Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-13 / 39. szám

2 DÉLMAGYARQRSZAG. Szöged, 1915 február 13. ENVER PASA A MAGYAR SZÖVETSÉGRŐL. Konstantinápolyból jelentik: Boros Samu fölkereste Enver pasát, alki igy nyilatkozott: — Az események nagyon kielégítenek. Ellenségeink közösök, ügyünk igazságos. Meg fogjuk védeni közös jogainkat! Adja át jókívánságaimat nemzetének, a magyar hadseregnek, végre egymásra találtunk, a véletlen egyesitett bennünket, remélem, örökre. A MEGVAKULT KATONÁKÉRT. Budapestről jelentik: A miniszterelnökségen Tisza István elnöklésével értekezlet volt a szemüket vesztett katonák érdekében. Tisza megnyugtatójában a legsürgősebbnek tartja ezt az ügyet megoldani. A megvakultak ellátása lényegében állami feladat, mondotta, meg is fog felelni, de a mig az ideje elérkezik, szükséges a társadalom támogatása. Hozzászólások után megállapodtak abba);, hogy Budapesten, Kolozsvárott és Zágrábban kijelölnek kórházakat, melyekben a megvakultakat gyógykezelik, gondozzák és kiképzik. A SEMLEGES ÁLLAMOK TANÁCSKOZÁSA RÓMÁBAN. (A Reuter-ügynökség egy római távirata szerint a semleges államok 'képviselői ott tanácskozást tartott, bogy a blokáddal szemben való állásfoglalásukat megbeszéljék. A többségnél az a vélemény alakult iki, hogy tiltakozásra van szükség a Németország által bejelentett intézkedések ellen. Végleges határozatot azonban nem hoztak, valamim arra nézve som jutották megállapodásra, hogy vájjon minden érdékeit hatalom külön tiltakozzék-e ,vagy pedig együttes jegyzéket nyújtsanak át Németországnak. Sorok az orosz külügyminiszter beszédérői. Bécs, február 12. Beavatott helyen igy jellemzik Szasszonov beszédét: Egy hottentotta frakkban fehér nyakkendővel bizonyára csodálatos látvány. Szasszonov mai beszéde, amellyel az orosz dumát megnyitotta, körülbelül ugyanolyan hatást gyakorol, mint az emiitett öltöny az afrikai vademberen, akinek minden mozdulata elárulja, hogy csak egyetlenegy ruhadarabban érzi jól magát; a kis kötényben. Az orosz külügyminiszter beszédjével kissé földerítette a komor háborús hangulatot. Mert mégis csak komikus hatást kelt, amikor a cár minisztere azt állítja, hogy a cárnak a német militarizmus ellen, mint minden szabadság megölője ellen kellett hadba szállanfa. Igazán a lehető legkomikusabb Greynek, ennek a középszerű, túlbecsült laposfejnek a találmányát a német militarizmiusról egy orosz miniszternek a szájából hallani, bár tudvalevő, hogy Oroszországnak belpolitikai szempontból sokkal nagyobb szüksége van a legyalázott militarizmusra, mint külpolitikai okokból, mert Oroszország az egyetlen állam a föld 'kerekségén, ahol az ural kodó a katonaság védő sorfala nélkül nem merészkedhetik ki a parkjából az utcára. Oroszország történelmén széles vérsávok vonulnak végig, mert megfojt mindenkit, aki útjában áll. Nem elégszik meg a leigázással, de kiirt minden nemzeti nyelvet és faji sajátságot, ahol megvetette a lábát. És egv ilyen államnak a külügyminisztere van. olyan Ízléstelen, Ihogy sóhajtozik a militarizmus és kis országokon elkövetett állítólagos erőszakoskodások miatt. Csak járatos annyira egy állam külügyminisztere a saját országának a történetében, hogy tudja, hány cárt buktatott meg és hányat ültetett trónra éppen a militarizmus?! Az ártatlan bárány arról panaszkodik, hogy a farkas: Németország és Ausztria-Magyarország erőszakolta ki ezt a háborút. Bobrinszky gróf, aki, már régóta azt hirdeti, hogy. Oroszország fel fogja tűzni lobogóját a Kárpátok ormaira talán német, vagy éppen osztrák, avagy miagyar? Szegény rutén parasztok, akiket annyiszor