Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-12 / 38. szám

Szeged, 1915, február 12. DíLMiAGYiARORSZÁG. 5 a napszámosok és azok itthagyott családtagjainak a sorsa iránt. A legtöbbjének — kaptam felvilágosításul — még sohasem volt olyan jó dolga, mint most. Az asszonyok kapják magukért és gyermekei,kért a hadisegélyt, ami akárhánynál többre rug, mint amennyit békeidőiben u férj keresett. Szükséget falun senkisem szenved, sőt — mondta az egyik, aki szatócs az asszonyok szépen törlesztgetik régebben csinált adósságaikat, akinek pedig nem volt adóssága a háborít kitörése, előtt, annak van készpénze, nyolcvan—száz korona is, a-menynyit azelőtt sohasem látott egy rakáson, hacsak nem — másnál. Az itthon maradt férfi napszámosok, annyit kereshetnek, amennyit csak akarnak. Mert munka az van bőven, csak győzzék. Aini pedig a földesgazdákat illeti, azok csak ugy úsznak a pénzben. Terményeiket, állatjaikat olyan áron tudták értékesíteni, amilyen ár, nemhogy emberemlékezet óta nem volt, de talán még soha, mióta a világ. Ugyanaz a kiskereskedő beszélte nekem a következő, érdekes apróságot: Mindjárt a háború kitörése idején siránkozva állított be a szomszéd asszonyom, egy összetöpörödött vén anyóka: — Jaj mi lesz velünk, mi lesz velünk"? Elvitték a kenyérkeresőnket, a vömet. Szegény, majd ott pusztul, mi meg addig is éhen veszhetünk, a nyakunkba akaszthatjuk a -ko-1dustarisznyát. — Na ne sírjon már szomlszéd asszony, biztattam. Nem fog senkisem éhen veszni", gondoskodik az itthon maradottakról az állam. — Hogy az állam?! — kérdi csodálkozva. — Az az, az állam, világositattam fel. Mindegyik kap napjára 70 fillért, még a gyerekek is. —Hetven fillért mindegyikünk? És én is, mint anyós? — Maga is, mivelhogy a veje tartotta el magát hadba vonulás előtt. — Hát akkor, szólt a vén asszony egészen felélénkülve, én, a leányom, a három gyerek, az öt, összesen három korona ötven fillér. Igazán annyit kapnánk? — Annyit, szomszéd asszony, hagytam jóvá. — Hisz akkor többet kapunk, mint amennyit a vőm keresett. ;S aztán miit gondol, kíváncsiskodott, meddig tart el ez a háború ? — Azt. a jó Isten tudja! Eltarthat az kéthárom esztendeig is. —Igazán?! kiáltott fel örömrepeső hangon. Csak tartson is. Csak tartson minél tovább! S az öreg asszony kívánságát egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy hiábavaló kívánság. És én is azt mondom,csak tartson mindaddig, mig el nem értünk mindent, amiért voltaképen megindult ez a borzalmas háború. Angliának pedig nem tesszük meg azt a szívességet, hogy éhen haljunk. Amig .még van falu és van magyar paraszt, nem veszünk éhen! Striegl F. József. FOGAK szájpadlásnál iüü nélkül. HMk5 • Jfri Az általam készite tt rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teliesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve > Barta Ágoston fogtechnikus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. m TELEFON 1364. HÍREK 0000 Esküvő a kórházban. (Saját tudósítónktól.) A szegcdi Vörö-v Kereszt Egylet 11. íiókkórbázában (a katholikus köriben) kedves ünnepség keretében egyházi esküvő volt. A 48-as ágy lakója, Czeglédi Antal, a cs. és k!ir. 29-ik .gyalogezred infanteristája esküdött örök hűséget Geiger Magdolnának. A kórház nagytermében rögtönzött oltár előtt Thomai József, ág. evangélikus lelkész magasztos, lelkesítő szavakkal telt beszéd kíséretéiben adta össze a mátka párt. Beszédében kiemelte, hogy a seb, melyet a harcos a hazáért kapott, nem sajnálatra méltó, sckan büszkék lennének arra, ha a hazáért vérezhetnének. Majd a menyasszonyhoz intézett kedves szavakat, -— mondván, hogy arra méltán bízhatja magát, akire a haza védelme bizva volt, s felszólította, Ihogy jobbjával fogja meg a sebesült, hazáért vérzett jobb kezét. Czeglédi Antal 1914. december 8-án sebesült meg a Kárpátokban Izbugya-Badván.v nál egy hegytetőn, s december 28. óta ápolják a Vörös-Kereszt I. fiókkórházában. Megállapított diagnózisa: „lőse-b jobb fel- és alkaron." A szertartás befejezése, után Szántóné Ladányi Mariska harmónium kísérete mellett a közönség a Hymnulszt énekelte, majd a kórház vezetősége lakodalmas uzsonnával vendégelte meg a mátkapárt és a sebesülteket. A mátka pár 4 tortát, a sebesültek sonkát, bort, süteményt kaptak. Az uj pár meghatva köszönte a kórház vezetőségének éis az ápolónőknek irántuk tanúsított jóindulatát és azt a két aranybélésü Auguszta-vasgyürüt, amit jeggyüriinek vettek az ápolónők. Jelen voltak: Veress Károly a Vörös-Kereszt elnöke Lugosi Döme dr., a Vörös-Kereszt titkára, Ringhoffer Lajcsiié a kórház vezetőnője, Sehiffer Alajosné, a helyettes vezetőnő, Veress Károlyné, Vajda Manóné, Princ Károlyné, Wéber Eerencné, Mann Ilona, Sehiffer Milii, Hámor Herma, Vorg Györgyné, dr. Schulhof Emil felügyelő