Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-03 / 54. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG. Szege-cl, 1915. fefbrwár 19. azokat az utcákat, amerre a városba jámó me­nyecskék megfordultak. A bajai kelmefestők­nél fellendült az üzleti étet. Tömegesen kere­sik fel a kelmefestő műhelyeket a vidéki pa­rasztasszonyok, akik beviszik cifra ruháikat, tnegifestetik azokat feketére. lEgy hetivásár alkat máival felkeresett tudósitiónk egy kelme­festő műhelyt. A kelmefestő műhely udvarán és a ház előtt legalább 100—120 asszony ál­lott és mindegyik a hóna alatt szorongatott egy-egy butyrot. — iMire várnak itt! — kérdeztük egyik menyecskétől. — iDe akarjuk a ruhánkat füstét ni a ru­haiföstővel. — (Miért? — Hogy miiért? Hát kérem, csak nem gondolja az ur, Ihogy mink asszonyok cifra gúnyát hordunk akkor, .amikor a mi eírnbö­reink oda kin a csatatéren szenvednek és száz ímeg száz magyar emlber áldozza az életét. — Mán tekintetős uraim, —• mondotta a menyecske, — nem járunk mi máshogy, mint feketében, ameddig csak ez a véres háború tart. Majd ha vége lesz a háborúnak, legyűr­tük a rácot, meg a muszkát és erővel, egész­séggel hazajönnék az 'embereink, akkor me­gint előszedhetjük a cifra gúnyát, hordunk megint százszorszép keszkenőt. — Gyűjtés a megvakult katonák részére A háború legszánaSomraiméltóbb áldozatai azok a szerencsétlen katonák, akik elvesztet­ték szemük világát. Épen ezért az egész or­szágban mozlgalom indult aneg érdekükben, hogy amiennyire lehetséges, legalább anya­gilag gondtalan megélhetést hiztositeunk a megvakult katonáknak. A mozgalom Szege den is megindult, még pedig a szegedi zsidó nőegyasület hadikórházában lévő katonák kezdeményezésére, akik gyűjtést rendeztek maguk között és a. begyült ötven koronát Somogyi iSziLeszter dr. kezeihez juttatták. A polgármester a Központi Társadalmi iBizott­f-ág elé fogja vinni az ügyet, liogy társadal­mi uton nagyobb arányú gyűjtést rendezze­nek Szegeden a megvakult katonák javára. — A M. T. K. E. ügye. Budapestről je­lentik: Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület helyiségében folytatott vizsgálat eredményével tegnap délután a miniszter­elnöki palotában tartott értekezleten foglal­kozott az egyesület elnöksége. Az értekez­leten Tisza István gróf elnökölt és arról az alábbi hivatalos jelentést adták ki: — Illetékes helyről közlik, hogy az Alföl­di Magyar Közművelődési Egyesület elnöksé­gének Budapesten időző tagjai tegnap délután értekezletre gyűltek egybe a miniszterelnök­ségen és ez a lakó lommal megütközéssel érte­sültek az egyesület ügyeiben folyamatba tett vizsgálatnak eddigi eredményeiről. Ezekből már is megállapítható, hogy az ügy vezetőség részéről mulasztások és sza­bálytalanságok történitek, amelyek gyors és erélyes intézkedést kivannak, hogy az egye­sület jövő fennállása és akcióképessége bizto­sittassék és a közönség áldozatkészségéből befolyt összegek az egyesület céljául kitűzött nemes ügy szolgálatára megtéríttessenek. Az elnökség tagjai ennélfogva beadvánnyal for­dulnák a belügyminiszterhez, amelyben a vizsgálatnak a legnagyobb eréllyel való foly­tatását és befejeztet, valamint azt kérik, 'hogy az egyesület autonóm szervezetének működé­se ideiglenesen felfüggesztessék és az egyesü­let ügyeinek intézése hatósági megbízottra ruháztassák. Egyidejűleg büntetendő feljelentést tesz­nek azok ellen, akikkel szemben a vizsgálat során büntetendő cselekményeik Ismérvei nyernek beigazolást. Az értekezleten résztvevők egyelőre csak ennyit közölhetnek, de remélik, hogy ezzel is megnyugtathatják a közönséget aziránt, ihogy kötelességszerűen megtesznek minden lelhet öt a bajok feltárása és orvoslása körül. — A gyékénytermelés meghonosítása Szegeden. A gyékénytermelés meghonosításá­val .régebb idő óta foglalkozik a város ható­sága, inert belátta ennek elsőrendű gazdaságii jelentőségért. Az ügy .most nagy lendülettel jut előre és a márciusi közgyűlés tárgysoro­zatán