annyit sem szól és közömbös ós rész­viéttelen szívvel hányják a sárga agyagrögöt a hő® egyszerű, puhafa, szürkésfehér kopor­sójára. Ritmikusan megismétlődő koppanás a harangszó, az ima, a búcsúztató, az dsiratás, a — jutalom. Az egyik szarnitéenek ugylátszik mát unalmas a munka sietteti társait: — Siessünk emberek, aztán gyújtsunk pipára és -ballagjunk vissza! — El, el innen! gondolám magamban és t-áyczeim. A -tavaszi szellő, annyi szerelmes sóhaj, annyi epedő óhaj hordozója, annyi ár­tatlan ima égbe szállítója, durva kacaj hang­ját hozza a sir felől füleimhez. És eszembe jut, hogy valahol messze­messze ,ifjú, bízó feleség, apró, ártatlan gyer­mekek erménykedő -lélekkel várják, umikor jő mag a szerető férj, mikor tér vissza -békés otthonába az édes, jó apuka. Mart apukának haza kell jönnie és apuka — nemi fog haza jönni. Striegl F. József. — Back Bernát 50X00 koronás ado­mánya. Back Bernát a háborúban megbénult katonák segélyezésére 50.000 koronát ad-o-tt át dr. Cicatricis Lajos 'főispán kezeihez. A főis­pán az adományt átküldte a tanácsnak, dr. Somogyi Szilveszter polgármester pedig ja­vasolni fogja, hogy a város köszönj-e meg a nagylelkű adakozónak a nemes adományt. béna katonákról gróf Tisza István miniszter­elnök intencióinak megfelelően egyébként -is gondoskodni -fog a város, összeírják majd őket és a jótékony egyesületek bevonásával -műhelyt állítanak lfe-1, amelyben valamennyit uj ímesterségr-e kiképzik. -Back Bernát bők-ezii adománya a béna katonákért való szegedi akciót az ügy érdeméhez mért nagy jelentő­séggel vezeti be. — Az egészségügyi bízottság ülése. Az egészségügyi bizottság hétfőn délután öt órakor dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével iilés-t tartott a városháza bizott­sági termében. A bizottság a tiszti főorvosi ál­lásra beadott pályázatokkal foglalkozott és -m-egállapitotta, ho-gy az össz-es pályázók -ké­pesítései megfelelők. A bizottság a megürese­dett állásra senkit sem kandidált, az összes pályáza-ti kérvényeket a föis-pán- elé terjeszti. — Személyi hír. Cicatricis Lajos dr. fő­ispán Szegedre érkezett. A főispán kedden délelőtt résztvesz az előkészítő tanácsülésen, szerdán -délután pedig a közgyülés-t vezeti. — Egv főhadnagy, akit négyszer ki­tüntettek. Érdekes katonai karrierről kaptunk hirt, amely szegedi vonatkozású ás. Klemann István ho-nvédtüzér főhadnagy ütegparancs­nak, 1904-ben jeelsen- végé-atle a szegedi fő­reál iskolát. (Szegeidről a m'ödlingi tüz-éraka­-déniiia elvégzés-e után a lu-gosii 26-iik divízió­hoz kierült és már akkor feltűnt -erélyes bá­torságával. A lugesi árvíz alkalmával ugyani® élete k-o-ok,ázt-afásá-val több ember életét megmentette, amiért a „Signuin lau­dist" kapta. íA honvédtüzérség felállítása óta a 4-ik honvéd tábori ágyús -ezred főhadnagya. A háboru kitörése óta üteg parancsnok, ál­landóan tűzvonalban van és egész a ni-ai na­pig szabadságon nem volt. Előbb Damkl Vik­tor alatt szolgált, majd a Kárpátokba került, ahol bámulatra méltó, hősies magatartásá­val magára vonta a Heg-főbb hadvezető.