Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-18 / 67. szám

(Szegted, 1915. mánoius 18. DÉLMAGYAEOBSZÁG. 3 szükséges, el kell venni a gyermeket az anyjától vagy más gondozójátó és a község­nek kell gondoskodni arról, hogy a gyer­mekek jótékony intézetek, jóindulatú roko­nok, vagy mások gondozásaiba kerüljenek. Fokozottan kell figyelni a tizenöt éven felüliek sorsára, gondoskodni, hogy jó alkal­mazásba kerüljenek és ellátni őket, ha ma­gukat fentartani nem tudják. VENIZELOSZ A BALKÁNI HELYZETRŐL. Bécs, március 17. Athéni híradás szerint Venizelosz volt miniszterelnök néhány párt­híve kérdiést tett az iránt, nem érzi-e magát kötelezve rá, hogy a népet politikájának, a mely szerint Görögország érdeke a semle­gesség elhagyását követeli, a helyességéről Bécs, március 17. A Prinz Eitel Friedrich német segédüir­káló sérülten érkezett az egyik amerikai ki­kötőbe, ahol kapitánya időt kért arra, hogy gépeit kijavíthassa. Nép jogi szempontból az­ért volt nehéz ennek a cirkálónak a helyzete, mert nemcsak ellenséges hajókat sülyesztett lel, hanem egy amerikai hajót, a Willim Fryet is. Az Unió kormánya ennek 'ellenlére is meg­adta az időhaladékot. Nemrégiben ez imég le­hetetlen lett volna, de az Unió bizonyára most már mélyebb bepillantást nyert az an­gol politikába és tudomást szerzett róla, hogy Anglia nemcsak Németországot és szövetsé­gesét akarja tönkretenni, hanem az Egyesült­Államokat is ímeg akarja fosztani annak a lehetőségétől, hogy ipari termékei számára még nagyobb kiviteli piacokat szerezzen. Amerika most <már belátja, hogy Anglia ipari és kereskedelmi téren kizárólagos egyedura­lomra törekszik. De nemcsak az Unióban kezdenek tisz­tába. jönni az entenictal, főkép pedig Angliá­val. Csaknem minden semleges államban bi­zonyos benső ellentállás észlelhető azon ter­vekkel szemben, amelyek szerint Londonban át akarják az egész, világot alakítani. Ez a bi­zalmatlanság még nem mer ugyan nyi'ltan megnyilatkozni, de kétségtelenül megvan és már tényezője a semlegesek politikájának. A háború .kezdetén kétségen, felül állott az en­tente diplomáciai túlsúlya. Ellenségeink győ­zelmének statisztikai alapja az elleniünk ösz­szefogott hatalmak népességi száma volt. A semleges országok hangulata is ellenünk volt. A kábellel való korlátlan rendelkezés, az évek óta ápolt és sokfelé ágazó sajtópolitika, mind a mi kárunkra volt! Diplomáciai első veresége az ententenak az volitchogy Törökország is; fegyvert fogott ellene, mert belátta, hogy ütött a töröikségre nézve az élet vagy halát órája. (Második dip­lomáciai veresége: Japán kikapcsolódása volt. Még ugyanazon a napon, mikor a tokiói kormány közölte Chinával, a maga követelé­seit, Pichon, az egykori 'francia külügyminisz­ter, kérve kérte a japánokat, hogy küldjék át hadseregüket Európába. Most pedig az angol külügyi államtitkár az alsóház egyes tagjai­nak az interpellációira a japánokkal való vi­szonyt illetően semmitmondó beszédde! kény­telen válaszolni, hogy eltitkolja az angol po­litikusok előtt azt a reájuk nézve szomorú va­lóságot, hogy Japán megköveteli China sér­tetlenségét, de 'szövetséges'eivel, az angolok­kal és oroszokkal, nem pedig önmagával szemben. Európai szövetségeseit Japán egy­szerűen az ajtó mögé állítja. Az entente már egyáltalán, nem oly sze­rencsés kezű diplomáciai ügyeinek az intézé­sében, mint azelőtt. Oroszország komoly gaz­dasági válsággal küzd és szövetségesei vagy nem akartak, vagy nem tudtak rajta, segi­felviiágositsa. Venizelosz