Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-14 / 13. szám

Szeged, 1915. január 14. ÜÍ-IALA. GYARORSZÁ G. 7 zaimatlansággal fogadnának és a mai han­gulat mellett ép az ellenkezőjét érné el annak, amit elérni akar. Ebben a tekintetben a német ás osztrák-magyar érdekekre a leghaszno­sabbak azok a tanácsok, amelyeket az ango­lok, franciák és az oroszok adnak az olaszok­nak. Az országban levő háborús hangulatot be­lülről kell legvózni. Ebben a kérdésben a munkásságnak és sajtójának olyan föladat jut, amelyet az Avanti-va\ az élén részben igen derekasan teljesít. A semlegesség ügyére elő­nyös az is, hogy az Angolországtól befolyá­solt sajtó az utóbbi időben túlságosan mesz­szire ment és a szavahihetőség határát is túl­lépte. Most már kezdik kinevetni őket épp ugy, mint az orosz győzelmi jelentéseket. Az Angolország iránt érzett rokonszenve tnagy­ban gyöngíti az a Körülmény is, hogy az an­gol flotta működése csaknem az elviselhetet­lenségig akadályozza az olasz kereskedelmi hajózást, Eelsőolaszországban a gyárak szá­zai állnak, mert Arigolország Gibraltárnál föl­tartóztatja az olasz lobogó alatt szállított nyersanyagokat és bizonyitékot követel arra. hogy ezeket csakugyan az (Olaszországban való fogyasztásra szánták. Ezek a viszonyok éppenséggel nem alkalmasak arra, hogy az Angolország iránt való rokonszenvet növel­jék. Olaszországban mindenki súlyos gondok­kal néz az uj eszvendo felé. Vájjon mi lesz? Mi következik? Az olasz nép, az olasz sajtó, az olasz társadalom tájékozatlanságban él, nkább impressziók hatása alatt. Román válasz a (enyegefődző franciáknak. Franciaország nagyon türelmetlenül kezű viselkedni a semleges lllamokkal szemben. Ez a türelmetlenség haragos kirohanássá vál­tozott át Románia ellenében, ahol persze ha­marosan tultették magukat a fölösleges izgu­1 ás okon és félre nem ismerhető módon vissza­utasítottak minden ilyen további inzultusokat. Erre azután tömegesen jöttek a francia nyi­latkozatok. Az egyik ilyen nyilatkozatról a román félhivatalos índépendance ezeket irja: — Egyik nagy és hatalmas párisi kol­légánk nemrégiben arról értesít bennünket, hogy a világháború győzelmének édes gyü­mölcseiből csak azok az államok fognak részt kapni, amelyek tényleg hozzájárultak a győ­zelemhez. De nemcsak erről van szó. Azt mondja, hogy Franciaországban nagyon ro­mán-ellenes a hangulat, amit fokoz az is, hogy a legutóbbi balkáni háború során tanú­sított magaviseletünk állítólag rossz benyo­mást tett mindenfelé. Tengerparti kalózoknak ismertek meg bennünket, mint akik csak az utolsó pillanatban léptünk közbe, amikor már nem volt semmi veszíteni valónk. Azt gya­nítják, hogy most is ugyanugy fogunk eljár­ni. Szemünkre vetik továbbá, hogy elősegítet­tük Törökország fölfegyverkezését és hogy petróleumot szállítottunk a szomszédos mo­narchiának. Végül arra figyelmeztetnek ben­nünket, hogy nemsokára el fog következni an­nak az ideje, am kor Európa térképén alapos változtatások eszközöltetnek. Akkor majd tudni fogják, hogy hogyan gondoljanak ránk is. Éhez a kétségtelenül sértegető és fe­nyegető francia cikkhez a román félhivatalos índépendance a következő megjegyzést fűzi: — Nagy adag igazságtalanság az, amit ellenünk felhoznak. A tengerparti-kalóz vádja olyan súlyos, hogy azt minden becsületes ro­mán enjber sértett önérzettel utasítja vissza. Azt a vádat is vissza kell utasítanunk, amely szerint Romáma segíti, támogatja Törökor­szágot és Ausztria-Magyarországot. Inkább marad Románia egy kis, igénytelen