Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-20 / 69. szám

.Szeged, 1915. marcin® 20. DÉLM AGY ARQRSZÁG. 7 Hogy élnek a haditudósítók? lA cs. és kir. sajtóliadiszátlás a legmo­dernebb, a lagjoban bevált intézmény a maga nemében. ,Tagijait méltán 'irigyelhetik a többi hadviselő államok haditudósítói. A francia újságírót. nem iigen engedik a frontra, az angolt csak ritkán; a francia, az angol had­vezetőség tudja, liogy miért. Ezzel szemben a cs. és kir. sajtóhadiszállás tagjai közvetlen tanúi a magy történelmi színjátéknak. Cso­portokba osztva, ott ád alkalmat nekik a had­vezetőség, Ihogy impressziókat szerezhessenek ahol ép a legnagyobb, legfontosabb esemé­nyek játszódnak le a harctereken. .Szabadon látogathatják a csatatereket, leszállhatnak a lövészárkok mélyébe; igy válnak a nagy háborúnak valóban hit, lelkiismeretes króni­kásaivá. lA haditudósítók élete fáradalmak tekintetéhein csaik kevésben áll mögötte a harcosokénak. Az életük ós. testi épségükre azonban a lehetőség szeriint. éberem -vigyáz­nak. Parancsok szólítják indulásra az 'egyes csoportokat, amelyekben magyar, osztrák, holland és más külföldi semleges kollegáik, festőművészek, fényképészek foglalnak he­lyet. Az egyes csoportok vasúton, autón ro­bognak céljuk felé, mely hol a galíciai, hol az orosz-lengyel, hol pedig a bukovinai harctér. Útközben persze csak ép annyi al­kalmaik van az étkezésre, tisztálkodásra, al­vásra, mint a frontra induló katonának. Meglátogatják az ellenség által elhagyott városokat, falvakat, hogy beszámoljanak a tapasztaltakról. Tudósításukat távira tban, vagy expre-sszd evélben küldik; természetesen előzőleg a sajtók aidiszállás vezetősége enge­délyezi a közlést. Ennek utána kerül csak azután a tudósító lapjához. iA haditudósító néha ötven órát is a lassan cammogó vona­ton ül, gyakran pedig szekéren/ vagy lovon haladnak céljuk felé. Szebb iában, a kátyús, rossz uton az is megesett, hogy egy ilyen 'haditudósítókat szállító szekér az ütmen ti mély .árokba fordult s az utánuk jiövő szekér, a szürkületben alig vette észre .a kollegák el­tűnését. iA haditudósítók impressziókat fel­jegyzik s a bőséges tapasztalatokból bosszú •időre .marad egy és má.s megírni való. Ha elül a harci zaj és pihennek a szemben álló harcosok: a haditudósítókra ,is nyugalma­sabb napok virradnak. Valamelyik kis, a harctérihez közeleső, városban ütik fel a ta­nyájukat, ahol különféle szórakozásokkal ütik agyon az időt és várják az ujabb pa­rancsot. Egy kis északmagyarországi város kávéházát, alhol gyakrabban találkoztak a haditudósítók, máris elnevezték: Café Sahlacht félének. Derűsebb, epizódjai az ilyen nyugal­masabb napoknak, ha a haditudósítóik lova­golni tanulnak s a makrancos dragonyos ló kö­vetkezetesem az istállóiba viszi vissza lovasát. A nyugalom napjai azonban rendszerint rö­vid ideig tartanak: uj parancs jön s a hadi­tudósitiók ismét nagyszerű idők közvetlen közelből való szemlélőivé válnak. | A napokban jelenik meg A „Nagy Háború írásban és Képben" cimü folyóirat, mely 2 rész­ből, összesen 50 füzetből áll. len. Az I. rész: A II. rész: il llljliyuil IIQl'UCf címen. Minden füzet ára 40 fillér. Előfizetéseket elfogad Várnag L. könyvkereskedése SZEGED, Kárász-utca 9. szám. Szegedi huszárok dicsérete. Korbuly .László ihoweédhuszár főhad­nagy óimmal rendkívül érdekes li a dítu dú­sítást irt Az Est-ben iMolnár Ferenc. A sze­gedi főhadnagy tiz huszárjával bravúros kémutot tett. az orosz front mögött -és lehe­tetlennek látszó föladatot teljes eredménnyel oldott meg. Molnár .Ferenc megírja hogy a szegedi tisztet a hadseregparanesnoka, Jó­zsef Ferdinánd főherceg maga .mellé; ültette az ebédnél, ugy kellett elmondania az eset minden részletét. Majd ezeket irja: „Oda­haza" a lövészárokban, el lehet képzelni, ho­gyan fogadták a huszárok. A tisztek itt a ha­lál orra előtt olyan jókedvűek és naivak, mint a gyermekeik: a szegedi honvédhuszárok tisztjei például ^indiánt" játszanak, indiáinus neveket adnak egymásnak és intézménye,ik­nek. Igy történt, liogy mikor a főhadnagyot a gépfegyver-.osztag parancsnoka meghívta vacsorára, a vacsora helyét igy jelölte meg: „az ötszörtizszer tizet lövő Vöröslábuak törzs­főnökének wigiramja." Azért „ötszörtizszer­tizet Jövök", mert a géppuskájuk ötszázat lő, azért „Vöröslábuak", mert huszárok, azért a „törzsfőnök wigwamja", mert a parancsnok az árok egy lyukában lakik és ez az egész azért van igy, mert. a szivük oly tiszta, mint a kardjuk. A Korbuly-expedíció tagjai pedig bocsássanak meg a haditudósítónak az elbe­szélés hiányosságáért. Ha tőlük hallottam volna, pontosabb .lenne. Igy azzal mentem magamat, Ihogy a magyar tiszt nem szereti a hőstetteit elmesélni, .ezt is ugy. tudtam meg, hegy mikor egy érdemkeresztes hu­szárkapitányt megkérdeztem, mely bravúr­ért kapta a keresztet, a maga bravúrja he­lyet a. Korhűi y főhadnagyét mesélte el. !®0B0000fflB000rí]®aS0 IHHiiaiBHBHBBliai I VASS | m MOZGO-SZINHAZ m g TELEFON 807. jg ® ——— @ 0 Szombaton és vasárnap 0 a a ® a ® Két pompás vígjáték! S ® ® ® ICIVILBEN.® Vakok. a Katonai vígjáték 2 felvonásban Társadalmi szatíra 2 részben. ® Ezenkivüi íjáponi elsőrangú bohózat. á a a ® -—_— a §j Előadások 5, 7 és 9 érakor, g{ §j vasárnap 2 órától folytatólag j§j a a íAz amsterdami Allgemeen Handelsblad berlini levelezője irja: A kávéház csöndes fülkéjében négy csukaszürke ruhás katona Ü.1 egy asztal körül — három közülük fekete szemüveggel. lEste az élénk utcán csak ugy hemzseg a özönség, bámulják a mozik tarka plakát­jait, a panoptikum viaszfiguráit és az ékszer­üzletek csillogó kirakatait. A kávéház előtt sokan megáll anak, liogy az ajtón át kiáramló zenét hallgassák. A kávéház csöndes szögletében ül a négy katona, három fekete szemüveggel, derék le­gények, széles vállal, viruló arccal. Kávét isznak és kalácsot esznek hozzá. Ketten min­den nehézség nélkül nyúlnak .csészéjük után. A másik .kettő azonban óvatosan tapogatód­zik ujjaival a;z .asztal széle körül, mig a csé­szét megtalálják. Vakok ... Odaülök a két vak közé. Az egyik 19 éves, gyárimunkásnak látszilk, a másik má­gus szál ember, értelme® arccal. .Cipészmes­ter volt egy sziléziai kis .városban és né­hány segéddel dolgozott. Elbeszélte, amit már annyiszor elbeszélt, dé olyan egyszerű­en, minden szinéiszkedés nélkül, mintha újra átélné azt a nyomorúságot és borzalmat, amit azonban akkor még látott, A keleti harcté­ren volt. Előbb iLyieknél, ahol az oroszok egyetlen házat sem kíméltek, mindet kifosz­tották és fölgyújtották. Ezt kellett tőink visz­szaíoglaJni. Innen .Lengyelországba ment Limanova felié, ahol .a .magyar huszárok mel­lett vógigküzdötte a 'hatnapos csatát ós ott, vakult meg. LinianovánáiL négy napig har­colt. szünetlenül, négy nap és négy éjjel. Szá­zadából nem sokan maradtak meg. lEgy grá­nát csapott le mellette, ahol hetedmuigával és egy tiszttel állott. Valamennyien megse­besültek. Göröngyök és kődarabok arcába röpültek és a légnyomás oly erős volt, hogy szeme kifolyt és fogai meglazultak, Amikor •önkívületi állapotától magához tért és hal­lotta .maga körül a jajgatást és nyöszörgést, nem látott semmit. Azt hitte, éjszaka van. .Egyébként nem érzett mást, csak égő, szaró fájdalmat a szemében. De nem akart fölvirradni. És amikor borzasztó kétségtől gyötörve sebesült bajtár­sától kérdezte hogy hát sohasem akar .reggel1 lenni, akor hallotta, hogy már dél van. — iMost már bizonyosat tudtam... Ordi­totam: A szemeimet, a. szemeimet! Ez az or­dítás belevegyült mások jajveszékelésébe, akik körülöttem fetrengtek és vízért kiabál­tak, az anyjukat vagy apjukat ihivták és könyörögtek, hogy egy golyóval vessenek véget szenvedésüknek, lA sebesült tiszt ipar­kodott a katonáikat megnyugtatni, mondo­gatta, hogy nnég .meglehet menteni a szeme­iket, de én jól tudtam, hogy megvakultam. Nehéz dolog — mondogatta — nagyon nehéz. Inkább egyik karomat, vagy lábamat vesz­tettem volna el. Alig vagyok 23 éve.s, most akartam megkezdeni az életet és örökre vége van... • . ^ ,, ifi iZsebóből órát vett elő, a számlapját meg­tapogatta és azt mondta, hogy már be kell menni a kórházba. íMóg kezelés alatt áll és majd később kap két üvegszemet. Gépírást tanul, hogy később megszerezhesse kenyerét. Emellett gyakorolja .magát a hegedütésben uaBBaaaBaBaaaBaaBBaaaBaiaaaaaaaaaaBaBaaBBaBBBaaaaaa Küldjünk katonáinknak thermosüvege­ket, teát konyakot, likőrt, csokoládét, caces-t. Az adományokat köszönettel fogadja s a had­tápparaniosmokíágokhoz juttiatja a honvédel­mi minisztérium Hadsegélyezö Hivatala, Bu­dapest, IV. Váci-utca 38. | Rendes helyárak | @aa@aaa@aa®B[ g®®®® Fo g - K r é m

Next

/
Thumbnails
Contents