azt felelte, hogy az ilyenfajta fejtegetéseket a kamarában vagy azon kivül nem opportunusak. Csak a kama­ra feloszlatása és az uj választások elrende­lése esetén érezné magát ara Indíttatva, hogy politikáját nyilvánosan kifejtse és igazolja. Olyan rendkívüli válságos időkben, m,int a milyenek a mostaniak, tömörülnie kell vala­mennyinek, hogy az, amit az eddigi: miniszté­rium alatt két győzedelmes hadjáratban meg­szereztek, megőriztessék és biztosittasisék. — Nincs szándékában arra törekedni, hogy a kamara eddigi többsége ismét kormányra jus­son ; ez az adott körülmények közt céltalan is volna. Mert ha megint kormányra kerülne, akor sem lehetne már az eddigi politikát to­vább folytatni. teni. Az óriási terjedelmű birodalom néptö­megeire nézve a háború kezd terhessé válni, a béke után való vágyódás mind élénkebb és az Anglia ellen támadt bizalmatlanság mind erősebb. Az entente e krízisében olyasvalamin törték a fejüket, am;i 'Oroszország háborúját népszerűbbé tegye és Grey előállott azzal a tervvel, hogy az angol és francia hajóhad fog­lalja el Konstantinápolyt és erőszakolja ki' a Dardanellákon a szabad járást, miután a Dar­danellákat Oroszország kapukulcsának tart­ják. Ezt a kulcsot szeretné Griey a cárnak át­nyújtani. Mint azonban mindenben, ugy Grey ebben is kétértelmű. Leadott egy ígéretet, de azt mindjárt félig vissza is vonta, amint ezt; az orosz sajtó lármája bizonyítja. Oroszor­szág egyszer és mindenkorra és kizárólag akar Konstantinápoly birtokába jutni, Grey pedig nemzetközivé akarja tenni. A Dardanellák bombázásának a; hatása nyomban, észrevehetővé vált a Balkán-álla­molkban is. Mindjárt a világháború kitörése után 'meglehetősen forrongó volt ezekben az országokban a hangulat és nem a mi javunk­ra. A sajtó papirtüzériharcát az entente diplo­máciája a leghatásosabb és kézzel fogiható módon támogatta. ígéretekkel és fenyegető­zésekkel dolgozott az entente diplomáciája, mégsem (ért el semmiféle eredményt. A görög krízis (megoldása: mindenesetre megerősítette a semleges politikát. Costinescu román pénz­ügyminiszter pedig visszavonta, elbocsáttatá­sa iránt való 'kérelmét. Ez is; azt mutatja, hogy Romániában a semleges politika mé­lyebb gyökeret vert. Mint próbálkozott az en­tente diplomáciája oly sokszor Bulgáriában, arról már többszörösen megemlékezett a saj­tó. Bulgáriában nagyon is jól tudják, hogy Oroszország sohasem, akarta a bolgárok 'füg­getlenségét, ép azért eszük ágában sem jut, hogy kiélesitsé'k azt a kést, amellyel a torku­kat akarják elmetszeni. A Középtenger kérdése a lét és, nem lét kérdése nem egy országra nézve. Ha ott Oroszország jutna kizárólagos uralomra, eu­rópai Törökország eltűnése után a Duna és Égei-tenger közti összes államok elvesztenék függetlenségüket a cár szárazföldi és tengeri hatalmával szemben. Ha Oroszország a, Fe­kete-tengeren tengeri hatalommá fejlődnék, a Dardanellákat bevehetetlen tengerparti vá­rakkal (kiépítené és ráadásul megmaradna az angol és francia flotta szövetségében, az Ad­riára is oly fenyegető veszély, hogy azzal minden semleges politikának számolnia, kell. Az angol diplomácia, belső ellentmondá­sa, ugrásai és szakadékai már nem titkolha­tók, többé és igy szükségszerüeni kellett be­következnie azon változásnak, amely a semle­gesek politikájában egy idő óta észlelhető és ennek a változásnak be keli következenie ott is, ahol az áramlatok és ellenáramlatok még nemi tisztultak meg eléggé. HÍREK oooo Szegedi éjjeli élet a háború nyolcadik