Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-19 / 44. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG. Szege-cl, 1915. fefbrwár 19. jegyében kötötték meg a békét is a küzdelmek után. Ezenközben Anglia felhasználta az alkalmat és (megszerezte az uralmat a tengeren és ezzel az Európán kívüli világ felett. Tengeri jognak eztán azt tekintették, amit Anglia annak kinevezett. A harcok közben soha nern akadt olyan erős semleges hatalom* amely a semlegesek jogait érvényesíteni tudta volna. A tizennyolcadik évszázadban Franciaország még erős tengeri hatalomnak számitott, de abban az időben a franciák minden háborúban résztvettek. A napoleoni háborúk után már csak egy hatatom, maradt a tengeren és Anglia a tizenkilencedik század további folyamán a többi államokkal kötött megegyezései, mint például az ismert párisi deklaráció, engedménynek látszottak. Az egész hosszú idő alatt csupán egy hatalom kisérelte meg Angliát a tengeri jog szabályozására kényszeríteni. Az az EgyesültÁllamok volt, amely 1812-ben Anglia tengeri politikája és az amerikai kereskedelemnek okozott károk miatt megüzente a háborút. Az amerikai tengerészek néhány dicsőséges haditettet vittek végbe, de nagyobb eredményeket nem érhettek el és kénytelenek voltak békét kötni, anélkül, hogv azok közül a kérdések közül, amelyek a háborút okozták, csak egyet is tisztázhattak volna. Amit akkor megkíséreltek, azt ma kétségkívül ki is vihetnék. Ami az idegen hajóknak az amerikai társaságok és magánemberek által való megvásárlásai illeti, ezt az amerikai törvényhozás mindeddig ellenezte, mert az amerikai zászlót csak az Egyesült-Államokban épített hajók használhatják. Ezt a törvényt az utóbbi időben többször igyekeztek megváltoztatni, de minden siker nélkül. Néhány hónappal ezelőtt a kongresszus mindazonáltal elhatározta a törvény módosítását és ezt a határozatot az elnök is- szankcionálta. Igy hajózhat ma a Dácia csillagos lobogó alatt a tengereken. Hogv Anglia az ő külön tengeri jogának szempontjából elismeri-e a német hajó eladásának érvényességét, az má« kérdés, a melyet végül is az fog eldönteni, Ihogy az amerikai kormány milyen nyomatékosan fog föllépni álláspontjának érvényesitésére. A .felmerült jogi és érdekkérdéseknél fontosabbnak látszik az Egyesült-Államok közvéleményének magatartása és a kormány felfogási és elhatározása. Mindkét tényező sok esetben irányadónak bizonyult a külső politika vezetésében. A két háboru, amelyet az Egyesült-Államok rövid történetük folyamán európai államok ellen viseltek, az 1812-iki Anglia elleni és az 1898Jban Spanyolország ellen viselt háboru inditó okai érzelmi momentumok voltak. Mindkettőt a közvélemény ellenállhatatlan nyomása alatt indította meg az akkori kormány. Másrészt Cleveland elnök, Wilson elnök utolsó demokratikus élődje, egyike a legerélyesebb személyiségeknek, akik valaha a Fehér Házban rezideáltalk, 1895-ben az angol háboru veszedelme elé állította országát, anélkül, hogy erre a néptömegek hangulata kényszeritette volna, csupán azért, mert valamit jogosnak tartott s el volt határozva, 'hogy felállított követeléseit keresztülviszi. Az Amerikából érkezett hivatalos, és magánjelentések azt mutatják, ihogy az ottani közhangulat a háboru kitörése idején ellenségeink mellett volt. Ehez nagyimértékben hozzájárult az entente „hazugsági hadjárata" sok valótlan hiradása. Hogy azóta a vélemények és a szimpátiák mennyire változtak, azt annál kevésbé tudhatjuk, már csak azért is, mert az amerikai jelentések szinte kizáróan, a keleti államokból származnak és az ottani hangulat igen gyakran különbözik a nyugati államokban és a középső részeken uralkodó véleményekkel. Ugy látszik, hogy a szövetségi kormány konkrét követeléseket mindeddig nem állított fel. Ha ezt a háboru további folyamán megtenné, akkor ez az elhatározás a tengeri jog fejlődésének és alakulásának szempontjából epoclhális jelentőségű volna. Adakozzunk az ingyeutejreí ipnóhíhdgfcstt, Gyomorbajosok dicsérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását. Üvegje 80 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged. Legjobb hajfestő az országosa*) elismert Leirzinger-féle Ara 2 korona, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárába Szegden, Széchenyi-tér 520 izzad valamely testrésze? Ugy használja a dr.Leinnzinger-féle kipróbált szert. Üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. 520 Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmúlik a Leinzinger-féle „I n a h aszesz" ártal. Ara 1 kor. