Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)
1915-02-18 / 43. szám
4 DÉLMAGYiAR0íi3ZÁG. Szeged, 1915. február 18. tatás. Megvallom, cnem vu.gyok barátja a nagy programoknak. Aki sokat igér, abból csak keveset válthat be és igy csalódást okoz. Mégis megígérem, liogy legelső kötelességeimnek fogom tartani annaik előmozdítását, hogy az a titáni küzdelem, amelyet hadseregünk viv, győzelemmai végződül ee&élk. ,A Ibéke után következni fog a munka kora. Elsősorban az alkotások anyagi eszközeit kívánom előteremteni és azután azon leszek, bogy megoldjam azokat a nagy feladatokat, amelyekre nagynevű elődöm vállalkozott, hogy megépítsük a kórházat ,a tanyai vasutat, a fogadalmi templomot és a tüzérségi kaszárnyát. Első fontosságúnak tartom a városi jövedelmek fokozását és ebez kérem a tisztelt közgyűlés leghathatósabb! támogatását. Állandó figyelemmel leszek természetesen a kereskedelem, ipar és földművelési érdekeire. És itt kell különösen hangsúlyoznom, hogy célom nem gazdag programot, hanem gazdag beszámolót adni. Fogadom, hogy a váro> minden érdekét a legteljesebb mértéklben előmozdítani törekszem. Most pedig isten segits égé vei elfoglalom a polgármesteri széket. Általános éljenzés fogadta az uj polgármester beszédét, ami után a főispán a tanácskozást berekesztette és a közgyűlés folytatását csütörtökön délután 4 órára halasztotta. Romániának határoznia kell A mi győzelmünket várják. — Buigária és Itália magatartása döntőleg hatott.— (Saját tudósítónktól.) Munkatársunknak alkalma 'volt egy magyarországi román képviselővel beszélnie. Ennek a beszélgetésnek egyik-másik részlete különösen azért érdekelheti az olvasóiközönséget, mert a képviselő most tért vissza Romániából, ahol ismert befolyásánál fogva módjában állott a legilletékesebb körök hangulatát megismernie. 1— Bukovinai győzelmünk, kárpáti hadainknak szakadatlan sikerei s a németek lengyelországi diadalmas offenzívája — úgymond — a szó szoros értelmében lehetetlenné tették Romániában a russzofil akciót. A király, a kormány, Carp, Marghilomcin, Stere Constantin, de különösen Bratianu miniszterelnök tekintélye és népszerűsége soha ilyen általános nem volt, mint most, amikor napnap után ontja a táviró a németek és osztrákmagyarok győzelmeinek híreit . . « Nézze csak végig a romániai lapokat. Tele vannak az orosz vereségek híreivel. A képviselő ekkor előhúzta a zsebéből a hivatalos Viitorul egyik számát, melynek élén a helyzet általános képét magyarázza a román kormány lapjának katonai munkatársa. Ez a feltűnően kövér betűkkel nyomott cikk kimentő részletességgel magyarázza, hogy az orosz hadsereg helyzete az egész harcvonalon kritikussá vált és a szövetségesek egyre jobban felülkerekedtek az arcvonal egész hatalmas frontján. Munkatársunk ekkor közölte a képviselővel a németeknek a Mazuri-tavaknál kivivőtt óriási győzelmét, valamint bukovinai előny omulásu-'k ujabb részleteit. A képviselő elmosolyodott. — Uram, — mondotta — én nagyon szeretem Margíhilorrant, ezt a nagyszerű férfit. Ha nem tudnám, hogy már informálva van a dologról, rögtön megtáviratoznám neki. Hogy fog ő örülni! És Bratianu, Carp, Stere Constantin. Kiváncs5 vagyok, figyelmébe ajánlom, olvassa majd el a Viitorult . . . Nagyon jól mennek a dolgok, ne kivánjon in-v rat tőlem, nem is tehetem, nem is tudok sokat, de annyit mondhatok, hogy Románia miatt nkább fájhat az Oroszország feje, mint a monarchiáé. Az Universul mai száma j-len ti Dorohoibó!: — Tudósítónknak módjában áll ér 'ekes ujabb részletekkel szolgálni az oroszok bukovinai visszavonulásáról a hatalmas, némiet, osztrák-magyar offenzíva elől, amely az oroszok súlyos végső vereségét fogja eredményezni. Felsőbb parancsra az oroszok kezdetben mindent elkövettek, hogy az osztrák-magyar előnyomulást Csernovic felé a Szeretih folyónál megakadályozzák. Az oroszok elhatározták, hogy Bukovina fővárosát esetleges további erősítéseik megérkeztéig megtartják. Az oroszok azonban végül is kénytelenek lesznek Csernovicot kiüríteni, miután egész létszámuk alig áll 50 ezer emberből. Valószínűleg vissza fognak vonulni a Pruth balpartjára és a megerősített Sadagiiránál fognak defenzív állást elfoglalni. Az Universul mamornitzai tudósítója közli lapjával, hogy az orosz katonai hatóságok megparancsolták Csernovic elővárosának, Posanak kiürítését, miután ebben a városrészben katonai erődítményeket emelnék. A Tetzina melletti kis Stanca erdő't kiirtották és fáival a Csernovic felé vezető utat két kilométer hosszúságban barrikadozták. Jól informált helyről irják a