hónapjában. (Saját tudósítónktól.) Bizony nagyon so­kan vannak mostanában olyanok, akik csak innen tudják .meg, hogy éjjel is van élet ebben a nagy, csöndes városban, ahol az uitcák már este kilenc órákor kihaltaknak látszanak. — Természetesen a mostani 'háborús időkben az éjjeli élet is magán viseli a komolyságot, a munkásság és kenyérkeresés kultuszát és csak ritkán lobban ki az emberekből a léha­ság utáni vágy. Ezért zajos dühajikodókat, céltalanul őgyelgő lumpokat sokkal ritkáb­ban lehet találni, mint azelőtt; a mostani élet inkább nyugodt, meggondolt fejleménye an­nak a sok ezer polgár társadalmi szükségle­tének, akiket nappal a munka és a (foglalko­zás robotja tart távol egymástól. Ezeknek a történelmi időknek estéiben és éjszakáiban több része van a szellemi kielégülésnek, imint a szórakozásnak. A kávéházak már korán megtelnek. Ki-ki elovassa kedvenc lapját, üregbe széli az eseméjnyeket!, eljátszik egy párti 'biliárdot vagy sakkot, aztán elballag hazafelé. Igy a kávéházak élete elég zajos;, de amilyen tömegesen és gyorsan jönnek az em­bereik kilenc óra felé, olyan gyorsan; el, is tűn­nek, ha már éjfél felé jár az idő. Éjfél után csak ritkán lelhet a kávéházban nappal élő em­bereket találni, leginkább csak újságírók van­nak a márványasztaloknál, akik itt várják be a későn érkező táviratokat és hivatalos jelen­téseket. Hétköznapokon alig akad mulató tár­saság, amely a vidám zenével megzavarja a dolgozókat; ha akadnak is mulatozók, azok leggyakrabban katonatisztek, akik a harctér­re indulnak ós még egyszer élvezni akarják a magyar nóta édes-bus varázsát. Szombaton és vasárnap éjszaka természetesen nagyobb mértékben engedik át magukat az emberek ,a szórakozásnak. Nagy ember.tömegefcet vonz este a moz­gószinház is. Ide mindig sokan' járnak, mert olcsó, tájékoztató és szórakoztató mulatság. A mozinak éppen ugy megvan a mindennapi közönsége, jobban mondva a törzs-vendég­kara, mint azelőtt a színháznak megvolt, vagy mint a községekben és a kis városokban most is meg van a „helyi kaszinónak". A mozi­életben csak annyiban idézett elő változást a háború, hogy nagyon, sok katonát látni a. né­zők között, ímeg igen sok magányos nő akad. Érdekes, hogy azok az uriasan öltözött és sokszor elegáns' megjelenésű nők, akiket az­előtt sohasem lehetett Szegeden lanti, most valósággal ellepik a várost. Nappal a Ikorzón mutatkoznak, esténkint pedig a moziban. — Hogy honnan jöttek, kik ők, mit keresnek, azt csak sejteni lehet. Igen diszkrét a modoruk, de azért valószínű, hogy nekik inkább üzlet a mozi, mint szórakozás. A háború óta 'kabaré nincs- Szegedén, egy volt, de az hamar megbukott és1 igy azok, a kik a mozi után is szórakozni szeretnének, a zenés kávéházakba mennek. Hároim olyan ká­véház, is van mostanában: Szegeden, amelyek­ben női zenekarok játszanak; ez is háborús tünet. A vidéki és fővárosi kabarék nagy ré­• s,ze bezárt és a szegény artista nők, akik ke­nyér .nélkül maradtak, arnig a férjük a harc­téren, küzd, ké-nytelenségböíl beállottak női zenekarba. Egyik a nagydobon, másik a nagy­bőgőn játszik; akad köztük egy-két hivatá­sos zenész; a primás-leány kezeli a hegedűt — és kész a zenekar. Hazafias nótákat is tud­nak és azt játszák legszívesebbein:; a „pour 1' arte" nevében nem' igen sokat tesznek ugyan, die nem is hivatkoznak rá. Ha akad bús magyar, reggelig játszanak neki. Jön! Jön! ? 7 m 7 • Az entente diplomáciai ¥eresécje kezd teljes lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents