Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-16 / 65. szám

Szeged, 1915. március 16. DÉLM A G Y AR0RS2 ÁG. Oroszok hótemefője. Kárpát]: harctér, március. Óriási hóviharok voltak a inrult héten a Kárpátokban. Emeletmagasságnyira fújta be a völgyeket a hó, a közlekedés, — a hadimüveletek tekintetében — -teljésen lehetetlenné vált. Ezt a furcsa időjárást az orosztengyelországi: és galíciai rettenetes ágyúzások idézik elő és zavarják im-eg a léget, miután itt-ott rettenetes csapadékot, hó- és i felhőszakadást idéz élő. Mint tudjuk, a vihar-ágyuval csak néhány lövést teszünk s már meglehetős felhőeltolódás vehető észre- Már most elképzelhető, az a tengersok ágyú és puska ropogás -mily nagy zavart iidéz elő a szférákban. Ugy, hogy ma hőförgeteg, holnap esőszakadás, aztán verőfényes tavaszi meleg napok váltják fel egymást a kárpáti hadszintéren. A mult heti nagy hóviharok után ma a legszebb márciusi verőfényes nap vo'lt, -mely a leggyorsabb olvadást idézte elő, ugy, hogy a 'hegyekről szaka-d a hó leve és mindent elöntött. Egy nap alatt az embermagasságnál nagyobb hó teljesen- a felére olvadt le. Dacára ennek a nagyméretű 'hóviharoknak, mely leküzdhetetlen akadály, az oroszok mégsem ismerték anna'k. Hanem a legnagyobb hózivatarok dacára is támadólag léptek fel és hajtották vezetőik a legválságosabb helyzetekbe. Teljes terepismeret nélkül, bele a hővölgybe, két-három emeletmagasságny:i hó tömegébe, elgémberedett tagokkal, a biztos hósirokba. Ma aztán teljes mértékben olvadásnak indult a rengeteg hótömeg, ami a völgyeket és szakadékokat betemette. Katonáink mazgoilódni kezdtek a netán/, orosz támadástól, nehogy meglepjék őket. Az egész front hóköpönyegekbea -mozgolódott. Még az ágyuk is fehér köpönyegeket kapnak, hogy egybeolvadjanak a hó fehér színével és hogy a célpont nehezebb és elmosódottabb legyen. Délfelé az előőrsök jelentették, ho-gy az .. • .-ikii magaslaton oroszok vannak, hófedezékke beásva. ü-.. százados aztán szemügyre vette a figyelőből távcsövén az oroszok állását. Majd rajvonalba fejlődve, lassan előnyomultak a honvédek. A tüzérek is akcióba léptek, fedezve a gyalogságot. Az első sortűz után, egész meglepetésszerűen, az oroszok a tüzelést nem viszonozták. — Hm, uj taktika, — gondolta magában a százados. — Tüzet szüntess! — adta ki a parancsot. — Lassan nyomulni előre! Mikor már vagy ötszáz lépésre lehettek, ihol már teljes alakok láthatóvá váltak, egyszerre egy hatalmas sortüzet vezényelt a kapitány. Semmi válasz, semmi mozgolódásD. százados, aki-t már bosszantott ez a hallgatás, elkiáltja magát: — Rohamra, magyarok! És azzal, mintha ezer ördög szabadult "olna ki a pokol fenekéről, rettenetes lárma és káromkodás közepette, szuronyt szegezve rohantak a magyar -honvédek. Kiabáltak és szidták a -muszkát. Miikor már a 'honvédek teljes-en elértek az oroszok fedezékeihez, a legnagyobb meglepetésükre az oroszok ,-rr.