Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-11 / 37. szám

6. T>ÉLMA(H ARORSZAG. Szeged, 1915. február 11. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: CSÜTÖRTÖKÖN: Bérlebben, kiszállított hely árakkal Miss Sheba (The Lady Fregoli) átváltozó művésznőnek Az ördöngös pincér és Egy kaland következményei vígjátékok­ban i bucsu fel léptével. Ezt megelőzi A néma asszony, énekes vígjáték. (Páratlan 2/3). PÉNTEKEN: Bérletben, leszállitott hely­árakkal Jó éjt, Muki! bohózat. (Páros 3/3). SZOMBATON: Bérlétben, leszállított helyárakkal Szibill, operett. (Páratlan 1/3). VASÁRNAP délután: Félhelyárakkal Paraszt kisasszony, népszínmű. Miss Sheba. —The lady Fregoli. — Nem lőhet panaszunk Amerika ellen. Mert Ame­rika ime jóakaratúan semleges velünk szem­ben is. Wilson elnök egyáltalán megírhatná a Jóakaratú semlegesség kézikönyvét, amely­hői a jövendő kor diplomatái megtanulhat­nák : mi is az a jóakaratú semlegesség, ám­bár az amerikaiak azt teljes és legszigorúbb semlegességnek nevezik. Az a semlegesség azt jelenti amerikai fogalmak szerint, hogy a háborús hatalmak egyik csoportjának, az eli­temének, bizonyára azért, mert földrajzilag közelebb fekszik, fegyvert szállít, a másik cso­portnak, a földrojzilag távolabb fekvőnek, va­gyis nekünk : mű vészetet szállít- leszállított helyárakikal, ámbár, hogy ezidőszerint talán nekünk is inkább fegyverre volna szüksé­günk — akár felemolt helyárakkal is. Ennek dacára azonban Miss Sheba egy rendkívüli bájos és kedves amerikai teremtés, aki ördön­gös ügyességgel játszott el egy csomó szere­pet, előbb Az ördöngös pincér-ben, majd Egy kaland következményci-hen. Igazán élvezetes estét szerzett azoknak, akik tegnap este vol­tak a színházban és bizonyára ugyanilyent fog szerezni azoknak, akik holnap mennek oda. Miss Sheba felléptét megelőzően Tündér­lak Magyarhonban került színre, amelybon Déry Rózsi és Ócska y Kornél arattak jól megérdemelt sikert, gl. Versenyáruház Főíizlet: Református palota. Fióküzlet: Kossuth Lajos-sugáruíl. Alkalmi vételek! 140 széles cosztíim szövetek . . . . K 2-tő! 8 K-ig 80 széles fir ím pargetek . 68 fillértől 80 fillérig Lepedő és fehérnemű vászon . . K 13-tól K 24-ig Divat bársonyok K 1 -90 Pargett és flanei pongyolák I< 5-— Cloth alsó szoknyák K 1 -90 Pargett és flanel női blúzok K 3-— Parget leányruhák K 1 -50-től K 3-ig Női kötények K 1 50-től K 1'90-ig Trico alsó ingek, nadrágok, szveterek, érmelegitők, hósapkák, keztyiik, harisnyák, férfi és női divatcikkek meglepő olcsó árakon lesznek árusítva ! ! ! SZÉ lián mi 1 izéi oligiíl Az orosz fővárosbars Párisi játszanak. (Pétervári levél.) Bizonyára mindén ma­gyart érdekel most, hogy mit csinálnak a gyűlölt, telhetetlen ellenség fővárosában. Amig Moszkva tipikusan orosz város maradi ezút­tal is (azt hiszem, a magyar Moszkva: Sze­ged is tipikusan magyar maradt . . .), addig Péter vár egyesíti a nagy orosz bűnöket, ki­hívóan és végzetesen. Péter vár Parist maj­molja, a nagyszerű külföldieket 'mindig meg­bolonditó Parist, a bűnös, a vesztő és veszen­dő várost. A dúsgazdagok, az élni és élvezetbe merülni akaró oroszok nem mehetvén Paris­ba, merész lendülettel otthon akarják Parist játszani. Az orosz ma itt könnyelműbb, mint a pá­risi békében, fia életbe vágó dolgokról van szó, azokon egy szócskával és kisérő gesz­tusával tulteszi magát: — Nicsevó! — mondja az orosz egy­szerűen. (Nem tesz semmit.) És ezzel a ni­csevóval mindenen könnyedén tulteszi magát. A háborúban is, amely odalent Lengyelor­szágban dühöng, ahol tízezrek és százezrek véreznek el. Hát mi az, ha egy millió is elesik. Ni­csevó! Hisz Oroszország végtelen. A jóke­délyii péterváriakat nem rendili meg tulságo san, ha két millió muzsik cs napszámos el­pusztul. A lakosság magasabb rétegeiből jó­formán egy se akad, aki mint közkatona szol­gálna a fronton. A müveit vagy gazdag em­bereket