Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)
1915-01-14 / 13. szám
Szeged, 1915. január 14. ÜÍ-IALA. GYARORSZÁ G. 7 zaimatlansággal fogadnának és a mai hangulat mellett ép az ellenkezőjét érné el annak, amit elérni akar. Ebben a tekintetben a német ás osztrák-magyar érdekekre a leghasznosabbak azok a tanácsok, amelyeket az angolok, franciák és az oroszok adnak az olaszoknak. Az országban levő háborús hangulatot belülről kell legvózni. Ebben a kérdésben a munkásságnak és sajtójának olyan föladat jut, amelyet az Avanti-va\ az élén részben igen derekasan teljesít. A semlegesség ügyére előnyös az is, hogy az Angolországtól befolyásolt sajtó az utóbbi időben túlságosan meszszire ment és a szavahihetőség határát is túllépte. Most már kezdik kinevetni őket épp ugy, mint az orosz győzelmi jelentéseket. Az Angolország iránt érzett rokonszenve tnagyban gyöngíti az a Körülmény is, hogy az angol flotta működése csaknem az elviselhetetlenségig akadályozza az olasz kereskedelmi hajózást, Eelsőolaszországban a gyárak százai állnak, mert Arigolország Gibraltárnál föltartóztatja az olasz lobogó alatt szállított nyersanyagokat és bizonyitékot követel arra. hogy ezeket csakugyan az (Olaszországban való fogyasztásra szánták. Ezek a viszonyok éppenséggel nem alkalmasak arra, hogy az Angolország iránt való rokonszenvet növeljék. Olaszországban mindenki súlyos gondokkal néz az uj eszvendo felé. Vájjon mi lesz? Mi következik? Az olasz nép, az olasz sajtó, az olasz társadalom tájékozatlanságban él, nkább impressziók hatása alatt. Román válasz a (enyegefődző franciáknak. Franciaország nagyon türelmetlenül kezű viselkedni a semleges lllamokkal szemben. Ez a türelmetlenség haragos kirohanássá változott át Románia ellenében, ahol persze hamarosan tultették magukat a fölösleges izgu1 ás okon és félre nem ismerhető módon visszautasítottak minden ilyen további inzultusokat. Erre azután tömegesen jöttek a francia nyilatkozatok. Az egyik ilyen nyilatkozatról a román félhivatalos índépendance ezeket irja: — Egyik nagy és hatalmas párisi kollégánk nemrégiben arról értesít bennünket, hogy a világháború győzelmének édes gyümölcseiből csak azok az államok fognak részt kapni, amelyek tényleg hozzájárultak a győzelemhez. De nemcsak erről van szó. Azt mondja, hogy Franciaországban nagyon román-ellenes a hangulat, amit fokoz az is, hogy a legutóbbi balkáni háború során tanúsított magaviseletünk állítólag rossz benyomást tett mindenfelé. Tengerparti kalózoknak ismertek meg bennünket, mint akik csak az utolsó pillanatban léptünk közbe, amikor már nem volt semmi veszíteni valónk. Azt gyanítják, hogy most is ugyanugy fogunk eljárni. Szemünkre vetik továbbá, hogy elősegítettük Törökország fölfegyverkezését és hogy petróleumot szállítottunk a szomszédos monarchiának. Végül arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nemsokára el fog következni annak az ideje, am kor Európa térképén alapos változtatások eszközöltetnek. Akkor majd tudni fogják, hogy hogyan gondoljanak ránk is. Éhez a kétségtelenül sértegető és fenyegető francia cikkhez a román félhivatalos índépendance a következő megjegyzést fűzi: — Nagy adag igazságtalanság az, amit ellenünk felhoznak. A tengerparti-kalóz vádja olyan súlyos, hogy azt minden becsületes román enjber sértett önérzettel utasítja vissza. Azt a vádat is vissza kell utasítanunk, amely szerint Romáma segíti, támogatja Törökországot