ég akkor sem mozdultak meg, hanem álltak, félig gint a hóból s mereven tekintettek a magyar fiukra. Akkor látta csak D. százados, -ho-gy egy egész orosz front megfagyott, belefulladva a völgy nagy hótömegébe s most olvadás alkalmával leolvadt a hó és félig állva, jéggé fagyott tagokkal, puska a kézben; de leesett állal, nyitott szemmel, rettenetesen eltorzult, hipokratikus arccal, megfagyva állnak glédában a „béke-cár" halálba kergetett katonái, kiknek a vezetői sem akadályt, -sem lehetetlenségeit nem ismernek, hanem még a lehetetlent is Le akarják győzni, ha kell, ezer halál árán is •.. ... És otít álltak az orosz katonák, az utolsó, kétségbeesett-., kiizidő vonásokkal az arcukon, mély aztán nyitva -maradt, -mintha akartak volna még mondani valamit.. • Talán egy átkot, vagy egy iiz-enetet... egy sóhajtást. ... egy utolsót -.. haza, szeretteiknek, hogy: ne várják őket, mert ők már halottak, szobrok, kik .nyitott szem m-el néznek afelé az ország felé, melyért meghaltak .. • A hó m-i-ndj-obban -olvadt és ,az orosz katonák egymásután mélyen meghajolva buktak előre a puha hóra. Ny. L. KATONÁK SZABADSÁGOLÁSA A SÜRGŐS TAVASZI MUNKÁKRA. A honvédelmi miniszter,nek e-hó -hatodikán a katonáknak a tavaszi vetési és szőlőművelési rnunkák végzésére való szabadságolása tárgyában kiadott rendelete ugy intézkedett, hogy e szabadságolások a -budapesti, pozsonyi és temesvári ihadtesparanesnokságo.-k területén március 10-én, a kassai és a. nagyszebeni parancsnokságok területén pedig március 20-án, illetve az északi és hegyvidéki vármegyék területén -két héttel későbben kezdődjenek. Fzt a rendelkezést a kormány az időközben téliesre fordult időjáráshoz képest megváltoztatta, ugy, ihogy a szabadságolások akkor kezdődjenek, m-ikor az Időjárás -a tavaszi munkák -megindítását lehetővé s a szabadságolt munkás 'katonák alkalmazását gyakorlatilag szükségessé teszi. Az uj határnapot a kormány külön fogja a -helyi hatóságokkal közölni. Különösen fontos ez azoknak a községeknek és földbirtokosoknak szempontjából, akik a szóban levő rendelet szeriint 20 emberből ái'ló katonai munkáscsoport kirendelését kiérhetik 14 napi időtartamra, a községi (városi) elöljáróság által láttamozott s a járási hatóság utján a legközelebbi állomásparancsnoksághoz intézett kérvényben. A szabadságolás megállapított időtartamából még semmi sem telt le s az érdekelteknek módjukban áll, hogy a -katonai mun-káscsopc-rtok kirendelése iránti lépéseket megtehessék. •a j@ ruhát, felöltöt, Ragrlánt olcsón, készpénzért akar vásárolni, KERESSE FÖL ABONYI MIHÁLY Ü RUHAÁRUHÁZÁT Ü Szegeden, SZÉCHENYI-TÉR 2. SZ. Magyar nő levele orosz fogságból. Carjevo Koksais. -Kedves i Anyám! Nem is gon-deilhatjátok, mennyire őrülteim leveleteknek. örülök, hogy egészségesek -vagytok, csak'szegény férjem nem -egészséges, nagyon scik -mindenen kellett keresztülim-ennié. Minden (héten irtaim -neki, pénzt is küldtem, mert tudom, hogy kevés val-t nála. Hét hete, hegy nem kaptam tőle választ. Végre jött egy levél, tele szemrehányással, hogy miért nem i-rok neki, ő -mindig szeretett engem -és g-o-n dosede-tt rólam. iM-c-t, aimikor erre képtel-an, még csaik nem i-s i-rok neki. Azóta s-ok baj-a volt. Egyszer egy -másik úrral együtt öt perccel később jött-haza este, egy rendőr meglátta és ezért fiz napi fogságra itékék