fölmentik a szolgálat kötelezettsége alól, amennyiben nem aktiv, vagy tartalékos tisztek. Mit bánják a pé'terváriak, akárhány ezer maradt ott a Mazuri-tavakban. Nicsevó! De hát ez csak a felsőbb rétegek állás­pontja. Ki tudja, hogy mint gondolkoznak odalent az alsó néposztályokban, amelyeknek el kell vérezniük az atyuskácrt. Azokban a körökben, ahol meghalni igen, de gondolkozni vagy ép beszélni, sőt jajveszékelni nem sza­bad .. . Az orosz Pctrogradnak ebben a különös gondtalanságában van valami grandiózus vo­nás is, talán a modern barbárság karukterisz­tikuma. Őszintén szólva, nem állapíthattuk meg itt valami súlyos hatását a háborúnak. Leg­iölebb a sok nyilvános- és magánépület tűnik föl, amelyéket kórházzá alakítottak át, aztán nagy sereg tiszt, akik — ugy látszik — sohase kerülnek a tiizvonalba. A túlnyomó részük gárdatiszt, csupa jól öltözött, gondosan ké­szített egyenrüháju. A szürkeszakállu tábor­nokok nagy szerepet visznek a város társa­dalmi életében is és azt mondják, hogy 'a jó­módú polgári családok nem ritkán bérelnek egy-egy generálist dinérre vagy lakodalomra, amikor a fényes egyenruha egészen csinos és impozáns dekoráció. Nem is magas a taksa — csak 25—50 rubel — de 'hát olyan sok a tiszt és olyan nagy a versengés ezért a mellék­jövedelemért. Feltűnően gondtalannak látszik az élet a nagy éttermekben, amelyek állandóan zsú­folva vannak. Hazafias ünnepnapokon énék'lik itt az orfeumi kuplék mellett ,a cári himuszt, a Marseillaise-t, meg a God save f)he .King-et. Az ilyen ünnepnapokon már korán reggel fo­lyik a gyűjtés a hadsereg számára, ugy az ut­cákon, mint a kávéházakban és vendéglők­ben. Előkelő nők és félvilági hölgyek egyaránt járkálnak a tányérokkal és tálcákkal, ame­lyeken halomra gyűl a bankó és az ezüst­rubel. A tapasztalt emberek határozottan állit­A Gólem iák, hogy a gyűjtött összegnek legalább a féle nem arra. a célra jut, amelyikre, kérik. Hogy hová? Nicsevó! A tisztek kapják, vagy csinov­nik, a korrumpált Tisztviselői kar? A császári ballett hölgyeinek rimáira és ékszereire? Ni­csevó! A nagy alkoholtilalomról beszélnek leg­többet mostanában. Nem mondhatjuk, hogy most már józan minden orosz. A nyilvános helyiségekben ugyan rendszerint nem lehet inni vntkit, vlskit vagy vermutot, de akadály­talanul élvezhető a pezsgő. Mindenesetre iga­zolják a pétervári tisztek, akik gyakran teljes díszben láthatók rikító toalettes hölgyökkel a legfinomabb vendéglőkben — a franciákkal szemben való szövetségi hűségüket csakis francia pezsgőt isznak. Pénzük van bőven, szórják is mindenütt. Pétervár óriási. Pétervárott mindenre van hely. Az egyik barátommal, aki orosz ügyvéd, sétára indulunk Palkintól, a Nevski­Prospekt clegúiis vendéglőjéből és az egyik lazarett elé jövünk. Ott áll egy katona, a jobbkarja felkötve és szomorúan- nézi. az utcai tömeget. .Megkínáljuk egy cigarettával és a barátom ezt a kérdést teszi föl: - Hogy érzi magát itt? — Ma jól, — feleli, —- ma eleget kap­tunk. .Oroszországban 'minden lehetséges. A tisztek szinte úsznak a pezsgőben, elegáns föl­gyek vendéglőről-vehdéglőre járnak és egyre szebben tornyosodik az ezüst-rubel halomja. De a muzsik, aki az egészségét és a vérét ál­dozza, éhezik a kórházban. Csakhogy mi az, ha egy millió muzsikkal több vagy kevesebb tengődik a cár birodalmában? Nicsevó! És Pétervár karaktere ebben foglalható össze: Nicsevó, magyarán: Nem tesz sem­mit . . . Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesü­letnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az eleseitek hozzátartozóit! a 1 1? U. n SL "ti? felöltőt, Macimul olcsón, készpénzért akar vásárolni, KERESSE FÖL ABONYI II RUHAÁRUHÁZÁT M Szegeden, •» SZÉCHENYI-TÉR 2. SZ. , M^Ly—^. — felelős szerkesztő: Pásztor Jőzsol. Kizdőtiilaldooos: Vároay L. Nytroátott Váruy L. ktinyvi>yoBidá)át>si» Szejed, Kirísz-u, 8.

Next

/
Thumbnails
Contents