és Ausztria-Magyarországot. Inkább marad Románia egy kis, igénytelen semleges ország, minthogy utóbb Belgium avagy Szerbia sorsára jusson. Csodálatos, hogy azok a lapok, melyek a háború elején olyan nagyon helyeselték Románia semlegesrégét, most egyszerre a sürgős beavatkozást hangoztatKORZO-MOZI Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Csak ma csütörtökön NORDISK-film ••E Nordisk dráma 3 felvonásban. Aktuális dráma 3 felvonásban Vaiammt a teljesen uj kisérő műsor ! ! ! IUM 5, ? és o irahr iák és nagyon szeretnék beugratni Romániát. Konstatálnunk kell, hogy azok a bizonyos tanácsok, melyeket Románia kap, olyan formában vannak felállítva, hogy éppen az ellenkező hangulatot keltik fel az illetékes körökben. Wilson az állandó hadsereg ellen. Nowyorki lapok közreadják Wilson elnök legutóbbi kongresszusi üzenetének a szövegét, amelyben a nagy állandó hadsereg elten foglal állást. Wilson többek között a következőket mondta: — Különböző oldalról mondták, hogy nem vagyunk eléggé elkészülve a haborura. Mit értenek a fölkészültség alatt? Azt jelenti, hogy nem vagyunk eléggé előkészülve, hogy rövid idő alatt egy nemzetet csatasorba állítsunk, a fegyvertorgatásokban gyakorolt férfiak nemzetét? Ennek megtételéire természetesen nem, vagyunk eléggé előkészülve és békeidőben nem is leszünk, ameddig jelenlegi elveinket és 'berendezéseinket megtartjuk. Es mire legyünk elkészülve: a támadások elleni védelemre? Eddig mindig találtunk eszközöket, hogy a támadásokat kivédjük és ha szükséges lesz, ezentúl is megtaláljuk, anélkül, hogy népünket a szükséges munkától békeidőben a katonai szolgálatra behívjuk. Kezdettől fogva világos és nyugodt katonai politikát követtünk. Nem volt soha, — és ha régi elveinket megtartjuk, — nem is lesz nagy, allandó hadseregünk. Ha azt kérdi tőlünk valaki: készen vagytok-e arra, hogy megvédjétek magatokat, akkor azt válaszoljuk: bizonyára a legvégsőkig! Azonban nem fogunk az Egyesült-Államokból nagy katonai tábort csinálni. Nem fogjuk ifjú embereinktől azt kívánni, hogy éltüknek legszebb idejét ide adják, hogy katonák legyenek. Más irányú energia rejlik bennünk. Nekünk a veszély idejében a kiképzett és fegyverforgásban jártas polgárságunkkal kell számolnunk. Az lesz az igazi amerikai politika, 'hogy oly rendszert dolgozzunk ki, melynek alapján minden polgár, aki arra hajlandó, alkalmat nyer arra, 'hogy a legmodernebb fegyverekkel való harcra kiképeztessék, a gyakorlatozás alapelveit megismerje. Mindezt egy kicsit vonzóvá kell tennünk, hogy fiatal embereink a rendelkezésükre álló szabad időt ennek szenteljék, ha másért nem is, hogy nekik jobb testi kiképzést adjunk. Minden eszköz, amely ezt célozza, elfogadható és ez a rendszer teljesen amerikai. Helyes az is, hogy az egyes államokban a nemzeti gárdákat erősíteni és fejleszteni kell ... És mindezt nemcsak azért, mert az idő és az alkalom erre késztet, hanem mert állandó politikánknak kell lerinii, hogy a nemzeti békéről és nemzeti védelemről gondoskodjunk. Mi az erős tengerészetet tartottuk mindig a leghelyesebb és legtermészetesebb védelmi eszköznek és mindig a védelemre használtuk föl, sohasem támadásokra és hóditásekra. Álláspontunkat ebben az irányban nem szabad megváltoztatnunk. FOGA 'ML szájpadlás nélkül. Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve r Bar! a Ágoston fogtechnikus Ü SZEGED, K1GVO UTCA 1. SZ. H TELEFON 1364. 01300000000®®®®®®®