hadnagy stb. A fiatal férj, aki különben szegedi lakos, egy napi szabadságot kapott. — Istentisztelet a zsinagógában. A péntek esti istentisztelet pont öt órakor kezdődik. — Kitüntetett szegedi tisztek. A király az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréseid a katonai érdemkeresztet adományozta a hadiékitménnyel: Mjli Ignác alezredesnek, a szegedi 7. utászzászlóalj parancsnokának, fílanár József 46. gyalogezredbe!ii századosnak és Schenker Zoltán volt szegedi századosnak, a kitűnő vívónak. — Uj albiró. A Budapesti Közlöny mai száma szerint Arnold Gyula szegedi járásbírósági jegyzőt a király ál-bíróvá nevezte ki. Minden igaz és jó magyar — férfi és nő egyaránt — viseljen szövetségi hűség jelvényt. Kapható a főispáni hivatalban és min. den jobb kereskedésben. Ara: 1 korona. A befolyt összeg hadsegélyzési célokra fordittatik. iiaBaaaiaaaaaaaaaaBaaaiaisaiaaaaiaaaiBiaisiiaiBBaiaa — Szabadkán megnyílt a hatósági lisztesbolt. A „Bácskai Hírlap" irja: A színház mellett, a városi bérpalota sarokiizlet•he-lyiségében 3 vaggon liszt áll zsákokban, nagy ládákban és 5 kilós, csomagokban. -Délután 3 órakor megkezdik a liszt árusítását. A város árusítja u lisztet és mindenki csak öt kilót kaphat egyszerre. Olcsó áron: 38 fillérért kilóját. A most árusításra kerülő lisztnek fele rozs, fele kukoricaliszt. Később majd fele buza, fele kukiioricatisztet fognak árusítani: minek az ára tán 3—4 fillérrel lesz csak drágább. — Belgrád kiürítése után Mikor Belrádot -kiürítették csapataink, Stramirovics István zimonyi íhittanár keservesen huzat-tű a kávéházban a cigánnyal, Pacsics Istvánnal: „Ne sirj, ne sirj Ferenc Jós-ka!" Az ügyészség ugy találta, hogy ez gúny akart lenni a királlyal szemben, -ezért Stramirovicsot és Pacsicsot is vád a-lá helyezte királysértés vétsége miatt. Ma tárgyalta az ügyet a szegedi királyi törvényszék Hevesy Kálmán elnök-lésével. A vádlottak -tagadták, hogy gúnyolódni akartak volna, ők igazi érzésből húzatták ezt a nótát. A törvényszék elfogadta védekezésüket és mindkettőjüket felmentette. — A betétkönyv körül. A Szab.idkai Központi Bank- és Váltóüzlet Részvénytársaság vezérigazgatója. Robicsek Béla, igazgatója Strassburger Zsigmond, könyvelője Griiner Andor, pénztárosa Szemén János közös megbeszélés alapján Raskó Lajos ügynöknek ötezer koronáról szóló betétkönyvet állítottak -ki, anélkül, hogy Raskó a megfelelő tők-ét .befizette volna. Raskó azután a betétkönyv alapján nagyobb onkorrakományt vett bizományba, a -cukrot értékesitette is, de nem. fizetett érte. A cég peresite-tte követelését, majd ma-gánokirathamisitás címén följelentette a bankot. A szabadkai királyi törvényszék elfogadta a védekezését, hogy ők ti 'betétkönyvet azzal a megjegyzéssel adták át Raskóriak. hogy ez csak névleges, Raskó által a banknál nyitott folyószámla fedezésére szolgál. Fogalmuk sem- volt arról, hogy Raskó milyen célra akarja fölhasználni a betét-könyvet. A szabadkai királyi törvényszék a -vádlottakat a -magánokirat-hamisítás vádja alól fölmentette. Felebbezés folytán ma tárgyalta az ügyet a szegedi királyi Ítélőtábla Ringhoffer Lajos elnöklésével. A tábla a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. — A Gólem. Napok óta mindenki azt kérdi, mi az a Gólem? Mindenütt olvassák és csa-k igazán nagyon kevesen tudják a Gólem szó értelmét. Hogy mi a Gólem, azt a Korzó-Mozi igazgatóságának kell megmondani, mert ő dobta a nagyiközönség közé azt a -szól. A Gólem története a következő: Vala.miikor századokkal ezelőtt, ©gy tudós- zsidó ra-binus agyagból gyúrt egy emberi alakot, annalk az agyagomhernek egy zsidó mondatot, amelyet a pergament papírra irt, a nyelve a-lá tett és az agyagem-b-er életre kelt és hűséges szolgája lett a • rabbinusnak. Bármit parancsolt is a rabbi neki, az megtette. Maga a Gólem: az agyagember megsehezhetetlen veit, semmivel azt visszatartani nem lehetett semmiféle erő azt feltartani nem tudta. Ez a Gólem hűségesen szolgálta az ő gazdáját szombat estétől péntek estig. Pénteken este a rabbinus kivette a nyelve alól a kubaiamon da-tot és a Gólem ujra agyag lett, élettelen agyag. Történt egyszer, hogy a Gólem megvadult és tört, zúzott mindent, ami útjába esett .falvakat, városokat pusztított el, egészen pénteken -estig, amig a rabbinus a kabala-mondatot iki nem vette a nyelve alól. A rabbinus, hogy ez az eset többé meg ne ismétlődhessen, darabokra -törte a iGólemet és azt örökre megsemmlsitette. Ez a Gólem törtenete. Azonban a monda azt tartja és tartotta, hogy a Gólem nem lett megsemmisitv-e, hanem Prága mellett a rabbinus elásta Mwan-aaaaaaBaaaaaaBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaKaM Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesületnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!