Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-14 / 40. szám

6 DÉLMAGYARDRSZÁG. Szeged, 1915. február 14. érmelegitő, 5 ilias-kőtő, 2 bélelt mellény, 6 -pár kapca, Fisch-offné muff -bélódh-ez v-at telin, Striegű F. Józsefné 1 szőrme, 1 mellény, 1 pár érmislegitő, 1 hóísapka. Szőrmét és nyers bőröket adományoztak: Vi-llax Vilma 4, Jungen János 1, özvegy ,Biedl Adolfné 1, Fo-11rátlli iGyuláné 1 és- 1 hósapka, 6 Ifüzet olvasmány, özvegy Píiek Móricné 1, Hercfeld Ilonka 2, dr. Reimer Mórnó 3, Va j dia Béláné 4. Hósapkiát, kéz- és térdvédőt adtaik: Kiss Lajosnó 16, özvegy Burger -Aí-aj-osné 6, Fisdher Izsó 4, Zsótér Sarolta 11, Belvárosi elemii leányiskola 74, Vincémé K. Mária 18, Grán-er Róza 5, iChamíbrel Juciiba 1, Fury Ko-nrúdné 6, Varga Borbála 1, dr. Boros Józsefné 5, Letz Józsefnlé 12 ing. — Művészi értékű az Uránia-színház vasárnapi is'lágere, amely ugy témájánál, •mint művészi feldolgozásánál fogva elsőrangú szenzációként hat. Cime: A valéni nász is iGanghoff-er Lajos és N. Brondiner izgalmas drámája nyomán (készült. — Grandiózus filmdrámát játszik vasárnap a Vass mozi. A mult évben világszerte óriási sikereket elért Gladiátorok -cimü 6 részes íilmtr-agódiát eleveníti föl. A repríz iránt városszerte nagy -az érdeklődés. — Az Apollo-mozi hétről-hétre a legérdekesebb műsorokat hozta. A mai műsor azonban még ezeket is felülmúlja. Vetítésre kerül nagyszerű pót-műsor keretétben a Hiv u császár ihiazafi-as kétlMvonáscs színmű -ós -a Fekete banda detektivtörténet 3 részben. A belügyminiszter a szegedi kórház ügyéről. Bérleti költség nem terhelheti a kórházi költségvetést. (Saját tudósítónktól.) A belügyminisztérium a szegedi köz kórház régóta húzódó és a háború miatt -hosszabb időre m-eg nem oldható kérdésében irt le a városhoz. Megoldásról természetesen most sincs szó, ellenben a miniszter nem -engedi meg, hogy a -kórházi költségvetést holmi -bérleti költségekkel még inkább redukálják, mint ahogy tervezték. A belügyi kormány -az idevágó törvényeket idézi döntésében, melyek szerint a -betegek elhelyezéséről való gondoskodás — tehát a kórházak létesítése is, — akkor is a községek szociális és közegészségügyi kötelessége mlaradt, midőn az 1898. évi XXI. t.-c. életbeléptetése a kórházak fö-ntartásával járó terheket a községek -válláról leemelte. A törvény azt is körülírja, 'hogy milyen kiadások fedezésére szolgálnak az ápolási dijak s -ezek közé a helyiségek építési, vagy bérleti költségei nemcsak bele nem számittatnak, de ép e törvény alapján a múltban iis csak kivételesen és különös kedv-ezményképen v-o-ltak az építési költségek törlesztési részletei a kórházi költségvetésekbe -beállithatck. Egy, 1912ben hozott törvénycikk azonban beszüntette ezt a kedvezményt is. A miniszter szerint magánházaknak kórházi céiokra való ki-bérlése és az ezzel járó bérösszegnek a kórházi- költségvetésbe vaió beállítása nemi volna -egyéb, mint a kórház létesítéssel járó terheknek az ápolási dijak viselésére kötelezett -alapokra és magánosokra való áthárítása, nemkülönben az ápolási dijaknak a törvény által is eltiltott burkolt megterhelése. Ugyanazért kijelenti a miniszter, hogy a bérösszegeknek a kórházi költségvetésébe való beállítását ezúttal sem engedélyezi. Hogy teljes világosságot deritsen erre a kérdésre, megjegyzi, ho-gy a községek csakis -oly kórházak -létesitésér-e kötelezhetők, a minőt a helyi közegészségi vi-szo-nyok és igények indokolttá tesznek. Ha a meglevő helyiségek a községek kötelezettségeinek -kielégítésére nem elegendők, alkalmas magánházak kibérlésével is megoldhatják a kérdést. De nem az ápolási dijak megterhelésével és mindig csak ideiglenesen, amig a szükséges és megfelelő helyiségekről gondoskodhatnak. KORZO-MOZI Igazgató VAS SANDOii. Telefon 11-85, Vasárnap 13! Csoda film! A