és annyi rubel környékezett meg, akiket, az ő fogalmi körüket jóval meghaladó összegek csaltak ki hűségükből, Kelet-Galicia politikai, aláaiknázása, az árulásnak Ausztria-Magyarországba való becsempészése és még sok-sok más gyalázatosság beszédes bizonyságok Oroszország békeszeretete s Szasszonov ártatlansága mellett. Az a Szasszonov haragszik a miilitárizmusra, aki annyira szorítja a 'keblére a kis népeket, ihogy egyikét-másikát mindjárt agyon is szorítja. Nagy ártatlanságában mit sem tud arról a belgrádi orosz követről, aki előbb a királygyilkosok cinkosa volt, azután pedig azt hitette el a szerbekkel, hogy mi sem könnyebb, mint Ausztria-Magyarországot szétszedni. Az ellenség határain Oroszország gyújtotta fel a tüzet, az oroszok szították fel. a gyűlölséget, valósággal életünkre törtek éakkor Szasszonov föláll és fölolvas egy dajkamesét arról, hogy Németország és mi forgattuk föl Európa békéjét. Ez igazán az igazságszeretet minden hiányára mutat, ez a magát mindenen, még a látszaton is tul tevő hazugság. A meggyőződésnek még egy szikrája sincs Szasszonov szavaiban, mert nehezen gyöngülhetett meg az emlékező tehetsége annyira, hogy elfelejtse mindazt a barátságot, melyet Németország és mi Oroszországra pazaroltunk. Oroszországot leverte Japán és •megrázták a belső lázadások és 'mi. a szomszédjai, nemicsak tartózkodóak voltunk, de előzékenyen közreműködtünk a cári trón és birodalom megszilárdításán. S ezek után Szasszonov emelt fővel kiáll és a berlini politikusok vakmerő becsvágyáról tart szónoklatot. ilyen hazugságok csak egy teljesen elvetemült, pánszláv miniszter ajkait hagyhatják el. Ugy beszélt, mintíh az orosz cár pálinkatilalma az orosz korona tanácsadóira nem vonatkoznék. Az ukrainai mozgalmat Galiciában szerinte német pénz idézte elő és táplálta. Csodálatos, hogy a Galiciában lakó ukrajnaiak között gyakrabban és hasonlíthatatlanul több rubelt lelhetett látni, mint márkát. Az ukrainai mozgalom oka — amit az orosz külügyminiszter csodálatosképpen nem tud — az, ihogy az osztrák-magyar monarchiában minden népifaj nemcsak a saját nemzeti vonásainak megfelelően fejlődhetik, de maga az állam nyújtja az ah'hoz szükséges eszközöket. Ellenben Oroszország egy csaknem harminc millió lelket számláló népből bánásmódjává! annyi könnyet sajtóit ki, hogy eláll a lélekzete, amikor azt 'halija, hogy egy minisztere vakmerően azt állítja, hogy német pénz idézte elő Galiciában az ukrainai mozgalmat. Beszédjében turbékoló hangon csalogatja a semlegeseket, hogy álljanak Oroszország mellé. S ezt teszi ugyanakkor, amikor fennen és hencegően azt hirdeti, hogy Oroszország fényes jövője a Fekete-tengeren és 'Konstantinápoly falai alatt mind jobban közeledik a megvalósulás félé. A beborozott embernek sokszor n'ncs érzéke az olyan ellenimondások iránt, amelyeket a józan rögtön észrevesz. A semlegesek azért ragadjanak kardot, hogy Oroszországot megsegítsék Konstantinápoly elfoglalásában és a Fekete-tenger orosz uralom alá hajtásában! Ez. tisztelettel mondva, a legcsupaszabb dőreség! Szasszonov el akarja őket csábítani olyan lehetőségnek a kilátásába helyezésével, amelytől mindennél jobban félnek. Egyébként még egy háború sorsát sem döntötték el beszédek. Az ilyen beszédet könnyen viselhetjük el azon a napon, amikor vezérkarunk azt jelenti, hogy a Bukovina déli részét csapataink megtisztították az ellenségtől és hogy katonáinkat a Szucsava mellett ujjongva fogadta .a lakosság. A tengeralatti táviró a háborúban. A nagy, tengeralatti kábelhálózat lényegében Anglia iniive, amely kereskedelmi össizekö'ttetéseinéll és szigeti