Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-18 / 43. szám

4 DÉLMAGYiAR0íi3ZÁG. Szeged, 1915. február 18. tatás. Megvallom, cnem vu.gyok barátja a nagy programoknak. Aki sokat igér, abból csak keveset válthat be és igy csalódást okoz. Mégis megígérem, liogy legelső kötelessé­geimnek fogom tartani annaik előmozdítását, hogy az a titáni küzdelem, amelyet hadsere­günk viv, győzelemmai végződül ee&élk. ,A Ibéke után következni fog a munka kora. Elsősor­ban az alkotások anyagi eszközeit kívánom előteremteni és azután azon leszek, bogy megoldjam azokat a nagy feladatokat, ame­lyekre nagynevű elődöm vállalkozott, hogy megépítsük a kórházat ,a tanyai vasutat, a fo­gadalmi templomot és a tüzérségi kaszár­nyát. Első fontosságúnak tartom a városi jö­vedelmek fokozását és ebez kérem a tisztelt közgyűlés leghathatósabb! támogatását. Ál­landó figyelemmel leszek természetesen a ke­reskedelem, ipar és földművelési érdekeire. És itt kell különösen hangsúlyoznom, hogy cé­lom nem gazdag programot, hanem gazdag beszámolót adni. Fogadom, hogy a váro> minden érdekét a legteljesebb mértéklben elő­mozdítani törekszem. Most pedig isten segit­s égé vei elfoglalom a polgármesteri széket. Általános éljenzés fogadta az uj polgár­mester beszédét, ami után a főispán a tanács­kozást berekesztette és a közgyűlés folytatá­sát csütörtökön délután 4 órára halasztotta. Romániának határoznia kell A mi győzelmünket várják. — Buigária és Itália magatartása döntőleg hatott.— (Saját tudósítónktól.) Munkatársunknak alkalma 'volt egy magyarországi román kép­viselővel beszélnie. Ennek a beszélgetésnek egyik-másik részlete különösen azért érde­kelheti az olvasóiközönséget, mert a képviselő most tért vissza Romániából, ahol ismert be­folyásánál fogva módjában állott a legilleté­kesebb körök hangulatát megismernie. 1— Bukovinai győzelmünk, kárpáti ha­dainknak szakadatlan sikerei s a németek len­gyelországi diadalmas offenzívája — úgy­mond — a szó szoros értelmében lehetetlenné tették Romániában a russzofil akciót. A ki­rály, a kormány, Carp, Marghilomcin, Stere Constantin, de különösen Bratianu miniszter­elnök tekintélye és népszerűsége soha ilyen általános nem volt, mint most, amikor nap­nap után ontja a táviró a németek és osztrák­magyarok győzelmeinek híreit . . « Nézze csak végig a romániai lapokat. Tele vannak az orosz vereségek híreivel. A képviselő ekkor előhúzta a zsebéből a hivatalos Viitorul egyik számát, melynek élén a helyzet általános képét magyarázza a ro­mán kormány lapjának katonai munkatársa. Ez a feltűnően kövér betűkkel nyomott cikk kimentő részletességgel magyarázza, hogy az orosz hadsereg helyzete az egész harc­vonalon kritikussá vált és a szövetségesek egyre jobban felülkerekedtek az arcvonal egész hatalmas frontján. Munkatársunk ekkor közölte a képviselő­vel a németeknek a Mazuri-tavaknál kivivőtt óriási győzelmét, valamint bukovinai előny o­mulásu-'k ujabb részleteit. A képviselő elmosolyodott. — Uram, — mondotta — én nagyon sze­retem Margíhilorrant, ezt a nagyszerű férfit. Ha nem tudnám, hogy már informálva van a dologról, rögtön megtáviratoznám neki. Hogy fog ő örülni! És Bratianu, Carp, Stere Constantin. Kiváncs5 vagyok, figyelmébe ajánlom, olvassa majd el a Viitorult . . . Na­gyon jól mennek a dolgok, ne kivánjon in­-v rat tőlem, nem is tehetem, nem is tu­dok sokat, de annyit mondhatok, hogy Ro­mánia miatt nkább fájhat az Oroszország fe­je, mint a monarchiáé. Az Universul mai száma j-len ti Doro­hoibó!: — Tudósítónknak módjában áll ér 'ekes ujabb részletekkel szolgálni az oroszok bu­kovinai visszavonulásáról a hatalmas, némiet, osztrák-magyar offenzíva elől, amely az oro­szok súlyos végső vereségét fogja eredmé­nyezni. Felsőbb parancsra az oroszok kezdet­ben mindent elkövettek, hogy az osztrák-ma­gyar előnyomulást Csernovic felé a Szeretih folyónál megakadályozzák. Az oroszok elha­tározták, hogy Bukovina fővárosát esetleges további erősítéseik megérkeztéig megtartják. Az oroszok azonban végül is kénytelenek lesznek Csernovicot kiüríteni, miután egész létszámuk alig áll 50 ezer emberből. Valószí­nűleg vissza fognak vonulni a Pruth balpart­jára és a megerősített Sadagiiránál fognak de­fenzív állást elfoglalni. Az Universul mamornitzai tudósítója köz­li lapjával, hogy az orosz katonai hatóságok megparancsolták Csernovic elővárosának, Posanak kiürítését, miután ebben a városrész­ben katonai erődítményeket emelnék. A Tetzi­na melletti kis Stanca erdő't kiirtották és fái­val a Csernovic felé vezető utat két kilométer hosszúságban barrikadozták. Jól informált helyről irják a nagyszebe­ni