őket. Abban ,a fészekben azonban, la-luol ők laknak, ni-n-cs fogház. Hat napig kellett a legrosszabb időben gyalog menmiök a leigközsiklbbi váncsha a fogházba. Ott mégy napot ültek és azután vissz,a keltett jönniük. Az orvos 'megvizsgálta őket és gyöngéknek' találta ilyen írtra, igy teh-á-t a városban manadili-attak. -Ezek a városok Oroszország belsejében nem olyanok, mint nálunk. Nálunk minden falu szebb és nagyold). De mégis jó, liogy már nincs-' olyan -messze. Most megpróbálom, hegy hozzá utazzam, mintán a kazáni kormányzótól engedélyt kapt-am. A vólogdai -kormányzó, akinek kormányzóságában -férjem intenr-álva v-an, még nem adta meg az engedélyt, vá-rc-m papról-napra és mihelyt .megkapom, .azonnal ut-aze-m. Az utazás legföljebb -10—1,2 napig t-a r-t és -az nem -is sok az itteni viszony-okihoz kép-est. Innen öt-napig szánkón utazunk. Az orosz száll,ásokan biztosan tetvesek leszünk, de nem igen alhatunk, -c-t-t kell ülni a pri-ecsen, podgyászur.k mellett várni -a reggelt. Bundákat a parasztok -adnak, -akiknek szánkóin utazunk. Mire e levelet -megkapod, már irton leszek édes uramhoz. A férfiaknak nem szakad utazniok, tehát az asszonyoknak kell megpróbálni. A háború kitörése előtt férjein azt akarta, -kegy a legszükségesebb holmikkal utazzam hozzátok, de én nem akartam őt elhagyni. Július 28 -á,n aláirattirk utle-vele-ipket és együtt -alkartuirk utazni, ő a-z ezredéhez, éri hozzád, de a vasúti ös-szekött-etás már megakadt, a batár ol volt zárva és minket letartóztattak. És mcsit ilyen messzire vagyunk egymástól! Nem. pana-szke-dom, ilrc-gy rosszul érezném m-ag-amiat, másik tizenegy asszonnyal lakom egy kis lakásban s minden reggel a szomszédiba megyek egy orosz -családhoz. Ott nagyon jól érzem magam, mindent adnak, gyakran meghívnak teára és vasárnapi ebédre, de az emberek oly rettentő piszkosak, hogy az undoradástól majdnem beteg leszek, A m-osólálbain mossák a gyerekek szennye:ruháit i-s, abból súrolják a padlót, azután kiöblítik, húst tesznek bele s megsütik a kemencében és déliben ez a m-osótál kerül az asztalira és abból .esznek. A törülközőt is mindenre használják, amire nálunk külön zsebkendő, a-szt-alkendő és törlőruha haszmála-t-cs. Reggel 9 órak-or -jövök ide, délután 3—4, sokszor fél 5 is van, imire .a-z, ebédet kapom. Képzelheted, mennyire éhes vagyok s mindent mage-széfk és annikor már jóllaktam, -akikor kezdek -undorodni és fáij a gyomrom. Gyakran gondolok arra, mily jól tartot-tál te engem ta-va-ly, hogy ápolhattam magamat s most igy kell élnem. De meg sakkal jobb igy, mintha férjem egyedül vc-lna itt vagy a háborúban lenne. Ö ma-gy-on szeretett volna a liábor-uba -menni s fáj nek-i, hogy fogságban kell élnie, nekem azonban jobb igy. Mi is ugy élünk, mint a foglyok, hetenkinit kétszer jelentkeznünk ikell; a rendőrség egyébként jól bánik velünk, Csak nem kopunk semmit, magunknak kell élelmezésünkről gondoskodnunk és lakásbért is fizetnünk, sőt a 'kocsit és -a gőzhajót is nekünk kelleti fizetnünk. A parasztok jó-szi-vüek, csak a cseremiszek haragszanak ránk. Csúnya ázsiai -fajta ez, alacsonyak, rongyo-kha csavargat-