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzinger-féla fogcseppból üvegje 50 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi tér. Hajősz ül és elten, csakis az ártalmatlan Leitzinger-féle „Hajrestorer nasználja. Ára 2 korona. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged. Szechenyi-tér. 250 Modern képkereteket legfinomabb kivitelben a legrövidebb idő alat HOFFER ÉS TÁRSA készit Iskola-utca 18, 5625. sz. 1915. II. Hirdetmény. 1. Az 1914. 149.700. sz. p. ü. min. utasítás 33. §-a alapján alulirt m. kir. pénzügyigazgatóság felhívja mindazokat a termeszetes vagy jogi személyeket, akik egy egyén részére 15.000 K-t meghaladó szolgálati illetmény és nyugellátás kifizetésére vannak kötelezve és az alábbi 2. és 3. pontban felsoroltak közé nem tartoznak, hogy a jelen hirdetmeny közzéiéíelétől számitott 8 napon belül az illetmenyre vagy ellátásra jogosítottakról a név, lakás, foglalkozás, valamint az illetmények öszszegének egyenkir.ti megjelölésével, a C. mintán névjegyzéket, az E. mintán ptöig illetményjegyzéket készítsenek községenkint illetőleg városonkint egy-egy példányban. A kiállított illetményjegyzék (E minta) ahhoz a névjegyzékhez (C minta) csatolandó, amelyben az alkalmazott neve előfordul. Az illetményjegyzékben (E minta.) a) az állandó természetű illetményeket (21. §. I. 1. II. pontja) a folyó évre jaró összegükben, b) a változó természetű illetmenyeket pedig (21. §. I. 2. pontja) a megelőző évben kifizetett összegükben kell feltüntetni. Ha a b) pont alatt emiitett változó természetű illetmény nem szol a megelőző év egész tartamai a, a tényleg kifizetett összeg veendő fel a kimutatásba; ha pedig ez a járandóság az összeírást megelőzőleg még csak az adóév elejen keletkezett, a folyó évben a kimutatás kiállításáig tényleg jaro összeget tartozik az erre kö.elezett kimutatni, mindkét esetben megemlítve azt az idopontot is, amely tol fogva s ameddig a változó természetű illetmény jár. Ha a szolgálati illetményt nem készpénz, hanem egészben vagy reszben más egyéb, a fentebbi útasitás 21. §. 111. A. pontjában emiitett termeszetbeni jarandoságok alkotják, e ek a járandóságok az ilietményjegyzékben pénzértékben fejezendök ki, illetőleg e helyett — a szolgálatadó tetszese szerint — a „Jegyzet" rovatban egyébként is részletezhetek. 2. Közszolgálat esetén a 15.000 K-t egyenként meghaladó szolgálali illetményeket, nyugdijakat és egyéb ellátásokat a jarandoság nyilvántartásával megbízott számvevőség (számfejtöpénztár), illetőleg a községi (városi) elöljáróság az eióző i. pontban elmondottak szerint mutatja ki, jelesül a U. mintán névjegyzéket, az E. mintán pedig illetményjegyzéket készit. A névjegyzék ÍD. minta) községenként jvárosoként,) egy példányban állítandó ki mindazokról, akik egyazon községuen (városban) laknak. Ellenben az illetményjegyzék jE. minta) minden olyan alkalmazottról, akinek szolgálati járandósága a 15.000 K-t meghaladja, külön készítendő egy példányban és ez a példány a vonatkozo névjegyzékhez (D. minta) csatolandó. 3. A nyilvános szamadásra kötelezett vállalatok szintén az előző 2. poniban elmondottak szerint járnak el. 4. A jelen szakaszban emiitett jagyzékeket a kiállító fél annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál,) köteles benyújtani, ahol a névjegyzékben felvettek laknak, amely azokat törvényhatósági városokban az összeíró bizottságnak kézbesiti. 5. Végül megjegyzi a pénzügyigazgatóság, hogy a szükséges és ingyen kapható fentebbi nyomtatványok a városi adóhivataltól, esetleg a községi elöljáróság utján szerezhetők be. Figyelmeztetnek azonban az "rdekelt szolgátitadók, hogy na a kivánt adatokat tartalmazó jegyzékeket az előirt időben be em adják, vagy azokban valótlanságát jilt enek be, az 1909. évi X. t.-c. 70. §-ában megáilapitoit rendbirsággal büntettetnek. 6. Aki az itt fesorolt kimutatásokat kiállítani nem tudja, adatait a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) szóbelileg is előadhatja ; a díjtalan felvétel helyességéért azonban a felelősség őt terheli. Szeged, 1915. február hó 15. M. kir. pénzügyigazgatóság. fix fizetéssel és inkassó jutalékkai azonnal felvétetnek a ?Dá5magyarországá kiadóhivatalában. Jelentkezni lehet d. e. 10 órakor. r ffllosft jelent meg ! Vámay-féle Magyarázatom Törvénytár. Az 1914. évi xliii t.-c, és annak végrehajtási rendelete jegyzetekkel, utalásokkal, az összefüggő szabályokkal. Irta: Dr. Pongráez Jenő, budapesti ügyvéd. Hra Déltnagyarországi fióktelep SZEGED, Kelemen-u. 11. Telefon 833. GH2DIT2TTUK aVILÁ<3®T! Sokszorosítások, másolások, irőgép' tatások. Amerikai kellékraktár Állancró gépiru tauiolyam. Fsietös «*erk«9*tfc Pásztor JózmI. Kiad/Halajdoaos; Vén»y U Nyomato," Váriay L. koayviyoiRdájábaa Szegeti. Kárász-u, 8.