Tagespostnak a következőket: __ — Az utóbbi napokban a politikai hely­zet megítélésében határozott változás észlel­hető. Különböző politikusoknak római utazá­sához russzofil körökben messzemenő vára­kozásokat fűztek. Tagadhatatlan is, hogy kü­lönös tekintettel az olasz—román liga fára­dozására, ezek a remények nem 'voltak alap­talanok. Az első csepp józanitó vizet a borba Genadiev öntötte, aki Rómáiban minden 'két­séget eloszlatott Bulgária magatartására vo­KORZO mozi Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. a ——-— —— s £ Előleges jelentés! I W~ • S Pénteken, szombaton és vasárnap ÍM Szinmü 1 előjátékkal és 3 fel­vonásban. Irta: SZIBLIEEII EBE. A fős erepeket a budapesti és ko­lozsvári Nemzeti Színház tagjai játszók. Főszereplők: • K. Hegyesi Mari, Berki Kató, • Rózsahegyi Kálmán, Mészáros Alajos stb. • a ————————————— ——-——— • ——————• • • Jegyek mátői kezdve válthatók! í Számozott hetyek minden előadáson. natkozólag. Közölte, hogy Romániának esd­leges entente-barát fellépése feltétlenül a harc­térre szólítaná Bulgáriát. Hogy pedig ki mel­lett fogna fegyvert, az nem lelhet kétsé­ges. — Magában Romániában ezalatt a ko­moly politikusok folytonosan azon fáradoz­tak, hogy elejét vegyék mindenféle esztelen politikai játéknak. Különösen Biilow herceg befolyása segített sokat a központi hatalmak­nak. Olaszország, és ezt most már jól tudják Romániában, kizárólag az olasz érdekeket fog­ja szeme előtt tartani, Ausztria-Magyaror­szág pedig bizonyára mindent meg fog ten­ni, hogy Olaszországnak a kettős szövetség melletti állását előzékenységével megköny­nyitse. Hogy az erre vonatkozólag megindi­tott tárgyalások meddig jutottak, az 'mélysé­ges titok. — Bizonyos csak annyi, Ihogy a római tapasztalatok nagyon kijózanitólag hatottak a felelőtlen romániai misszionáriusokra. Ma már a lehető legpesszimisztább hangulat jellemzi a bukaresti ententebarát köröket. Mille Kon­stantin nyilatkozatai az Adeverulbari ismere­tesek. Románia dicséretéül meg kell azonban •említeni, hogy a felelős és komoly politikai körökben nagy elégtétellel fogadják a rusz­szofile'kre ráömlött hideg zuhanyt. — A mai helyzet világosan megmutatja Románia helyét a háborúban. Románia csakis a központi hatalmakhoz csatlakozhat. Minden •más állásfoglalás1 bünös> kalandorpolitika vol­na; erkölcstelen játék Románia és az egész román faj jövőjével. A legtöbb politikai körök­ben ma az a vélemény uralkodik, hogv Romá­niának a legrövidebb időn belül határoznia kell, hogy csatlakozik-e a központi hatalmak akciójához, ha két szék közül a pad alá nem akar esni. Egyre növekszik az előbbi 'való­színűsége. Élelmiszerek teljes kiviteli tilalma Olaszországban. Rómából jelentik: A minisztertanács e hó 7-én hozott határozatával abszolút kiviteli ti­lalmat rendelt el az élelmi cikkekre. Sertés és malac, kolbász, füstölt bus, sózott bus, kon­zervek, gesztenye, baromfi, olaj, zsiradék, hal, csontzsir, a tumornak, sósav, friss és olaijas hal, olajbogyó, főzelék, makk, d'ó, mogyoró és általában minden száraz és friss gyümölcs, a malomipar összes termékei, borkő stb. va­gyis végeredményben mindazon növényi, ál­lati és mesterséges anyagok, amelyek az em­beri ós állati táplálkozásra szolgálnak ivagy szolgálhatnak, nem képezhetnek kivitel5 árut. Az őrködést és ellenőrzést 'minden határhelven megszigorították, a csempészetet a legszigo­rúbb büntetéssel sújtják, a hadihajókat pedig arra utasították, hogv az olasz kikötőkbe szánt élelemszállitó hajókat hathatós védel­mükbe vegyék. Ezzel a tilalommal kapcsolatban 'jelentik Milánóból: Hogy ez a kiviteli tilalom a hábo­ríts veszély növekedését jelenti, nem állitható. Itt-ott az a sejtelem jut kifejezésre, hogy a tilalom összefüggésben áll Németországnak Ar.gl'a elleni blokádjával. Nem tűnik ki azon­ban, hogyan érinthetné ez a blokád a specifi­kus olasz termékeket. Olaszországnak ugya­nis ezekből a termékeikből akkora a készlete, hogy kivitelre föltétlen szüksége van, annak az eltTtása pedig csaknem egyenlő értelmű széles néprétegeknek a tönkretételével. Az élelmi cikkek az utóbbi időben indokolatlanul megdrágultak. Az olasz kormány most ennek a drágaságnak, ugv látszik, ugy akarja útját állani, hogv maximális árak megállapitása he­lyett egyáltalán megtiltja az élelmi cikkek ki­vitelét. Ezen tilalom mögött azonban esetleg az a szándék rejlik, Ihogy Olaszország a had­viselő nemzeteket annak a tudatára akarja kényszeriteni, hogy Olaszországot nem lelhet bizonyos termékek bevitelétől — csak a kő­szénre gondoljunk — ellenrendszabályok nél­kül elvágni. ^lakozzunk az ingyentejre!

Next

/
Thumbnails
Contents