is szerepellni fog. Az aradi kultúrmér­nöki hivatal ugyanis átiratot intézett a vá­moshoz, amelyben ajánlatot tesz, ihogy haj­landó Szegeden kísérleti gyékény termelési telepet létesíteni. A telepnek való alkalmas helyet, 360 négyszögödnyi területet a Fehér­tónál, a Vetró-féle tanya mellett találták meg és ezt a kultnmuérnökség rendezi be, lia a város öt-hat évi időre, átengedi e célra. A tanács pártolólag fogja az ügyet a közgyűlés elé terjeszteni, .még pedig azzal a föltétellel, hogy a területet egyelőre csak hat évre ajánl­ja föl a város és azt még az idén,, legkékőblb azonban a jövő év folyamán, gyókényterme­lési telep számára, államköltségen berendezi a kolturmérnökség. — Visszaélések a hadisegélylyel. A ki­hágási bíróság elé került kedden délelőtt Bár­kányi Járrosné, Fodor Piros, egy vasúti nap­számos felesége, aki a iháboru kitörése óta jo­gosulatlanul hadisegélyt vett fel és az igy könnyen kapott pénzből nagyszerűen élt, a nélkül, hogy valamit is dolgozott volna. Elő­ször a vasútnál jelentkezett segélyért, aztán a városiházán volt gyakori vendég, éfehniszer­elöleg és segélyosztásnál mindig ő volt a leg­pontosabb És az erős, munkabíró asszony, a ki azelőtt napszámba járt, a háború óta sem­mit sem dolgozott, hanem: büszkén mesélgette mindenkinek, hogy ő dolog nélkül is megél a mostani háborús világban. A kihágási! bíróság az államsegélyre vonatkozó miniszteri rende­let értelmében 8 napi elzárásra és 100'korona pénzbüntetésre Ítélte 'Fodor Pirost. — A tolonc. Eddig két magyar film ara­tott ugy az országiban, mint küflffiöldi álla­m-okban is óriási -ikert: a Rabiéiek és, a,Sárga csikó. A darabokat Janorics Jenő dr kolozs­vári színigazgató és Kertész (Mihály a sze­gedi közönség volt kedvelt szinésze rendez­ték. A magyar film apostolai ők, akik zseni­ális kézzel fogtak korszakos munkájukhoz. És nnost, a két diadalmas filui után jön az igazi, amely hervadhatatlan babérokat hoz a két zseniális rendezőnek, — a Tolonc. Ko­lcsszálife mű! 'Fölülmúlj,a a dánok, franciák és amerikaiak leghíresebb moz,i,darabjait is. Minden magyar büszkén, .ragyogó szemekkel tekinthet e műre és boldogan gondolhat a ma.gy.ar kultúrára és magyar művészetre, amelynek, íme, legújabb terméke e filmdrá­ma. A tolonc premilérje Szegeden pénteken itasz, a Korzó-Moziban. — Hát melyik a feleségem? Pikáns vígjáték, de végtelenül vidám és megfejtben ázdllearaes. (Már a efm .is elárulja, bogy a jo férj dilemmájáról van. szó. Évek óta a legbol­dogabb életet élte az ifjú házaspár, majd ugv találják, hogy hiba is akad a — .másikban. Összevesznek és az asszonyka nagyszerű trüköt talál, hogy félre vezesse férjuramat. Segítségére lesz az asszony nővére, a'ki a megszólalásig haisonlit reá. 'A leghaeagtatóbb helyzetekbe kerülnek uigy a férj, mint a fele­ség, valamint a ileány és udvarlója. Nagyon pikáns jelenet is akad, viszont Ízléses .végig, •a diarab föltétlenül irodalmi, színvonalon áU. A szegedi közönség rendkívül szereti a jó vígjátékot ét bizonyos ihogy a ,/Hát melyik a féleségem" különös tetszésre talál. Szerdán és csütörtökön játisza a Korzó Mozi a 3 felvo­násos vígjátékot, amikor a két órás műsor má- kitűnő darabokat is ad. — Hadifoglyok részére pénzküldemé­nyeket — sürgönyileg is — közvetít May R Miksa bank- és váltóüzlete. .íBBBBaaaaBaeaBBBBaBaBaaaBaBaaB.aBaaaaaBBBBaBa...... Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesü­letnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! 0^000000000000000000000000000000000 0 0 s 0 0 Igazgató: ffiP fW Éh, 'WMWÉWWV Telefon: @ vas sándor havmjl " 85' Szerdán és csütörtökön, március hó 3-án és 4-én Nagy vígjáték esték! Vígjáték 3 felvonásban. — Főszerepben TE Dl. 0 0 i 0 1 © f] 0 0 © öttó házasodik, ® •] Bohózat 2 felvonásban. 0 0 | Legújabb harctéri felvételek, valamint az uj vig kisérő műsor. 0 0 0 - = 0 Előadások 5, 7 és 9 érakor. Rendes helyárak. 00000000000000000000000000000000®!©

Next

/
Thumbnails
Contents