főszerepet Paul Wegener játsza. A gotem. Kabalisztikus filmdráma — 5 felvonásban. — e a ••• A természet borzalmas pusztításai. XX Eredeti helyszini felvételek. l e I. Valamint az uj kisérő műsor! Előadások: vasárnap d.u. 2 órától éjjel 12-ig. Katona-, diák- és gyermekjegyek vasárnap csak a 2 órai előadásra adatnak ki. Rendes helyárak. H-a a jelen esetben, — úgymond a miniszter — a város közönsége, amely eddig a kórházi ápolást igénylő betegek ellátásával járó kötelezettségeinek minidig panasz nélkül és di-csérétr-eméltóan tett eleget, a régi kórház elhanyagolt és düledező volta miatt nem azon helyzetbe került, 'hogy nagyszámban jelentkező betegeit bérelt helyiségekben kénytelen elhelyezni, — ez a körülmény -nem sz-oigálhat alapul arra, hogy a bérösszegnek az ápolási dijak révén va'ló megtérítése jogos •követelésének ismertessék el. A miniszternek ezt a válaszát -most már véglegesnek kell tekinteni. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: VASÁRNAP délután: Fél,helyárakkal Paraszt kisasszony, népszínmű. IHIÉÍPFÖ: -Zóna és ifjus-ági -előadás félhelyárákkal Drótostót qperett. KEDDEN: Bérletben, Qetezállit-ott lre-lyáraik-al Nagy f arsangi kabaré, Szibill. A színházi iroda jelenti. A mára, vasárnapra hirdetett Kis király — Ocskay Ccrnél -bucsufelléptéül közbejött -akadályok miatt elmaraid és- (helyette színre ikerül másodszor -Jalk-obi Viktor nagysikerű operettje Szibill. Oosikay buesufelléptie a j-övő hétre :halasztatott. UBSHIIII........................................... Leláncolt Prometheusok. — Az orosz sajtó és a rendőrség. — Meg 'kell adni, hogy dicső északi szomszédunknál, aki most mindenáron a mi nyakunkba szeretne zudulni telhetetlen tömegeivei, — már -a 'béke idején is mindenkor reálisan szerettek -alkalmazkodni ahhoz a szép -elvhez, hogy gondolatait sajtó utján mi-ndenki szabadon közölheti. Ezt az elvet ők t. i. -kissé önkényes gondolkozásmódjuk -fonalán mindig akképpen értelmezték, hogy az a tisztelt mindenki éppen csak addig l-egyen -szabadon, mig a gondolatait leközölte, — ennek megtörtént-e után azonba-n tüstént a nyakára helyezte erélyes tenyerét a könyörtelen rendőri közeg. Ha ez igy v-olt -béke idején, — elképzelhetjük, hogyan méhet az m-ost orosz-éknál -odaát, a világháború kellős közepén, mikor -ott 'tudvalevőleg nincs- -iis'- -egészeq rend-ben az a bizonyos széna. Csaik egy igénytelen adatként éppen nemrégiben közölték a -mi lapjaink is azt a hir-ecskét, hogy a „Den" cimü szentpétervári (bocsánat: petrográdi) lapot a béke-kilátásokról irt cikke miatt 10,000 rubel (38.100 kor.) pénzbüntetéssel örvendeztették meg. Tehát nem is olyasmiért, hogv — mondjuk — a mi -csapataink Przemyslnél kegyetlenül •tönkresilányit-ották a vára't -ostromló •orosz ser-eget, avagy hogy katonáink vitézsége véresen visszaverte a jó orosz urak -Kárpátokon inneni bekukkantásait, hanem tisztán egy békéért sóvárgó, igy hát a légynek sem vétő ujs-ágközleményért. Mindnyájan tudjuk, Ihogy a „béke-cár" léleknélküM birodalma sohasem volt az -emberi 'jogok és! (egyéni -szabadságok modern értelemben vett védőbástyája. iN-em az ma sem s igy odaát szinte magától értetődő dolognak tüni-k íel az, hogy ott -az újságírás felette nehéz kenyér -és akárhányszor nyaktörő mes-terség. Legutóbbi időkben e téren a Pravda cimü progr-essziv irányú lao szerkesztői jártak elöl s-zom-oru -példával. Ez az ügyesen szerkesztett pétervári u-j-ság 1912. évi április havában indult neki -a kevés ör-ömmel biztató életnek s (hogv gondolatait milyen szabadon közölhette, az is 'mutatja, -hogy ugyan ebben az évben, tehát mindjárt fennállásának első esztendejében negvven'sz-er kobozták el s végösszegben 7700 rubelt (29.337 kor.) kellett lefizetnie kiil-önböző pénzbírságok fejében, -amellett a szerkesztőség három beltagját há-