-ég figyelmét. A haditett ekben gazdag főhad­nagy az ellenséggel szemben tanúsított hő­sies magatartásáért a katonai bronzérmet kapta, a katonai érdemkereszt szalagján, maj-d a III. oeztá-lyu vaskorona, rendet, leg­újabban pedig a német császártól a vaske­resztet kapta meg. Klemann István öccse, dr. Klemann József nagytehetségű, temes­vári ügyvédnek, aki -ezidőszerint a temesvári 7-ik hadtest intendaturájáiban, amint tartalé­kos főhadnagy fontcs é-s felelősség teljes ál­lást tölt be és- méltán magára vonta az 'ille­tékes körök figyelmét. — Tisztek orvosi megvizsgálása. A harctérről visszaérkezett és jelenleg imagán­ápolásban levő, vagy szabadságolási igazol­vánnyal ellátott tiszt-eik és tisztjelöltek havi ellenőrző orvosi vizsgálata -március 26-án és 27-én -tartatik meg. Az érdekeltek a jelzett na­pokon. délután- 4 órakor az állo-más- egészség­ügyi főnökénél (Szentháromság-utca 2„ II. em.) jelentkezni -tartoznak. — Bárdoss Béla százados, állomás-tiszt. — A szabadoktatási bizottság előadása. A szegedi szabadoktatási bizottság vasárnap délután tartotta meg az évi ciklusának utolsó előadását, nagyszámú hallgatóság előtt. Be­vezetőül a katolikus tanítóképző énekkara énekelt Naszády József vezetésével. :Majd Sebes Ferenc dr piarista tanár tartotta m-eg ezután „Háboru és vallás" cimü értékes és ta­nulságos előadását. Végül Jánossy Gyula tanfelügyelő intézett búcsúbeszédet a közön­séghez. Befejésül a jelenlevők együttesen el­énekelték a Himnuszt. — A hatósági burgonya árusítás. A tanács megbizta Völgyessy János gazdászt, hegy ismét vásároljon burgonyát. A gaz-dász most 15 vaggon- burgonyát vett, amelynek ki­árusítása hétfőn kezdődött m-eg a városi bér­házban felállított hatóságii élelmiszer-üzlet­ben-. - áfí £1 — A besorozott diákok érettségije. A vallás- és közoktatásügyi miniszter tudvale­vőleg elrendelte, h-ogy ;azok a középiskolai diákok, akiket a legutóbbi sorozáson alkalma­saknak találtak, imárci-us végéig megkapják az érettségi bizonyitványukat. Szegeden hétfőn délelőtt tartották meg az állami és városi fel­sőkereskedelmi iskolákban a katona-jelölt diá­kok érettségijét. Az állami •felsőkereskedelmi iskolában Kirchner Béla főigazgató elnöklésé­ve-1 folytaik le a vizsgálatok. Huszonegy ta­nulót bocsájto-ttak el -ma végbizonyítvánnyal, akik közül -tizenhat- tanuló megfelelt, négy jól megfelelt, egy pedig jeles -minősítést kapott. A vizsga után, a. főigazgató beszédet intézett a diákokhoz. — A városi -kereskedelmi 'isko­lában szintén ma v-o-lt az érettségi vizsgálat, dr. Schack Béla főigazgató elnöklésével. Itt. ti­zennégy növendék kapott végbizonyítványt. A főigazgató meleghangú bes-zéd kisér-etében búcsúztatta el a növendékeket. — A sebesült katonák szórakoztatása. A szegedi honvédcsapatkóriházfcan vasárnap délután négy órakor kabarét rendeztek a se­besült katonák szórakoztatására. A kabarét Virágbáty Lajos rendezte és konferálta, aki mint népfölkelő egészségügyi szolgálatot tel­jesít a kórházban. Közreműködtek: K. Gömöri Vilma, Körmendy Kálmán és Szeghő Endre, a színtársulat tagjai, kik alkalmi verséket ad­tak -elő. Vajda Jancsi zenekara hazafias dalo­kat játszott. A szépen sikerült előadásért a jr —— _a | A napokban jelenik meg A „Nagy Háboru Írásban és üépben" 1 cimü folyóirat, mely 2 rész­ből, összesen 50 füzetből áll. Az I. rész: BlI 85 OÉII, A ll.rész: BlWll WPcimen. Minden füzei ára 40 tillér. Előfizetéseket elfogad Várnay L. könyvkereskedése SZEGED, Kárász-utca 9. szám. k •

Next

/
Thumbnails
Contents