semleges ország, minthogy utóbb Belgium avagy Szer­bia sorsára jusson. Csodálatos, hogy azok a lapok, melyek a háború elején olyan nagyon helyeselték Románia semlegesrégét, most egyszerre a sürgős beavatkozást hangoztat­KORZO-MOZI Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Csak ma csütörtökön NORDISK-film ••E Nordisk dráma 3 felvonásban. Aktuális dráma 3 felvonásban Vaiammt a teljesen uj kisérő műsor ! ! ! IUM 5, ? és o irahr iák és nagyon szeretnék beugratni Romániát. Konstatálnunk kell, hogy azok a bizonyos ta­nácsok, melyeket Románia kap, olyan for­mában vannak felállítva, hogy éppen az ellen­kező hangulatot keltik fel az illetékes körök­ben. Wilson az állandó hadsereg ellen. Nowyorki lapok közreadják Wilson el­nök legutóbbi kongresszusi üzenetének a szövegét, amelyben a nagy állandó hadsereg elten foglal állást. Wilson többek között a kö­vetkezőket mondta: — Különböző oldalról mondták, hogy nem vagyunk eléggé elkészülve a haborura. Mit értenek a fölkészültség alatt? Azt jelenti, hogy nem vagyunk eléggé előkészülve, hogy rövid idő alatt egy nemzetet csatasorba állít­sunk, a fegyvertorgatásokban gyakorolt fér­fiak nemzetét? Ennek megtételéire természe­tesen nem, vagyunk eléggé előkészülve és bé­keidőben nem is leszünk, ameddig jelenlegi elveinket és 'berendezéseinket megtartjuk. Es mire legyünk elkészülve: a támadások elleni védelemre? Eddig mindig találtunk eszközö­ket, hogy a támadásokat kivédjük és ha szük­séges lesz, ezentúl is megtaláljuk, anélkül, hogy népünket a szükséges munkától béke­időben a katonai szolgálatra behívjuk. Kez­dettől fogva világos és nyugodt katonai po­litikát követtünk. Nem volt soha, — és ha ré­gi elveinket megtartjuk, — nem is lesz nagy, allandó hadseregünk. Ha azt kérdi tőlünk va­laki: készen vagytok-e arra, hogy megvéd­jétek magatokat, akkor azt válaszoljuk: bi­zonyára a legvégsőkig! Azonban nem fogunk az Egyesült-Államokból nagy katonai tábort csinálni. Nem fogjuk ifjú embereinktől azt kí­vánni, hogy éltüknek legszebb idejét ide ad­ják, hogy katonák legyenek. Más irányú ener­gia rejlik bennünk. Nekünk a veszély idejében a kiképzett és fegyverforgásban jártas pol­gárságunkkal kell számolnunk. Az lesz az igazi amerikai politika, 'hogy oly rendszert dolgozzunk ki, melynek alapján minden pol­gár, aki arra hajlandó, alkalmat nyer arra, 'hogy a legmodernebb fegyverekkel való harc­ra kiképeztessék, a gyakorlatozás alapelveit megismerje. Mindezt egy kicsit vonzóvá kell tennünk, hogy fiatal embereink a rendelkezé­sükre álló szabad időt ennek szenteljék, ha másért nem is, hogy nekik jobb testi kikép­zést adjunk. Minden eszköz, amely ezt cé­lozza, elfogadható és ez a rendszer teljesen amerikai. Helyes az is, hogy az egyes álla­mokban a nemzeti gárdákat erősíteni és fej­leszteni kell ... És mindezt nemcsak azért, mert az idő és az alkalom erre késztet, ha­nem mert állandó politikánknak kell lerinii, hogy a nemzeti békéről és nemzeti védelem­ről gondoskodjunk. Mi az erős tengerészetet tartottuk mindig a leghelyesebb és legtermé­szetesebb védelmi eszköznek és mindig a vé­delemre használtuk föl, sohasem támadások­ra és hóditásekra. Álláspontunkat ebben az irányban nem szabad megváltoztatnunk. FOGA 'ML szájpadlás nélkül. Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat tel­jesenpótolják. Készítek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve r Bar! a Ágoston fogtechnikus Ü SZEGED, K1GVO UTCA 1. SZ. H TELEFON 1364. 01300000000®®®®®®®

Next

/
Thumbnails
Contents