nagyszebeni Tagespostnak a következőket: __ — Az utóbbi napokban a politikai helyzet megítélésében határozott változás észlelhető. Különböző politikusoknak római utazásához russzofil körökben messzemenő várakozásokat fűztek. Tagadhatatlan is, hogy különös tekintettel az olasz—román liga fáradozására, ezek a remények nem 'voltak alaptalanok. Az első csepp józanitó vizet a borba Genadiev öntötte, aki Rómáiban minden 'kétséget eloszlatott Bulgária magatartására voKORZO mozi Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. a ——-— —— s £ Előleges jelentés! I W~ • S Pénteken, szombaton és vasárnap ÍM Szinmü 1 előjátékkal és 3 felvonásban. Irta: SZIBLIEEII EBE. A fős erepeket a budapesti és kolozsvári Nemzeti Színház tagjai játszók. Főszereplők: • K. Hegyesi Mari, Berki Kató, • Rózsahegyi Kálmán, Mészáros Alajos stb. • a ————————————— ——-——— • ——————• • • Jegyek mátői kezdve válthatók! í Számozott hetyek minden előadáson. natkozólag. Közölte, hogy Romániának esdleges entente-barát fellépése feltétlenül a harctérre szólítaná Bulgáriát. Hogy pedig ki mellett fogna fegyvert, az nem lelhet kétséges. — Magában Romániában ezalatt a komoly politikusok folytonosan azon fáradoztak, hogy elejét vegyék mindenféle esztelen politikai játéknak. Különösen Biilow herceg befolyása segített sokat a központi hatalmaknak. Olaszország, és ezt most már jól tudják Romániában, kizárólag az olasz érdekeket fogja szeme előtt tartani, Ausztria-Magyarország pedig bizonyára mindent meg fog tenni, hogy Olaszországnak a kettős szövetség melletti állását előzékenységével megkönynyitse. Hogy az erre vonatkozólag meginditott tárgyalások meddig jutottak, az 'mélységes titok. — Bizonyos csak annyi, Ihogy a római tapasztalatok nagyon kijózanitólag hatottak a felelőtlen romániai misszionáriusokra. Ma már a lehető legpesszimisztább hangulat jellemzi a bukaresti ententebarát köröket. Mille Konstantin nyilatkozatai az Adeverulbari ismeretesek. Románia dicséretéül meg kell azonban •említeni, hogy a felelős és komoly politikai körökben nagy elégtétellel fogadják a ruszszofile'kre ráömlött hideg zuhanyt. — A mai helyzet világosan megmutatja Románia helyét a háborúban. Románia csakis a központi hatalmakhoz csatlakozhat. Minden •más állásfoglalás1 bünös> kalandorpolitika volna; erkölcstelen játék Románia és az egész román faj jövőjével. A legtöbb politikai körökben ma az a vélemény uralkodik, hogv Romániának a legrövidebb időn belül határoznia kell, hogy csatlakozik-e a központi hatalmak akciójához, ha két szék közül a pad alá nem akar esni. Egyre növekszik az előbbi 'valószínűsége. Élelmiszerek teljes kiviteli tilalma Olaszországban. Rómából jelentik: A minisztertanács e hó 7-én hozott határozatával abszolút kiviteli tilalmat rendelt el az élelmi cikkekre. Sertés és malac, kolbász, füstölt bus, sózott bus, konzervek, gesztenye, baromfi, olaj, zsiradék, hal, csontzsir, a tumornak, sósav, friss és olaijas hal, olajbogyó, főzelék, makk, d'ó, mogyoró és általában minden száraz és friss gyümölcs, a malomipar összes termékei, borkő stb. vagyis végeredményben mindazon növényi, állati és mesterséges anyagok, amelyek az emberi ós állati táplálkozásra szolgálnak ivagy szolgálhatnak, nem képezhetnek kivitel5 árut. Az őrködést és ellenőrzést 'minden határhelven megszigorították, a csempészetet a legszigorúbb büntetéssel sújtják, a hadihajókat pedig arra utasították, hogv az olasz kikötőkbe szánt élelemszállitó hajókat hathatós védelmükbe vegyék. Ezzel a tilalommal kapcsolatban 'jelentik Milánóból: Hogy ez a kiviteli tilalom a háboríts veszély növekedését jelenti, nem állitható. Itt-ott az a sejtelem jut kifejezésre, hogy a tilalom összefüggésben áll Németországnak Ar.gl'a elleni blokádjával. Nem tűnik ki azonban, hogyan érinthetné ez a blokád a specifikus olasz termékeket. Olaszországnak ugyanis ezekből a termékeikből akkora a készlete, hogy kivitelre föltétlen szüksége van, annak az eltTtása pedig csaknem egyenlő értelmű széles néprétegeknek a tönkretételével. Az élelmi cikkek az utóbbi időben indokolatlanul megdrágultak. Az olasz kormány most ennek a drágaságnak, ugv látszik, ugy akarja útját állani, hogv maximális árak megállapitása helyett egyáltalán megtiltja az élelmi cikkek kivitelét. Ezen tilalom mögött azonban esetleg az a szándék rejlik, Ihogy Olaszország a hadviselő nemzeteket annak a tudatára akarja kényszeriteni, hogy Olaszországot nem lelhet bizonyos termékek bevitelétől — csak a kőszénre gondoljunk — ellenrendszabályok nélkül elvágni. ^lakozzunk az ingyentejre!