fekvésénél fogva már rég arra szorult, hogy gyair.m.ahbi.rtokaivall és kiviteli piacaival kábellel összekösse magát. A többi államok csak a XIX. század végén ismerték fel a saját kábelvezeték szükségeseégét, mivel az nyújtotta az egyedüli módot arra, ihogy flottáikkal parancsok legyenek közölhetek. lEzt a szerepet most persze a szikratávíró vette át. iA kábel'vezetékekből osa'k elenyészően kevés .az állami. iA legnagyobb állami .kábelvezeték a.z, amelyet Anglia, Kanadával és Ausztráliával közösen létesített a következő vonalon: Vancouver—, Fanning-sziget—Fidsl —Norfolk-sziget elágazással Queenslandba és Ujzélandba, Hossza 14.500 kilométer. Angiba az ő kábefluralmát azonban indirekt uton: a magánkábeltársaságok utján gyakorolja. Mivel ugyanis ezeknek a társaságoknak a szárazfölddel való összeköttetést az érdekelt államoktól kell megszsrezniök, Anglia az ő engedélyezési föltételeivel bizonyos fokú világuralmat biztosított magának e téren. Megköveteli, ihogy e társaságok csak angolt alkalmazzanak a kábel kezelésénél, a kábel más ország siirgönyhivatalába n,em vezethet és nem is áililhat idegen felügyelet a'lat't, háború esetén pedig aiz angol kormány a maga hivatalnokaival végezteti a kábelszolgálatot. iAnnalk az oka, hogy Németország miért nem törekedett Anglia kábel-uralmát megtörni, a kábel rentabilitásában rejlik. A kábel-társaságok egyáltalán nem fizetik ki magukat, ahogy látszólag igen magas díjtételek mellett az ember gondolná; sokszoros államsegély nélkül meg sem élhetnének. A német birodalom például a Német-Atlanti távírda társaságnak ikét Amerikába vezető kábel jeért 1.710.000 márkát fizet államsegély cimén. Anglia körülbelül egy milliárdot fektetett bele :a világtengereken kábelekbe. Ez békés mozgósítás volt, amely most a háborúban kamatos kamatot hoz. Egész Amerika, a germán Észak ép ugy, mint a román iDél angol szemüvegen át kénytelen nézni a dolgok folyását, ép ugy Afrika Gibraltártól éls Kairótól le egészen a Jó remény-fokig, .azonlképen a török Előázsia kivételével Teherántól Tokiáig egész Jzsia és végül Ausztrália is. Angliának tehát módjában áll az egész hírszolgálatot monopolizálni. iMár béke idején ás évtizedes és céltudatos munkával megszervezett magának Anglia iliuisz káibel-itársiasáigot, amelyek ellenébe Németország eddig mindössze kettőt tudott öszehozmi. A iháboru előtt Németországnak összeköttetése volt Amerikával (északon és délen) és Afrikával (ÍTogo-Kamerun-Azóri és Kanári-szigetek), európai kábele ;pedig Spanyolországgal van. A legelső ellenséges lépés Anglia résziéiről Németországgal szieimiben az volt, hogy tönkretette a .német kábelt, még pedig minden népjog ellenére a semleges vizeken. Amerika tiltakozása ezért az erőszakosságért mit sem segitett. Kábeilösszeköttetés hiányában Németországnak részleges öszeköttetése Amerikával már csak egyetlenegy szikratáviróállomása uit.ján van. Német-Afrikában pedig az angoi Uradih aj ók legelső lö vés az ot tani szi ktáviróltorionynak szélt. iMagában Európában Németország a vele szomszédos semleges államokkal: ia skandináv népekkel, a Svájccal, Olaszországgal és a deli Balkán-államokkal távirati öszeköttetést tart fönn. Egyébként pedig Németországot és vele együtt miinket nemcsak politikailag ellenséges gyürü vesz körül, hanem el van vágva a kábdl-, sürgönyi- és szikratáviró-összeköttetéstől is. A külvilág tehát prédául van odadobva az ellenséges hazugságok özönének, amely piszkos iszapjával elárasztja őket... iA hazugságok az entente részéről hadi eszközökké lettek, melyekkel rendszeres harcot folytat „a semlegesek sziveért,"